Hétfőn egy vagyon cserél gazdát Budapesten

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Mohai Balázs

-

Előkészítik a terepet, hogy végleg leszámoljanak a devizahitelekkel, de míg az adósmentés szintet lép, a rezsiharccal bajban lehet a kormány. Heti gazdasági hírösszefoglaló.


A következő hónapokban 900 millió svájci frankkal kevesebb lehet az ország devizatartaléka. Ez az ára annak, hogy a lakáshitelesek után az autójuk miatt eladósodott családokat is megmenti az állam. Az autóra felvett kölcsönöket forintosítják, az átváltáshoz szükséges devizát, vagyis az említett 900 millió svájci frankot a Magyar Nemzeti Bank nyújtja a bankoknak.


Az akció költségét, mintegy 31 milliárd forintot fele-fele arányban vállalták a pénzintézetek és az állam. Az első devizatendert hétfőn tartják, a partnerbankok a szükséges svájci frank mennyiségét a tender időpontjában elérhető legutolsó hivatalos MNB árfolyamon tudják beszerezni.

Ennek eredményeként több mint 220 ezer adósnak csökkenhet a havi törlesztőrészlete, átlagosan mintegy 10 százalékkal, és megszűnik a kockázat, hogy megint elszáll a deviza árfolyama.

A bankok közül azonban nem mindegyik bírja a versenyt az egyre növekvő közterhek mellett. A Raiffeisen például - miután a második negyedévben már bezárt 13 bankfiókot - a harmadik negyedévben újabb fiókokat szüntet meg, nagyjából minden harmadikat. A karcsúsítás eredménye, hogy a magyar leánybank két év után újra nyereséges lett.


Nem lesz örökre alacsony a rezsiszámla

Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a kormánynak nem csak sikersztorira kell kifizetnie több 10 milliárd forintot. Lapértesülés szerint a kabinet elvesztheti a rezsiharcot Brüsszellel szemben. Az Európai Bizottság ugyanis korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, az uniós politikával szembemegy a közszolgáltatások tarifáinak a csökkentése.

Különösen azt kifogásolták, hogy a szolgáltatók nem építhetik be a díjaikba az évi több milliárd forintos közműadót, és elismert tőkeköltség címen is sokkal alacsonyabb összeggel számolhatnak. Márpedig ha az unió elmarasztalja Magyarországot, akkor a kormánynak vagy fel kell adnia a rezsiköltségek alacsonyan tartását, vagy más, állami forrásból kell garantálnia az olcsó tarifákat, és ez újabb tízmilliárdokat emészthet fel.


Múlófélben a válság

Pedig már egészen kezdjük beleélni magunkat a jólétbe. Egyrészt egyre többet keresünk. Az első félévben mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek 3,5 százalékkal nőttek, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva pedig 3,4 százalékkal lettek magasabbak.


Ehhez pedig hozzáadódik, hogy egy csomó minden még kevesebbe is kerül, mint korábban, megint közeledik januári mélypontja felé a benzinár, miután az olajkitermelés nem hagy alább, de a kínai gazdaság is csak fontolva halad, így a globális nyersanyag-fogyasztás csökken.

Zuhant az elmúlt hónapokban egy másik alapanyag, a tej ára is, csak ezt nem feltétlenül éreztük meg a boltokban. A feldolgozók és a kereskedők csak részben engedik át a vásárlóknak a több mint 20 százalékos árcsökkenést.



További áresésre azonban már csak akkor látnak lehetőséget a szakértők, ha a tejtermékek forgalmi adójának a kulcsa is mérséklődik, a jelenlegi 18 százalékról legfeljebb 5 százalékra. Ez azonban 2017 előtt nem várható.


A viszonylagos jólétet jelzi az is, hogy egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy szállodában múlassák az időt a szabadságukon. Az augusztus 20-ai hosszú hétvégén telt házzal üzemeltek a magyarországi hotelek, és bár a szállóvendégek jelentős része külföldi volt, azért a magyarok is több időt tölthettek el a hazai szálláshelyeken.


Adómorál pro és kontra

A turisztikai kereslet a kínálatot is előcsalogatta: egyre többen adnák bérbe saját lakásukat, akár csak egy-két napra. A hagyományos szállásadók által sokat kritizált amerikai lakásmegosztó portál, az Airbnb népszerűségének apropóján az adóhivatal közleményben tudatta, hogy a lakásbérbeadás adóköteles. Csakhogy öt évvel ezelőtt eltörölték az előzetes bejelentési kötelezettséget, így a mulasztás mértékét még akkor is bajosan bizonyítja az adóhivatal, ha lefüleli, hogy a lakást ugyan bérbe adták, de adót nem fizettek utána.


Ezzel együtt a hazai szállodások is azt mondják, hogy nem betiltani kell az Airbnb-t, hanem szabályozni. A kérdést azért sem árt tisztázni, mert egyre népszerűbb a lakásbérlet. Az árak kúsznak is fel rendesen.



Másrészt viszont egyre inkább megéri jogkövetően adózni. Az új családi otthonteremtési kedvezményhez ugyanis csak az juthat hozzá, aki szerepel a köztartozásmentes regiszterben.


A vesztesek pártján

Miközben pedig a gazdagok még gazdagabbakká válnak, a szegények még inkább földönfutóvá lesznek. Erre nyújt újabb példát az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet, amely bár 2,6 milliárd forint uniós támogatásra volt jogosult, az általa foglalkoztatottak nem jutottak hozzá a fizetésükhöz az utóbbi hónapokban.


Pedig volt, hogy a munkaügyi központon keresztül ment a toborzás. Egy férfi, akinek a családtagjai érintettek, így számolt be a VS.hu-nak:


Nem volt más lehetőségük, el kellett vállalniuk. Az első 3-4 hónapban egyáltalán nem dolgoztak. Fizetést mégis kaptak. Bementem a munkaügyi központba, megkérdeztem, hogy mégis milyen munkahely az ilyen. Azt mondták, ne foglalkozzak vele, örüljek, hogy így van.

A kerítésépítés ad munkát

Mindeközben idehaza gőzerővel zajlik a kerítésépítés a szerb határon. A munkákban a katonaság mellett közfoglalkoztatottak is részt vesznek.



És amíg Magyarországon a devizatenderre figyel hétfőn a pénzügyi világ, addig Európában egy politikai találkozó lesz a középpontban. Merkel német kancellár és Hollande francia államfő hétfőn Berlinben tárgyal a menekültügyről. Az eurózóna tagállamai a héten szavazták meg az újabb, 86 milliárd eurós mentőcsomagot a görögöknek, de máris kalapozniuk kell, hogy a menekültellátás tízmilliárdjaira is összejöjjön a pénz.

Magyarország mintegy 30 milliárd forintos számlája, amelynek a java nem is a menekültek ellátására, hanem a kerítésépítésre megy el, csepp a tengerben.