Helsinki Bizottság: A kínzás elől menekülőknek sem adunk így védelmet

Fotó: AFP / PHILIPPE HUGUEN

-

Hosszan és élesen bírálta a jogvédő szervezet a menedékkérőkre vonatkozó, napokban elfogadott új törvényt. Azt mondják, az uniós jogot és az emberi jogi bíróság határozatait is sérti.


Magyarországon szinte senki sem fog menedékjogot kapni azok közül sem, akik erre jogosultak lennének, ráadásul míg az országban tartózkodnak, rendkívül rossz feltételekkel és állapotokkal kell megküzdeniük – közölte Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke és Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője. A szervezet egyrészt a hétfőn megszavazott menekültügyi törvény visszásságaira hívta fel a figyelmet, másrészt a témával kapcsolatos - szerintük -tévhiteket próbálták eloszlatni.

Gyulai Gábor szerint a kormányzati jogszabály-módosítás csak a folyamat kicsúcsosodása, amelynek része volt a plakátkampány, a kerítésépítés, és ez tetőzik most „a jogi határzárban”, ugyanis lényegében megakadályozza, hogy védelemre szorulók megkapják az őket megillető segítséget. Szerintük az új törvény kiüresíti a magyar menekültügyi rendszert, szinte teljesen lehetetlenné teszi, hogy a háború, kínzás vagy az üldözés más formái elől menekülők védelemhez jussanak Magyarországon, ráadásul úgy, hogy az sérti az uniós jogot, az emberi jogok európai bírósága által felállított normákat és a Kúria korábbi döntésének is ellentmond.


Szerbia mint biztonságos harmadik ország

Az új szabályozás biztonságos harmadik országgá nyilvánítja Szerbiát, így bármilyen érdemi vizsgálat nélkül vissza fogják utasítani a menedékkérelmek 99 százalékát. Azért a 99 százalékukét, mert Magyarországra a menekültek 99 százaléka a szerb határon keresztül érkezik, és a törvényhozás úgy döntött, az országban a menekülteknek, „lett volna lehetősége megfelelő hatékony védelmet kérni”.

Pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az Amnesty International jelentése és a Kúria 2012-es iránymutatása szerint sem biztonságos ország Szerbia, sőt, a nyugat európai országok listáján sem szerepel ezen országok között déli szomszédunk. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) ráadásul 15 napon belül döntenie kell a kérelmekről.

Ezt nehezíti meg még az is, hogy a kérvényezőknek úgy kell bizonyítania igazát, hogy sem profi tolmács, sem papírok nem állnak rendelkezésére – például olyan dokumentum, amely azt igazolja, hogy Szerbiában nem volt lehetősége védelmet kérni –, erről ráadásul három napon belül kellene nyilatkoznia.



A maradék 1 százalék

Akiknek a kérvényét mégse minősítik ez alapján elfogadhatatlannak, azok valószínűleg gyorsított eljárásba kerülnek. A szabályozás tíz pontban sorolja fel, hogy mikor kerül valaki gyorsított eljárásba, ezek valamelyike gyakorlatilag minden menedékkérőre ráhúzható. Ilyen indok, hogy ha nincs személyazonosságát igazoló papírja, ami szinte egyiküknek sincs, már csak azért sem, mert Afganisztánban, vagy Szomáliában személyazonosító okmány, vagy anyakönyvi kivonat mint olyan nem is létezik. Másoknál pedig azért nincs, mert

  • útközben elvesztette,
  • elvette tőle az embercsempész,
  • menekülnie kellett.
Ilyenkor fel kell venniük a kapcsolatot a származási országukkal, ami viszont a menedékjog legalapvetőbb tilalmát sérti, hiszen veszélyezteti a menedékkérő vagy otthon maradt családtagjainak életét.



A Helsinki Bizottság szerint viszont a BÁH-nak a felgyorsított eljárásra adott 15 nap nem elégséges, mert ehhez szükséges:

  • az országinformáció beszerzése, ami legalább egy hét
  • tolmács találása is pár nap
  • orvosi és pszichológiai szakvélemény beszerzése ennyi idő alatt nem lehetséges.

A kérelmezőknek ezután három napjuk marad a fellebbezésre, pedig a bírói felülviszgálatnál az esetek majd egyharmadában találták úgy korábban, hogy a BÁH döntése változtatásra vagy hatályon kívűl helyezésre szorul. Ha mégis sikerül a fellebbezés, akkor a bíróságnak nyolc napja van a döntést hoznia, ami a Helsinki Bizottság szerint szintén elégtelen bármilyen érdemi vizsgálathoz.

Mostantól ráadásul csak egy lehetőség marad a bírónak, hogy személyesen is meghallgassa a menedékkérőt, aki ráadásul talán el sem tudna menni rá, ugyanis mostantól nem halasztó hatályú a fellebbezés, vagyis ezalatt már visszatoloncolhatják a kérelmezőt. Így az is előfordulhat, hogy Szerbiában vagy már azon túl tartózkodik a menekült, amikor megkapná a levelet, hogy mégis megkapta a menekült státuszt Magyarországon.


Többet lehetnek őrizetben

Eddig 12 óráig tarthatták fogva a külföldieket, mostantól ez 24 órára bővül. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ezzel csak a valósághoz igazítják a jogszabályokat, mert már idáig is előfordult, hogy sokszor 24 vagy 48 óráig is visszatartották az országba érkezőket.

A menekültügyi őrizet 2013 közepe óta létezik Magyarországon, de mostantól akár hat hónapig is ott tarthatják a kérelmezőt, és már az is elég, ha a BÁH szerint „komoly veszély áll fönn a szökésre”. Korábban még az is feltétel volt, hogy az illető „nem teljesítette megjelenési kötelezettségét”.

Az új szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy ha már nem tudnak több embert elhelyezni egy befogadó állomáson, akkor elég annyit mondania a hatóságnak, hogy az illető maradjon a megye területén. A befogadó állomásokon pedig már így is rendkívül rossz állapotok uralkodnak, túlzsúfoltak, rengeteg a poloska, a higiéniai lehetőségek pedig borzasztóak – mondta a sajtótájékoztatón Gyulai Gábor.



A Helsinki Bizottság felhívta a figyelmet, hogy tévhit miszerint
  • Nem menekültek azok, akik Magyarországra érkeznek. A legtöbben, mintegy 80 százalékuk háborús övezetből érkezik: Szíria, Afganisztán, Irak
  • Biztonságos országon keresztül érkeznek: egyrészt attól nem biztonságos egy ország, hogy saját állampolgárait nem üldözi, másrészt ezekben az országokban nem működik rendes menekültügyi rendszer
  • Befogadjuk a valódi menekülteket: a pozitívan elbírált menedékkérelmek aránya Magyarországon 9 százalék volt tavaly, az EU-s átlag ehhez képest 45 százalék, de például Bulgária 94 százalékát bírálta el pozitívan, Szlovákia (60 százalék) és Lengyelország (26 százalék) is előttünk van
  • Az illegális határátlépés bűncselekmény: nem az, csak akkor, ha fegyveresen teszik meg, enélkül maximum szabálysértés. Akinek nincs papírja, annak is joga van kérelmet beadni, és addig szankcionálni sem lehet, míg azt el nem bírálják
  • Veszélyezteti a költségvetést: Magyarországon ma a költségvetés 0,02 százalékát költik menekültügyre. Ez majdnem annyi, amennyit a kerítésre költenénk
  • Dublin III. rendelet miatt a nyugati országok ide toloncolják vissza a menekülteket: ennek számos akadálya van, amit a gyakorlat is igazol. Például, ha 12 hónapon keresztül nem kapják el a menekültet, akkor nem lehet már visszatoloncolni, de egyébként is alacsony hatásfokkal működik a rendelet: azokat akiket elkapnak, azoknak is csak a tizedét küldték vissza Magyarországra.