Helló, képviselő asszony! A férjed nem izgul, hogy megint találkozunk?

Fotó: MTI/MTVA / Bruzák Noémi

-

„Parlamenti tahókról” tartottak konferenciát női politikusok. A Jobbik kivételével minden pártot képviselte valaki, egy asztalhoz ült Hoffmann Rózsa, Szél Bernadett és Vadai Ágnes. A nők elleni erőszak nem magánügy, de az erőszak elleni fellépéshez elengedhetetlen isztambuli egyezményt még mindig nem ratifikálta a magyar Országgyűlés.


„Köszöntjük Kósa Lajost, a bizottság egyetlen férfi tagját, akit nagyon szeretünk.” Alighanem mindenki furcsállná, ha egy ilyen mondat elhangozna a parlamentben egy nőtől, pedig fordítva megtörtént ugyanez: a Párbeszéd Magyarországért pártot képviselő Szabó Rebekát köszöntötték egyszer szóról szóra ugyanígy, csak épp „hölgy tagként”.

A sztori a Liberális Magyarországért Alapítvány konferenciáján hangzott el, amelyen női országgyűlési képviselők és önkormányzati politikusok beszéltek a nők elleni fizikai és szóbeli erőszakról, illetve konkrétan az őket érő üléstermi, folyosói beszólásokról.


Szél Bernadett arra bátorítja a bántalmazott nőket, hogy ne maradjanak csendben.


Szinte minden képviselő be tudott számolni bántó, szexista megjegyzésekről. Szél Bernadett (LMP) például az egyik legtöbbet sértegetett parlamenti politikus. Olyanok szóltak már be neki, mint Tasó László vagy Lázár János. Szerinte a szexista beszólások csupán hatalmi eszközök, mert egyes politikai ellenfelei másképp nem tudnák leszedni a pástról.


Semelyik nőnek, soha, sehol nem szabad csendben maradnia

– mondta.



Mivel alig tíz százalék a női képviselők aránya a magyar parlamentben, az Együtt részéről megszólaló Szelényi Zsuzsa úgy látja, a férfiak dominálta parlamenti kultúra hozza, hogy azokat a nőket, akik ebben a férfivilágban is hatékonyak, gyakrabban érik atrocitások. Neki legutóbb Budai Gyula szólt be az igazságügyi bizottság ülésén, de a büfében is találkozott már olyan képviselővel, aki azzal nyitott, hogy


Hú, már másodszor futunk össze a folyosón, a férjed nem izgul?

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt - Korszakváltók Pártja elnökségének tagja, Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, Dunai Mónika, a Fidesz parlamenti képviselője, Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes, Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt (MLP) ügyvivője, Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnökségi tagja és Tüttő Kata, az MSZP országos elnökségének tagja a Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) Meddig terjed a magánügy? címmel, a nők elleni erőszakról szóló konferencián Budapesten


A nagyobbik kormánypártot Dunai Mónika képviselte, ő személyes élményekről nem beszélt, de egy pozitív hírrel indított: a közeljövőben parlamenti albizottságot hoznak létre, amely a nők elleni erőszak témájával foglalkozik majd. A fideszes politikus azt ígérte, hogy az albizottság egyik fő feladata lesz az isztambuli egyezmény útjának egyengetése – jelenleg épp tárcaközi egyeztetés miatt áll az ratifikálás ügye. Az egyezmény bevezetése nyomán – mondta Dunai Mónika – lesz felvilágosító kampány az egyházak és a civilek bevonásával, hogy minden bántalmazott ember tisztában legyen a jogaival és a lehetőségeivel.

Vadai Ágnes (DK) szerint a parlamenti példamutatás mindennél fontosabb, ezért különös hangsúlya van a képviselők által elkövetett erőszakos cselekedeteknek. Emiatt Vadai abban reménykedik, hogy a komondorára mutogató egykori fideszes Balogh József – akinek pere szerdán kezdődött – a lehető legsúlyosabb büntetést kapja.

A szervező liberálisok részéről Bősz Anett sorolt megrázó adatokat. Magyarországon minden ötödik nőt bántalmaz a férje vagy partnere, a bűncselekményekben meghalt nők hatvan százalékát nem egy idegen öli meg, hanem a férje vagy partnere.

Szél Bernadett a krízishelyek számának növelését is szorgalmazta, 2012 óta ugyanis nem épült azonnali menedékhely az áldozatoknak. Összesen 130 ilyen férőhely van az országban, holott ezres nagyságrendre lenne szükség. Szelényi Zsuzsa, aki a korábbi, Európa Tanácsban végzett munkája során járt menedékházakban, azt tapasztalta, hogy a bántalmazott nők nem mernek feljelentést tenni, annyira nem bíznak az igazságszolgáltatásban.

Az MSZP-s Tüttő Kata a kiemelkedő feladatok közé sorolta annak felülvizsgálatát, hogy a megfizetett és nem megfizetett munkák milyen arányban vannak elosztva a férfiak és a nők között. A XII. kerületi önkormányzati képviselő volt az, akit az Fővárosi Közgyűlésben „csinos arcú, vörös hajú fiatal hölgyként” írt le Kovács Péter XVI. kerületi polgármester, Tarlós István pedig arról beszélt, hogy nincs nála kellemesebb látvány a teremben, és még a „nevetgélése” is „bizsergető érzést” keltett a főpolgármesterben.

A főbb kérdésekben egyetértettek a résztvevők, némi vita akkor alakult ki, amikor Hoffmann Rózsa az erkölcstant kezdte dicsérni, mely „azt a célt szolgálja, hogy már gyerekkorban mindenki megtanulja, hogy erőszak nélkül rendezze a problémáit”. Szél Bernadett erre megjegyezte, hogy nehéz oktatni olyan tankönyvekből, melyekben arról írnak, hogy a fiúk és lányok szellemi képességei különbözőek. Sajnos Hoffmann Rózsának ekkor el kellett mennie.


Az isztambuli egyezmény

2011. május 11-én Isztambulban nyitották meg az Európa Tanács a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményéhez való csatlakozás lehetőségét. Idén márciusig 37 ország írta alá a konvenciót, Magyarország 2014 augusztusában. Igaz, ez még nem az egyezmény gyakorlati bevezetését jelenti, ahhoz ugyanis országonként ratifikálni kell azt. Eddig 16 ország – Albánia, Andorra, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Dánia, Franciaország, Málta, Monaco, Montenegró, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovénia és Törökország – parlamentje döntött úgy, hogy valóban gátat vet a nők elleni erőszaknak. A magyar bevezetést az is késlelteti, hogy egyelőre nem tudni, honnan lesz pénz a programra, melynek során felvilágosító kampány indulhat, és többek közt új menedékházakat létesíthetnek.