Hatvanmilliárdos meglepetés a kormánytól

Fotó: The Picture Desk / Alfredo Dagli Orti

-

Várhatóan ekkora összeget spórolhatnak meg a cégek jövőre a társasági adó mérsékléséből. A 2016-os költségvetés tervezetét már a jövő héten tárgyalhatja a kabinet. A szokásos év végi hajránál ez jóval korábbi időpont, de részletes hároméves tervekről idén sincs szó. Pedig a kormánynak már tavaly áprilisban három évre szóló költségvetési tervet kellett volna letennie, ám helyette inkább a törvényt módosította.


Egykulcsos, várhatóan 10 százalékos társasági adó, a kétgyermekeseknek növekvő adókedvezmény, a bankokra kivetett különadó kivezetése, a telekommunikációs cégek különadójának mérséklése – a VS.hu információi szerint egyelőre ennyi fér bele a kormány jövő évre vonatkozó ígéreteibe. A kabinet várhatóan már a jövő héten tárgyalja a 2016-os költségvetés első változatát, amelyet még a nyári szünet előtt el is akar fogadtatni az Országgyűléssel.


A jelszó: tervezhetőség és kiszámíthatóság. Ezt tűzte a zászlajára a kormány, amikor néhány hete bejelentette: már áprilisban a parlament elé viszi a jövő évi költségvetést. Ez elvileg szépen hangzik, csakhogy ugyanezeket az ígéreteket tavaly éppen megszegték, amikor két felvonásban kitörölték az államháztartásról szóló törvényből a hosszabb távú tervezésre vonatkozó kötelezettségeket. A parlament 2013 végén az Európai Unió irányelvére hivatkozva foglalta jogszabályba, hogy a kormánynak minden év április 30-áig határozatot kell hoznia arról, hogy a következő három évben, mely ágazatra, például az oktatásra vagy az egészségügyre mennyi pénz jut az állami költségvetésből.

Ez a törvény először tavaly áprilisban kötelezte volna a kormányt a részletes hároméves tervezésre, ám a mulasztásos törvénysértés elkerülése érdekében inkább átírták a határidőt december 31-ére. Miután pedig részletekbe menő, hároméves kitekintést december 31-éig sem készítettek, ezért az utolsó pillanatban is módosítottak. A december 29-én kihirdetett költségvetési törvényben azt a feladatot is eltörölték, hogy a miniszterek három évre előre benyújtsák, mennyi bevételre és kiadásra számítanak a saját területükön.

A hároméves tervezés ezek után mindössze olyan számokra vonatkozik, mint a hazai össztermék, a GDP várható növekedése vagy az államháztartási hiány mértéke. Márpedig


makropályát lehet venni a piacon kilóra!

– fogalmazott a VS.hu-nak a Költségvetési Felelősségi Intézet kutatója. Romhányi Balázs szerint nem az a nagy kunszt, hogy megmondják, hány százalékos lesz a gazdasági növekedés, hanem az, hogy a 2019-ig terjedő hároméves időszakban az úgynevezett funkcionális kiadásokra, oktatásra, közlekedésre vagy éppen a kultúrára évente mennyi pénz jut. Minderről jelenleg csak annyit tudunk, hogy az összes minisztérium és költségvetési szervezet együttesen évente mintegy 4400-4600 milliárd forintból gazdálkodik.

Ehhez képest valóban eredmény, hogy legalább a kormány jövő évi terveit az ígéretek szerint idén már áprilisban megismerhetjük.



Ami biztosnak látszik

A VS.hu úgy tudja, hogy a minisztériumok azt az utasítást kapták, hogy alapvetően az idei számokkal dolgozzanak. Ebből az következik, hogy érdemi változások nem várhatók, például az egészségügy gyökeres átalakításának jövőre sem látnak neki. Amit az elmúlt 4-5 évben kivontak a közszolgáltatásokból, azt jövőre sem pótolják. Mellár Tamás közgazdász, aki korábban az Orbán-kormány ideje alatt a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt, úgy számolt a VS.hu kérdésére, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális ágazat támogatása legalább ezermilliárd forinttal marad el a 2010 előtti időszaktól.


A kormány azonban nem ezeknek a pótlásában gondolkozik, hanem néhány adónem mérséklésében. A tervek szerint fokozatosan kivezetik a bankadót. Erre a kormány már ígéretet is tett abban a szerződésben, amelyet az Európai Fejlesztési és Beruházási Bankkal kötött az Erste Bank 15-15 százaléknyi részvénycsomagjának a megvételére. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a minap egy konferencián maga is lehetőséget látott a telekommunikációs cégekre kivetett különadók mérséklésére.

Úgy tűnik, januártól megvalósul az egykulcsos társasági adó is, méghozzá 10 százalékos mértékkel. Ez utóbbit egyébként már az idei költségvetési törvény szintén tartalmazza. Így jövőre várhatóan mintegy 60 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. A különadók kivezetésének ütemezése még nem ismert. A pénzintézetek esetében például még a Bankszövetséggel is meg kell állapodnia a kormánynak, aminek a tétje évente mintegy 150 milliárd forint.

Jövőre további 14,5 milliárd forintot fordít a kormány a családi adókedvezményekre; ez már most is 240 milliárd forintot tesz ki. A kétgyermekesek örülhetnek: a gyermekenként eddig beszámított 10 ezer forint 2016-tól 12 ezer 500 forintra nő.

A különböző lobbicsoportok, a húsosok vagy az építőipari cégek azonban hiába követelik a világ egyik legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsának csökkentését, a kormány nem készül ilyen lépésre. A VS.hu úgy tudja, maradnak az elmúlt években hangoztatott és követett elv mellett: a munkát terhelő adók helyett inkább a fogyasztáson keresztül szedi be az állam a bevételeket.

Ahogy ez az idei költségvetési törvényben is szerepel. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a forgalmi adóbevételek a következő években jelentősen nőnek. A számok a változás összegét jelzik, vagyis 2018-ban már több mint 200 milliárd forinttal több bevétele lesz az államnak az áfából és jövedéki adókból. Igaz, a növekmény egy része az online pénztárgépeknek és egyéb csodafegyvereknek köszönhető, amelyekkel az eddig eltitkolt és nem megfizetett adót is megpróbálják bevonni.



A gazdasági növekedés is besegíthet

A bevételi és hiánycélok teljesüléséhez persze szépen bővülő GDP is kell. A Századvég Gazdaságkutató elemzője, Virovácz Péter szerint egyebek között arra jó a gazdasági növekedés, hogy ne legyen gond a hiánycél betartása. A kutatóintézetnél azzal számolnak, hogy idén és jövőre is 3 százalék körüli lesz a GDP-növekedés. Így idén például lesz pénz az Iszlám Állam elleni harcra, vagy arra, hogy a szükséges önrésszel kipótoljuk a sok-sok uniós forrást – mondta a VS.hu-nak Virovácz. Mint magyarázta, a gazdaság bővülésével többet költenek az emberek, nagyobb lesz az áfabevétel, többen dolgoznak, kevesebb pénzt kell kiadni a közfoglalkoztatásra.


A Költségvetési Tanács tagja, Kovács Árpád is azt hangsúlyozta a VS.hu-nak, hogy a gazdaság bővülésének köszönhetően az államháztartás hiányát nemcsak 3 százalék alatt lehet tartani, de a korábban tervezettnél is lejjebb lehet szorítani. Szerinte jövőre akár 2 százalék alá is csúszhat a deficit, a választási ciklus végére pedig elérhető a nullszaldós költségvetés.

Másképp látja azonban Mellár Tamás a kormány lehetőségeit. Szerinte 2002 és 2006 között ugyanaz volt a helyzet, mint most: a 3-4 százalékos gazdasági növekedésnek nem voltak meg a valós alapjai. Ahogy a szocialisták kormányzása alatt az eladósodás segítette a gazdaságot, úgy most az egykori magánnyugdíjpénztárakban felhalmozódott 3 ezer milliárd forint felélése, valamint az oktatásból, egészségügyből elvont pénzek hajtják átmenetileg a növekedést. A további bővülésnek viszont szerinte nincsenek megalapozott forrásai, mert az elmúlt években nem nőtt a hazai tőkeállomány, nem javult a technológiai színvonal, és már bevonható munkaerő sincs. A képzettebbek külföldre mentek, a szabad munkaerő pedig csak alacsonyabb szintű feladatok ellátására képes.

Ebből pedig a közgazdász szerint az következik, hogy nem adócsökkentésre lenne szükség, hanem a szegényebbeket is helyzetbe hozó többkulcsos adórendszer visszaállítására, valamint egy vagyonösszeírásra és a vagyonadó bevezetésére. Ez utóbbi a korrupció ellen is jó fegyver lehetne – vélekedik Mellár Tamás.