Határeset: magyarázni kényszerül a rendőrség a röszkei akciót

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Sokáig vitathatják még a szerdai rendőri fellépés jogszerűségét a szerb-magyar határon: vízágyúztak és könnygázt dobtak Szerbia területére, hogy fordulhatott elő, hogy gyerekeket ért könnygáz, megvertek-e vagy sem több embert, köztük újságírókat. A kormányzat szerint jogszerűen járt el a rendőrség, a rendőrség is cáfolta, hogy megvert volna újságírókat. Szerb miniszterek tiltakoznak, az ENSZ főtitkára után a világszervezet menekültügyi főbiztosa is megszólalt.


Több ezres tömeg akart átjutni a szerb-magyar határon, mikor szerda délután összecsapás tört ki a rendőrök és a menekültek között. Hogy pontosan mi történt, azt nem tudni, a menekültek több jelentés szerint ultimátumot adtak a rendőrségnek, más hírek szerint a rendőrök átengedtek néhány családot, emiatt buzdult fel a tömeg. Ezt kormányzati részről cáfolták. A felállított NATO-kerítést a menekültek kitépték a helyéből, ezt a rendőrök visszaállították. A tömegben néha elterjedt, mindjárt megnyitják a határt.



A menedékkérők órákon keresztül kövekkel, üvegekkel dobálták a rendőröket, kiabálták, hogy Németországba akarnak menni, nyissák ki a kaput. A rendőrök könnygázgránáttal és vízágyúval válaszoltak. Egy ponton viszont elkezdtek hátrálni. Sokak ezt úgy értelmezték: szabad az út. Át is mentek magyar oldalra – nők és gyerekek is, ám visszaszorították őket. Ekkor pánik tört ki, az emberek egymást taposva rohantak vissza a szerb oldalra. Azt, hogy pontosan mennyien jutottak át és meddig, nem tudni.



A helyszínen érthetetlennek tűnt, miért hátrált a rendőrség: ez ott akkor szakmai hibának vagy aljasságnak tűnt. Az azóta tett nyilatkozatok alapján azonban akár tudatosan is eljárhatott a rendőrség: így tudott elkapni több embert is, köztük a „hangadót”. A határon túl ugyanis nem intézkedhet.



A „hangadó” ügyében a kormányszóvivő nyilatkozata alapján azt vizsgálják, megállapítható-e terrorcselekmény gyanúja. Este vélhetően ezt tálalta az M1, illetve Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó úgy, hogy „azonosított terroristát is elkaptak.” A rendőrségi nyilatkozatokban terroristáról vagy terrorizmus gyanújáról nincs szó.

A rendőrség ugyanis szerb oldalra jogilag nem léphet át, mint ahogy nem is lépett. Azt, hogy visszavonuló manővere valóban egy csapda volt-e, egyelőre nem tudtuk tisztázni. Tudósítónk azt mondta, a szerb-magyar határon álltak a rendőrök, nem látta, hogy átmentek-e a menekültek a magyar oldalra.

Bár Bakondi György tegnap még azt állította, 29 „magyar területre behatoló, a rendőrökre támadó embert fogtak el”, mostanra kiderült, csak 22 emberről van szó, közülük 15-öt gyanúsítottak meg „tömegzavarás résztvevőiként elkövetett határzár tiltott átlépése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt”. És közülük is csak 10-et vettek őrizetbe.



Újságírókat vertek. Vagy nem

A szerb állami tévé, az RTS technikusa – az Origo fordítása szerint – azt mesélte, a stáb menekültekkel együtt indult el, amikor a rendőrök kinyitották a kaput a röszkei átkelőnél. Amikor átértek a szűk átjárón a magyar területbe, rendőrkordonba ütköztek. A stábot a rendőrök előzetes figyelmeztetés nélkül támadták meg, nőket gyerekeket és újságírókat is vertek. Hiába kiabálták, hogy újságírók, két csoport rendőr verte őket. A hangtechnikusnak eltört a jobb kézfeje, véraláfutások vannak a testén és a bordái is megsérültek. Az operatőr a hátán és a fején sérült meg. Csütörtök délután a cég kiadott egy közleményt, amelyben felszólították a magyar hatóságokat, büntessék meg azokat a rendőröket, akik brutálisan bántalmazták a forgatócsoportot. A társaság szerint munkatársaik nem sérültek meg komolyan, de „a helyzet kellemetlen volt számukra.” Az ügy nem állt meg itt: Ivica Dacic szerb külügyminiszter arra kérte a magyar hatóságokat, derítsék ki kik a felelősek a szerb forgatócsoport megveréséért.


A Guardian videója


A Válasz.hu közben arról írt, szerb újságírók mellett három külföldi állampolgárságú fotóriportert is bántalmazott a rendőrség, őket le is csukták egy időre. Az egyik riportert fejen, lábon és mellkason rúgták, egy másiknak nyílt fejsebe lett. Tiltott határátlépéssel gyanúsították őket.

Jacek Tacik, a TVP nevű lengyel közszolgálati televízió riportere az orosz állami tévé hálózatához tartozó Ruptlynak beszámolt arról, a rendőrök fejbe verték, majd Szegedre vitték őket, ahol 13 órán át fogva tartották egy ausztrál és egy szlovák újságíróval együtt. Sokáig nem tudták, miért állították elő őket. Szerinte nem igaz az a vád, hogy illegálisan akarta átlépni a határt. A fejbeverés miatt nem haragszik, hiszen „az összecsapás hevében megesik az ilyesmi”, de a fogva tartás körülményeit elfogadhatatlannak tartja.


Nyilatkozik a „nem megvert” fotóriporter


A rendőrség szerint ők „nem vettek őrizetbe és nem vertek meg újságírókat.” Ehelyett: „a rendőrség a hatályos jogszabályok alapján szükséges és arányos mértékben kényszerítőeszközöket alkalmazott egy olyan agresszív csoport tagjaival szemben, akik az élet kioltására és súlyos sérülések okozására alkalmas eszközökkel folyamatosan támadták az államhatárt, az Európai Unió külső határát, és az azt védő rendőröket”. A közlemény szerint a rendőrség többször figyelmeztetett arra, senki se akadályozza a rendőri intézkedéseket, és tegyenek eleget a rendőri felszólításnak.

A médiatartalom-szolgáltatók munkatársai saját felelősségükre maradtak olyan területen, ahol a rendőrség - az erre történő felszólítást követően - kényszerítő eszközöket alkalmazott.

A fotóriportereket gyanúsítottként hallgatták ki határzár tiltott átlépése miatt, mindannyian szabadlábon védekezhetnek. Lázár János miniszter visszautasította, hogy a rendőrség támadott volna.


A helyszínről élőben közvetítő Ruptly képei


Puskaporos hordók

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szerint nyilvánosságra kellene hozni a vágatlan rendőrségi felvételeket, hogy kiderüljön, pontosan mi történt szerdán a határon. Az ugyanis a nyilvánosságra került felvételek alapján nem egyértelmű, hogy mi váltotta ki az eseményeket, és azok pontosan hogyan zajlottak.

A szervezet szerint megjósolható volt, hogy az ellátás nélkül hagyott tömegben egyre nő majd a feszültség, különösen úgy, hogy több ezren várnak a határnál, de naponta 60-70 menedékkérelmet tudnak benyújtani. A rendőrség a szervezet szerint tudta, hogy a déli határ egyes pontjai puskaporos hordóvá válnak. Az erőszakos események kialakulásának veszélyét lehetett volna csökkenteni.


A rendőrség videója


Bár Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó szerint a szerdai összecsapásokkor a rendőrség törvényesen, szakszerűen, túlzások nélkül látta el a feladatát, az MHB szerint ez a kijelentés megalapozatlan, hiszen ilyen gyorsan nem lehet elvégezni egy tisztességes vizsgálatot. Az összes felvételt sem lehet beszerezni ennyi idő alatt, nemhogy a történéseket alaposan elemezni.

„Tudjuk, hogy a rendőrségi törvény alapján tömegoszlatás során a rendőrség nem vizsgálja a helyszínen tartózkodók egyéni felelősségét. A könnygáz természeténél fogva mindenkit érint egy adott helyen, így elképzelhető, hogy a jogszerűen használt könnygáz olyanokat is ér, akik maguk semmi jogelleneset nem követtek el. Azt azonban mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy a rendőrök valóban visszavonultak-e a menekülők belépését megelőzően, és ha igen, úgy ki és milyen okból adott erre parancsot, és megfelelően tájékoztatta-e a rendőrség a menekülőket arról, hogy a rendőrség visszahúzódása nem jelent engedélyt a megrongált kapun keresztüli belépésre. Azt is vizsgálni kell, hogy az intézkedésről döntő rendőrök figyelemmel voltak-e a tömegben tartózkodó gyermekek nagy számára és a rendőrségi törvénynek arra a rendelkezésére, amely szerint gyermekkorúval szemben legfeljebb testi kényszer és bilincs alkalmazható, súlyosabb kényszerítő eszköz – így könnygáz és gumibot – nem.”

Ki kell vizsgálni az újságírók meggumibotozását is, teszi hozzá az MHB.


A rendőrség másik videója


menekültek, röszke, horgos, tüntetés

A rendőri fellépés jogszerűségét vitatják

Az ENSZ-főtitkár, Ban Ki Mun tegnap sokkolónak nevezte, ami Röszkén történt, a világszervezet Menekültügyi főbiztosa pedig most azt mondta, Magyarország nemzetközi jogokat sértett:

„Megrémítenek a magyar hatóságok által hozott kegyetlen és egyes esetekben törvénytelen intézkedések, amelyek az utóbbi napokban születtek” – mondta Zeid Raad al-Husszein.

A főbiztos kifogásolta, hogy a magyar hatóságok nem engedik be az ország területére a migránsokat, őrizetbe veszik őket, és „aránytalan erőszakot alkalmaznak velük szemben.” Felrótta az újságírók megtámadását is.

Azt, hogy a rendőri intézkedés mennyire volt jogszerű, nemcsak a Helsinki Bizottság vitatja, hanem a szerbek is. A tömegoszlatáshoz használt víz és könnygáz ugyanis átment a határon. A szerb belügyminiszter, Nebojsa Stefanovic közölte, Szerbia tiltakozó jegyzéket küldött szerdán Magyarországnak azért, mert a magyar hatóságok szerb területen is könnygázt vetettek be. A szerb szociális miniszter a határon tiltakozott.

A nemzetközi jogászok véleménye megoszlik arról, mennyire volt jogszerű ez a rendőri intézkedés. Valki László szerdán az Indexnek azt mondta, ehhez a magyar rendőrségnek nem volt joga. A jog szerint ugyanis aki a határt védi, csak arra jogosult, hogy megakadályozza nem kívánatos személyek belépését az ország területére. Ugyanezt mondja Gálik Zoltán biztonságpolitikai szakértő is: magyar rendőr szerb területen nem intézkedhet.

„Nem lehet átlőni egy másik ország területére. Nem csak golyóval, vízzel sem.”

Mindenesetre azt is furcsállta, hogy a szerb hatóságok végignézték az egészet és nem csináltak semmit például azokkal, akik határt sértettek.

Kende Tamás nemzetközi jogász viszont úgy látja, a rendőrök fellépése formailag jogszerű volt a vízágyú és a könnygáz bevetésével kapcsolatban is, itt ugyanis nem halálos fegyverről van szó, hanem egy tömegoszlató eszközről. A köveket szerb oldalról dobálták a rendőrökre, az ország szuverenitása ellen intéztek támadást. Odáig viszont el kellett jutni valahogy, hogy ez a helyzet kialakuljon – tette hozzá. Az egy külön kérdés, hogy gyerek ellen lehet-e könnygázt bevetni, de arra meg az lehet az ellenérv, hogy miért viszi valaki ilyen szituációban oda a gyerekét? A nemzetközi jog erre nem mond semmit.

Miután a magyar és a szerb határ között nincs úgynevezett senki földje, vagy Magyarországon van valaki, vagy Szerbiában. Ha a rendőröket dobálók szerb oldalon álltak, Szijjártó Péter kérhetné a szerb hatóságokat, hogy a dobálókat tartóztassák le és adják ki őket – mondta Kende Péter.

Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken Belgrádba utazik, ahol Ivica Dacic szerb külügy- és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszterrel tárgyal.


Helyszíni riportunk