Hatalmas összeget szánnak az új budapesti kórházra

Fotó: MTI / Mohai Balázs - illusztráció

-

180-200 milliárd forintot szánnának az új budapesti kórházra vagy annak szóba jöhető alternatívájaként három sürgősségi centrumra, hangzott el az egészségügyi államtitkárság által szervezett szerdai háttérbeszélgetésen. A kórházak gazdálkodását 8-10 kancellár felügyeli majd. Mérni fogják, hogy a háziorvosok az országos átlaghoz képest hány laborvizsgálatot rendelnek a betegeiknek, amelytől legfeljebb plusz-mínusz 20 százalékban lehet majd eltérni.


Nyár végére, szeptemberre tervezi az egészségügyi államtitkárság, hogy a legfontosabb változások elindulnak az egészségügyben, vagyis megszületnek a szükséges jogszabályok az Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár által korábban megfogalmazott öt pont végrehajtásához.


Szuperkórház + 3 sürgősségi központ

A fővárosi ellátás átszervezése az egységes sürgősségi koncepció mentén történik, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a szerdai háttérbeszélgetésen. Az eredetileg tervezett új kórház - vagyis egy minden ellátást magas szinten, XXI. századi feltételek és körülmények mellett biztosítani képes centrum, vagy ehelyett, esetleg e mellett mintegy három nagy sürgősségi centrum kialakítása 3-4 éven belül fejeződhet be.

Az úgynevezett szuperkórház építését Rogán Antal 2015. februárjában jelentette be a Fidesz-KDNP frakcióülése után. Budapesti képviselőik javaslatára döntöttek egy új, nagy fővárosi kórház szükségességéről, mondta, amely több tízmilliárd forintba kerülhet.

Az államtitkárság a meglévő kórházak centrumokká szervezésében gondolkozik, melyek mellett társkórházak működnének, mondta Cserháti Péter, az új és egységes fővárosi egészségügyi ellátás, ezen belül a tervezett szuperkórház koncepciójának elkészítésével megbízott miniszteri biztos. A centrumoknak szóba jöhető helyszínként a Honvédkórházat, Budán a Szent János Kórházat illetve a városmajori klinikát, valamint a Semmelweis Egyetem területén épülő Korányi központot, illetve hozzá kapcsolódva a Szent László és Szent István Kórházakat, valamint a Heim Pál kórházat vizsgálják.

A tervezet elkészült, jelenleg szakmai egyeztetés folyik, mondta a miniszteri biztos. A szuperkórház felépítésére és a további centrumok kialakítására - ha mind a kettő megvalósul - összesen mintegy 380 milliárd forint hazai forrásra lenne szükség a bevonható uniós forrásokon kívül.

Az új kórház 200 milliárd, a centrumok kialakítása 180 milliárd forintba kerülne, de egyelőre úgy tűnik, nem dőlt el, hogy melyik koncepció és hogyan valósul meg, vagy esetleg egy időre elveti a kormány a szuperkórház tervét.


8-10 kancellária lesz

A tervezett kancellária rendszerről a Kórházszövetség márciusi kongresszusán az az ígéret hangzott el, hogy a kórházak szakmai vezetői mellett vagy felett nem dolgozik még egy külön gazdasági vezető is.

A kancelláriák a fenntartó és a kórházak között működő egységek lesznek, 8-10 kórház gazdasági és szakmai irányítása lesz a feladatuk úgy, hogy a szakmai felelős a főigazgató marad - mondta el Németh László, az állami kórházfenntartó, az ÁEEK főigazgatója, aki szerint 8-10 kancellária jöhet létre, amelyhez a jogszabálytervezetet nyáron nyújtják be a parlamentnek.


"3 millió nem fertőző beteg ellátását kell biztosítani"

A háziorvosok visszajelzést fognak kapni arról, hogy mennyi laborvizsgálatot rendelnek a betegeiknek. A viszonyítás az országos átlag lesz. Ehhez képest 20 százalékkal lehet eltérni lefelé és felfelé is, mondta Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár az Emmi által szervezett háttérbeszélgetésen.

Elkészülnek a laborvizsgálatokhoz rendelt szakmai protokollok, a mostani egységes laborkassza pedig szakellátási és alapellátási kasszára válik szét, vagyis a pénz részben a háziorvosokhoz kerül majd. A protokollok célja, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű vizsgálatot rendeljen el a házi- és a szakorvos is.

A lépéstől a többi között azt várják, hogy több szűrővizsgálatot fognak elrendelni a háziorvosok, de párhuzamosan csökken a duplán elrendelt vizsgálatok száma is.

Májusra elkészül a háziorvosi- és a házi gyermekorvosi rendelők körülményeit feltérképező átfogó felmérés, ami lehetővé teszi a terület fejlesztését, és az ellátás hosszú távú biztosítását, mondta Beneda Attila.

Miközben az alapellátás megerősítése az egészségügyi átalakítás egyik legfontosabb célja, becslések, illetve az előrejelzések szerint 10 év múlva 5000 praxisra lesz szükség, hogy a hazai lakosságot ellássa. Ez azonban csak úgy képzelhető el, ha megváltozik a jelenlegi egy orvos-egy asszisztens modell, mondta a helyettes államtitkár. Átlagosan egyre idősebb a lakosság, és általában véve is rossz az emberek egészségi állapota, ami azt jelenti, hogy hárommillió nem fertőző beteg ellátását kell folyamatosan biztosítani, mégpedig elsősorban az alapellátásban, mondta.

Az egészségügyi államtitkárság szerint ideális esetben 1 orvos mellett 3 szakdolgozónak - például nővérnek, asszisztensnek, életmód tanácsadónak - és 1 adminisztrátornak kellene dolgoznia úgy, hogy a szakdolgozók mentálhigiéniés, illetve gondozási feladatokat is ellátnának.

Az alapellátás mellett nagyobb szerepet szánnak a szakrendelőknek is, a kórházi ellátórendszer ugyanis túlterhelt. Nemzetközi viszonylatban magas azoknak a kórházi betegeknek az aránya, akiknek nem feltétlenül kellene kórházban feküdniük ahhoz, hogy meggyógyuljanak, és magas azoknak az aránya is, akik súlyosabb állapotban érkeznek, mint ami feltétlenül szükséges lenne, emlékeztetett Kiss Zsolt az OEP megbízott főigazgatója az OECD felmérésére.


Ónodi: a krónikus ápolási feladatot meg kell szüntetni az egészségügyben

Nem az egészségügytől vesznek el kapacitást, és nem feladatot adnak át, hanem a szociális ágazatban megteremtik a hosszan tartó ápolás lehetőségét, mondta a beszélgetésen Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár. Az úgynevezett krónikus belgyógyászati osztályok és az ápolási osztályok ugyanis néhány éven belül fenntartót váltanak, és a szociális ágazatba kerülnek.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint, mivel igény van rá, másfél-két év alatt sokkal nagyobb kapacitású ápolási tevékenység fog megjelenni a szociális ágazatban, mint amekkora krónikus kapacitás van most az egészségügyben. 270 ezer krónikus ágy van, ezek egy része klasszikus ápolási tevékenységet végez, de egy része rehabilitációs feladatokat lát el. Ez utóbbiakat nem érinti a változás.

Az azonban fontos, hogy "ne az intézmény önfenntartása miatt legyen szükség" egy ellátási formára, hanem a betegek szükségleteihez igazodva. Az átalakítás csak úgy képzelhető el, hogy kórházanként kell megnézni, hol és hogyan lehet a legjobban végrehajtani a feladatok szétválasztását, mondta az államtitkár.