Hat és fél évet kapott Kulcsár Attila – még mindig nem jogerősen

Fotó: VS.hu / Mudra László

-

A volt álbrókert hat év hat hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás és más bűncselekmények – hamis magánokirat felhasználása és csalás – miatt kedden első fokon a Fővárosi Törvényszék. Több mint 12 éve húzódó ügyben született még mindig nem jogerős ítélet.


A megismételt eljárásban Rejtő E. Tibor volt bankvezetőt és Forró Tamás vállalkozót, újságírót felmentették a vádak alól.

A 18 vádlott közül Kulcsár Attila mellett még néhányan kaptak letöltendő szabadságvesztést, köztük Kerék Csaba 3 év 9 hónapot, a többiek 2 évet vagy annál kevesebbet.

Több vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, és voltak olyanok is, akiknek az ügyében felmentő rendelkezést hozott.

A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében milliárdos nagyságrendű. Az ítélet szóbeli indoklása várhatóan késő délutánig eltart. Kulcsár Attila ügyvédje, Nagy Gábor az ítélethozatal szünetében arról beszélt, szerinte nem történt sikkasztás, ezért valószínűleg fellebbezni fognak.

Kulcsár Attila a vádirat szerint tízmilliárdokat forgatott a saját szakállára, nejlonzacskóban fizette ki a hozamokat, annyi pénz felett rendelkezett, hogy azzal tőzsdei árfolyamokat tudott mozgatni, miközben a notesze szerint magas rangú politikusokkal is találkozgatott és a bank vezérének bizalmát is megszerezte. Első fokon most másodszor hirdettek ítéletet az ügyben, összeszedtük, mit érdemes tudni arról.



Így kezdődött

2003. június 16-án, hétfőn reggel Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke autója elé vágott egy biciklis, majd amikor Szász kiszállt, hogy segítsen neki, egy bokorból egy másik férfi „egy borzasztóan nagy bottal” rontott a PSZÁF-elnökre. Szásznak eltört a karja, és eleinte koponyatörésre is gyanakodtak, a fejsérüléséről azonban kiderült, nem annyira komoly. Még aznap megműtötték, teljes felépülése több hónapig tartott.

Ezzel elkezdődött a 2000-es évek legnagyobb brókerbotránya, az úgynevezett Kulcsár-ügy. Szász már a műtét után úgy nyilatkozott, egy konkrét PSZÁF-vizsgálat áll a támadás hátterében, amit másnap kívánnak nyilvánosságra hozni. A vizsgálatot lezáró határozatból kiderült, hogy az útépítésekhez geotextíliákat gyártó Pannonplast felett szabálytalanul vette át az ellenőrzést két cég, a Britton Kft. és a Pevdi Kft. Mégpedig úgy, hogy 2003. január 30. és február 5. között a K&H Equities Rt.-nek, a K&H Bank brókercégének ügyfélkörébe tartozó befektetők 1,2 milliárd forintért több mint 950 ezer Pannonplast-részvényt vásároltak a tőzsdén. De kezdjük kicsit korábbról!


Ki az a Kulcsár Attila?

Kulcsár Attila Nagykanizsán született, érettségit nem szerzett, először építőipari segédmunkásként dolgozott, majd valutaváltásból próbált megélni. Nem mindenben tartotta be a szabályokat, el is ítélték jogosulatlan pénzintézeti tevékenységért.

1998-ban költözött Budapestre, a K&H Brókerház telefonos munkatársaként, majd üzletkötőjeként helyezkedett el, és pár hónap alatt olyan ügyfélkört épített ki magának, amelybe több befolyásos ember is tartozott. A K&H a kiemelt ügyfelek befektetései után a piacinál magasabb garantált hozamot fizetett. Ebből Kulcsár egy részt magának tartott meg, a másik részét az ügyfelei készpénzben kapták meg. Mindez nem volt megfelelően, hivatalosan lepapírozva; Kulcsár saját nyilvántartást vezetett.

A bankot aztán 1999-ben privatizálták, egy belga bank vásárolta meg, az új menedzsmentnek – köztük az új vezérigazgató, Rejtő E. Tibornak – a szimpátiáját is sikerült elnyernie. A nyomozás folyamán az is kiderült Rejtővel naponta legalább ötször is beszélt telefonon.



Tízmilliárdokkal zsonglőrködött

A Figyelő a botrány kirobbanása után arról írt, hogy 2001-re már 70-80 milliárd forinttal rendelkezett az ügyfélköre révén Kulcsár, ilyen összeggel pedig már komolyan befolyásolhatta a tőzsdei árfolyamokat. Sokat bukott is, de ezt a befektetői nem vehették észre, mert pont a tőlük kapott pénzből tett úgy, mintha még mindig extraprofitot termelne, ami a vád szerint lényegében piramisjáték volt. Maga Kulcsár viszont legutóbb azt állította: valójában pénzt mosott, a lényeg az volt, hogy az ügyfelek készpénzhez jussanak, cserébe ő használhatta a betett pénzüket.

A hiány viszont lassan a fejére nőtt, így olyan pénzt kellett felkutatnia, amelynek tulajdonosa nem akart plusz hozamot. Ehhez jól jött az Állami Autópálya Kezelő Rt. 13 milliárd forintja, ebből vásárolták meg a Pannonplast részvényeit. A cég papíron több Kulcsár-kliensnek is tulajdona lett, valójában azonban bűntársa, Kerék Csaba Britton Kft.-jéhez és más, Kulcsárhoz köthető cégekhez kerültek a részvények. Így sem a tranzakciót nem kellett bejelenteni, sem a többi tulajdonos nem foghatott gyanút. Azt remélték, hogy a részvényárfolyamokat az ilyen tranzakció megmozgatja, ezzel tudnak majd keresni.

A Pannonplast menedzsmentjének mégis feltűnt, hogy valami nem stimmel, emiatt a PSZÁF-tól kértek vizsgálatot, az ellenőrök pedig felkutatták, hogy minden új vásárló Kulcsárhoz köthető.


Elindult a lavina

A PSZÁF-vizsgálat nyilvánosságra kerülte után mindenki ki akarta venni a pénzét, ekkor jött rá sok cég és ügyfél, hogy a számlájukon már nincs meg az az összeg, amelynek rajta kellett volna lennie. Az eddigi információk szerint voltak olyanok, akik nem tudtak Kulcsár üzelmeiről, ugyanakkor jól jöttek ki belőle, mások viszont tudtak az egészről, sőt segítettek is neki.

A sikkasztás elkövetési értéke az iratok szerint mintegy 23 milliárd forint, az elkövetők 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak. Az összegből kétmilliárdot Kulcsár és tettestársai részvényekbe, ingatlanokba fektettek a Brittonon keresztül, ezzel pedig a vád szerint pénzmosást követtek el. Emiatt Kulcsárnak nem kell felelnie, de erről majd később.

A készpénzes hozamkifizetések 4-4,5 milliárd forintra rúgtak. Ezt a pénzt offshore cégeken keresztül vették fel, egy szír pénzváltónál átváltották, és készpénzben Kulcsár sofőrjének, Szekér Gyulának – vagyis Taxis Gyuszinak – segítségével átadták az ügyfeleknek.



Politikusok a noteszben

Kulcsárnak rengeteg politikussal is volt kapcsolata, noteszében az Index szerint találkozója volt:

  • Baja Ferenccel, aki akkor a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) társadalmi kapcsolatokért és a kormányzati informatikáért felelős politikai államtitkára volt. Hétszer találkozott vele, négyszer saját Jászai Mari téri lakásán, amely egyben a Britton székhelye is volt.
  • 11-szer Kovács László MSZP-elnök és külügyminiszter állítólagos akkori barátnőjével
  • háromszor Kodela Lászlóval, aki akkor még a MEH humánpolitikai helyettes államtitkára volt, 2013 tavaszától pedig a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. vezérigazgatója, és aki állandó belépőt adott Kulcsárnak a kancelláriára
  • Karl Imre volt MSZP-és országgyűlési képviselővel
  • Kónya Imre a Boross-kormány belügyminiszterével, aki később károsultnak vallotta magát
  • Felmerült Lamperth Mónika, az akkori belügyminiszter, és férjének, Jegesy András ügyvédnek, Bárándy Péter, Horváth Csaba, Kiss Péter MSZP-s politikusok neve is
  • A fideszesek közül Rogán Antal, Schmitt Pál, illetve az MDF-es Herényi Károly és Rubovszky András neve került elő a történetben.

Az említettek közül sokan tagadták, hogy találkoztak volna Rejtővel vagy Kulcsárral, mások pedig azt mondták, munkájuk miatt beszéltek velük.


Elhagyta az országot

A botrány kirobbanása után, 2003 július közepén Kulcsár Attila egy diplomáciai gépkocsival hagyta el az országot. Előbb azonban találkozott Áder Jánossal, a Fidesz akkori frakcióvezetőjével, és Tóth Andrással, a Miniszterelnöki Hivatal polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkárral.

Áder először azt mondta a találkozóról, hogy Kulcsár politikai védelmet kért, majd arról beszélt, hogy a történtek ismeretében úgy véli, Kulcsár Attila „provokáció céljából kereste fel”.

Tóth pedig úgy nyilatkozott, a bróker ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal ekkor már előzetes adatgyűjtést folytatott, ezért találkozott vele. Kulcsár ekkor részlegesen beismerte a cselekményeit, de ez nem volt elegendő sem az előzetesbe helyezéséhez, sem útlevelének bevonásához.

A rendőrség is ki akarta hallgatni 2003 nyár közepén, ekkor azonban már Bécsben volt, csak egy üzenetet hagyott hátra, amelyben arról nyilatkozott, hogy noha a K&H belső ellenőrzésekor feltárta a manipulációkat, ő pedig a rendőrségen is meg akart eredetileg jelenni, a „politikai hullámverés és médiaérdeklődés időlegesen azonban korábbi elhatározásom megváltoztatására késztetett”.


brókerbotrány, K&H, Kulcsár Attila, Rejtő. E. Tibor


A bécsi opera előtt kapták el

A Magyar Nemzet azt írta, az ügyben született vallomások szerint Kulcsárt Ausztriában többen is felkeresték, köztük Bácskai János, a maffiaellenes központ később hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt elítélt vezetője is.

Az utolsó találkozás Molnár Csaba alezredessel volt, a bécsi operaház előtt beszéltek meg találkozót. Ekkor csaptak le Kulcsárra a magyar és osztrák rendőrök. Molnár sem úszta meg később az ügyet, okirat-hamisítással, államtitoksértéssel és hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsították meg, majd sok év után felmentették.

Kulcsárt ekkor kiadatási őrizetbe vették, végül 2004 márciusában adták ki, az őt hazahozó autót még helikopter is kísérte. Az ügyészség nagy értékű, folytatólagos sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolja, pénzmosással végül nem, ugyanis a kiadatásakor Ausztria ebben az ügyben nem adta ki Kulcsárt Magyarországnak.

Még 2004 szeptemberében, lemondása után Rejtő E. Tibor is megpróbált kijutni az országból. Akkori hírek szerint őt a rendőrök arra kérték, hogy ne hagyja el az országot a vizsgálat idejére, ennek ellenére tartottak attól, hogy mégis ezt tervezi, ezért megfigyelték, a telefonját lehallgatták. Így tudták meg, hogy összecsomagolt, és feleségével Ausztria felé indultak. A határőrség körözési listáján két perccel azelőtt jelent meg a neve, hogy kilépésre jelentkezett. Előzetes letartóztatásba helyezték sikkasztásban való bűnrészesség miatt.


Az első ítélet: 8 év sikkasztásért

A nyomozók végül két évig dolgoztak a K&H-ügy felderítésén, 2005 augusztusában nyújtották be a vádiratot Kulcsár Attila és 23 társa ellen, az elsőrendű vádlott természetesen Kulcsár volt, a másodrendű Rejtő, a harmadrendű pedig Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója. Utóbbiról mondta azt Kulcsár, hogy az ő ötlete volt az egész, és ő biztatta a csalásokra.

A vádirat benyújtása után három évvel, 2008-ban hirdettek első fokon ítéletet, Kulcsárt sikkasztásért nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a bíróság. Kerék öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott, Rejtőt viszont felmentették.

Az elsőfokú döntés ellen fellebbezéseket nyújtottak be. Kulcsár – aki az eljárás első éveiben a rendőrségen és a bíróságon nem tett érdemi nyilatkozatokat, csak a nyomozó ügyészségen, ahol viszont magára és másokra is terhelő vallomást tett – másodfokon már másképp védekezett, többévi hallgatás után arról beszélt, hogy a K&H és egykori ügyfelei is felelősek voltak az ügyben. Ráadásul szerinte volt ügyfelei közül sokak nem is lettek károsultak, ezért brókercége fölöslegesen fizetett ki nekik milliárdokat kártalanításra.

Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárd forintot fizettek ki, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig megközelítette a 46 milliárdot.


brókerbotrány, K&H, Kulcsár Attila, Rejtő. E. Tibor


Halál, betegség, nyugdíjazások

A másodfokú eljárás közben a fellebbviteli főügyészség felvetette, hogy sikkasztás helyett csalás is lehetett az ügy, ami viszont egészen más bizonyítási kérdéseket vetne fel. Némileg leegyszerűsítve: a sikkasztó sajátjaként kezeli a rábízott pénzt, míg a csaló eleve átveri az áldozatait, azért adják át neki a pénzt. 2010-ben aztán a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte azt elsőfokú döntést és új eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket magalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt.

Az újra első fokra került ügyben – amely az eredeti 24 vádlottból már csak 18-at érintett – született most, csaknem 13 év után újabb első fokú ítélet. A megismételt eljárást sok minden nehezítette, az egyik vádlott elhunyt, egy másik súlyos beteg lett. Meghalt egy szakértő is, akinek pótlására kijelölt másik szakember felkészülése is sok időt vett igénybe, arról már nem is szólva, hogy két ülnök is betöltötte a 70. életévét így újabb tárgyalási napokat kellett eltölteni iratismertetéssel.

Az ítélethozatalkor Gimesi Ágnes bíró megjegyezte, ő az eljárás elején azt gondolta, két év alatt lefolytatják, mégis elhúzódott, részben a fent általunk már említett okok, illetve a K&H perhez való hozzáállása miatt. A bank a megújított eljárás során például nehezítette a dokumentumokhoz való hozzáállást.

Két új vádpontot is egyesítettek ezzel az üggyel, amelyben egyes szereplőket különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosással, míg másokat hűtlen kezeléssel és pénzmosással vádolt meg az ügyészség. Kulcsár a megújított elsőfokú eljárás folyamán ismét némaságba vonult, egészen októberig, amikor is arról beszélt, hogy ügyfelei tudtak mindenről, hiszen az ő pénzüket mosták tisztára. És egyébként is, nem ő találta ki ezt a rendszert, ez a K&H-nál már korábban is létezett.


Ötöt már lehúzott

Kulcsár Attila 2003-tól hol előzetes letartóztatásban, hol házi őrizetben volt, majd lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt egészen 2011-ig, így esetében az adható kedvezmények figyelembevételével mintegy 4-5 év szabadságvesztés már letöltöttnek tekinthető, azaz, a mostani hat és fél évet figyelembe véve még másfél évre kell börtönbe vonulnia.

A vádlottakra, csakúgy, mint a korábbi elsőfokú vádnál, összességében most is milliárdos vagyonelkobzást kértek. Kulcsárnál ez 230 millió volt – ez került be a mostani ítéletbe is – , társainál fejenként 150-250 milliós nagyságrendű összegekről volt szó.