Három bantu nyelven is énekel

-

Október 21. és 24., vagyis szerda és szombat között nálunk tartják a világzene legnagyobb nemzetközi eseményét, a Womexet. Ez a közönség számára tulajdonképpen annyit jelent, hogy számos izgalmas előadót lehet megnézni szó szerint a világ minden tájáról, akik nagy részét szinte biztos nem látjuk itthon többet.


A „világzene” szót persze csak jobb híján használja mindenki – maguk az e területen dolgozó szakemberek tudják a legjobban, mennyi baj van vele. Eleve csak azért találták ki, hogy a sehova máshova be nem pakolható zenéket a lemezboltokban tudják hova sorolni, így láthatóbbak legyenek. Azt nem gondolta senki, hogy egyetlen „műfaj” volna minden, ami az angolszász populáris zenéken kívüli hagyományból táplálkozik, legyen szó egy népcsoport tradicionális zenéjéről vagy különböző hagyományok keveréséről, megújításáról. Ennek megfelelően a Womex programjában szereplő koncertekben is csak annyi a közös, hogy valamilyen tradicionális zenéhez kapcsolódnak – ám sokféleképpen, és a világnak tényleg minden tájáról.


Aziza Brahim


Ez nem egy „rendes”, hanem egy ún. showcase fesztivál, ennek megfelelően a koncertek is kicsit mások: 45 percesek, és az a céljuk, hogy a zenekar röviden megmutassa a legjobb oldalát, azt remélve, hogy a szakma képviselői felfigyelnek rá, és turnémeghívásokat, lemezszerződést és fontos kapcsolatokat szerezhetnek. De a kiadókon, koncertszervezőkön, újságírókon kívül a nagyközönség számára is nyitottak. A koncertek csütörtöktől szombatig lesznek, esténként fél tíztől fél kettőig a Művészetek Palotájában; aztán még DJ-program is lesz az A38-on. A napi belépők 4000 forintba kerülnek, a bérlet 10 000. A megnyitót 21-én, szerdán tartják; a roma zene sokféleségét (a felvidéki Oláh Attilától Palya Beáig) bemutató Gypsy HeartBeats koncertje zárt körű, de fél kilenctől kivetítőn, ingyenesen követhető a Müpa mellett és online itt.

A programot itt lehet böngészni; a fellépőket a Hangvető blog részletesen bemutatja, tematikus csoportokban. Alább néhányat emelünk ki, inkább csak kedvcsinálónak és a sokféleség jelzésére.


A Womex életműdíját a szenegáli Cheikh Lô kapja, aki Nyugat-Afrika zenei hagyományait szintetizálja, valamint a külső és a belső békét hirdeti. Vasárnap este lép fel (a koncert külön jeggyel látogatható). Korábban, 2008-ban egyébként a Muzsikás kapott életműdíjat a Womexen.



Szintén Afrikából, a Nyugat-Szaharából származik, bár Barcelonába menekült Aziza Brahim. Ő az a fajta énekesnő, akinek lehetetlenség ellenállni. Csütörtök este lép fel.



Egészen más Emicida, aki São Paulo underground rapszcénájából nőtt ki. Keményen odamondogat a politikai elitnek, de őrzi a sajátos brazil populáris zene hagyományait, sőt afrikai gyökereit is. Pénteken koncertezik.



A Sutari három tagja a lengyel és litván népzenét részben konyhai eszközökön adja elő. A régióból érkező előadóknak szentelt Club Duna Színpadon lépnek fel csütörtökön.



Az idei Womexen a világzenei fősodortól távolabb eső térségekből is lesznek előadók. Az Iberi például egy grúz férfikórus, amely egy sajátos, polifonikus hagyományt ápol. Alább egy karácsonyi, vallásos dalt énekelnek. Pénteki koncertjükre valószínűleg átdolgoznak egy magyar népdalt is.



A Womex programjának elektronikusabb végét jelenti Pierre Kwenders, aki Kongóban született, Kanadában él, és angolul, franciául és három bantu nyelven is énekel. Csütörtökön hallhatjuk.



Egy másik véglet a Tritha Electric, amelyet a klasszikus indiai éneklést ötéves kora óta tanuló Tritha Sinha vezet. Indiai-francia zenekarával a pszichedelikus rock és a punk műfajához nyúlt, mert például a nők kizsákmányolásáról nem tudott a hagyományos formákon belül maradva énekelni. Szombaton lép fel.



A Womex a koncerteken kívül a négyezer szakmabeli találkozója, konferenciával, workshopokkal és persze informális találkozókkal. Az ilyesmi persze a nagyközönséget nem érdekli, de közvetve mindenki profitálhat belőle, ha Magyarország – mint azt a szervezés jogát pályázat útján elnyerő Hangvető reméli – egyfajta régiós központ lesz a világzenében. Az átlagnál több, a szakma krémje előtt megmutatkozó magyar zenekar számára hatalmas lehetőség ez, hogy külföldi karrierjének nagy lökést adjon. És – mint arról Weyer Balázs, a Hangvető egyik vezetője itt beszélt hosszabban – ezt már akár a nép- és világzene iránt nem érdeklődők is megérezhetik, ugyanis ha egy országnak, térségnek a zenéje világszerte ismert „branddé” válik, az a turizmust, sőt a befektetéseket is ösztönzi.