Harminc évig titkos, hány katona szolgál a magyar határokon

Fotó: MTI / H. Szabó Sándor

-

A szocialista Demeter Mária hiába kérdezte a honvédelmi minisztert.


Az ellenzéki képviselő azt is szerette volna megtudni, hogy a Honvédség mely alakulatainak hány katonája működik közre a határrendészeti feladatok ellátásában, valamint azt is, hogy hány önkéntes tartalékos teljesített tényleges katonai szolgálatot október 1-jén, november 1-jén és december 1-jén. Októberben a hadkiegészítő parancsnokság vezetője arról beszélt, hogy szükség esetén határ menti feladatokra is kiképez tartalékosokat a honvédség. Vanyur Tibor elmondta, hogy addig 500 önkéntes tartalékost hívtak be a határnál dolgozó katonák helyére.


Simicskó István honvédelmi miniszter most azonban mindkét képviselői kérdésre elutasító választ adott.


Tájékoztatom, hogy az Ön által kért információk olyan adatok, melyek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011 . évi CXIII. törvény 40. § (1) bekezdése alapján a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak, mert a Honvédség személyi állományára vonatkozó — a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő — adatok.

Demeter Mária azt is tudakolta, hogy reális áron keltek-e el a honvédség gépkarabélyai. A magyarázat szerint az értékesítés előtt független értékbecslő, illetve a lőfegyvereket nyilvántartó honvédelmi szervezet bizottsága részéről egy szakértői értékbecslő is felmérte a gépkarabélyok értékét. Mindkét, egymástól független szakvélemény az ár megállapításánál figyelembe vette az eddigi értékesítési tapasztalatokat, a piaci igényeket, valamint a fegyverek különböző műszaki állapotát; ez utóbbi alapján csoportokba sorolva határozták meg az átlagárat.


A honvédelmi miniszter válasza szerint a vagyonkezelő képviselője figyelembe vette a fegyverek további állagromlásának lehetőségét és azok raktározási költségét, és a vevő részéről ajánlott vételár meghaladta a becsült forgalmi értéket. Mindezek figyelembevételével adták el a gépkarabélyokat, „így a szerződésben rögzített darabár reális értéknek számít” – közölte a miniszter.

Az elmúlt években a Magyar Honvédség többször is értékesített a kiöregedett vagy hadrendből kivont, használaton kívüli eszközöket. Ebből több milliárd forintos bevétele származott az államnak. Eladtak harckocsikat, gyakorló repülőgépeket és más járműveket, de pénz jött be a leselejtezett gépkarabélyokból, rakétákból, különféle fegyverzettechnikai eszközökből, valamint az egyéb katonai felszerelésekből is.

Egyébként a párizsi merényletnél is különböző gépkarabélyokat használtak a merénylők, amelyeket Németországban szereztek be az Iszlám Állam terroristái. A hírek két kínai gyártmányú AK 47-es és két jugoszláv gyártmányú Zastava M70-es gépkarabélyról szóltak.