Harminc éve tudjuk, a nukleáris energia veszélyes

Fotó: AFP / GENYA SAVILOV

1986. április 26-án a mai Ukrajna területén lévő Pripjaty és Csernobil városok melletti Lenin atomerőműben túlhevült és felrobbant az egyik reaktorblokk. Ez az eset volt az atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb katasztrófája, amihez a szovjet hatóságok titkolózása és a kármentési munkálatok késlekedése is hozzájárult.


Hajnali 1:23:58-kor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás


A reaktort nagy mérete és a költségek miatt nem látták el teljes burkolattal, emiatt a radioaktív szennyezés a légkörbe került


Miután a tető egy része lerepült, az oxigén beáramlása, valamint a reaktor igen magas hőmérséklete miatt grafittűz tört ki, ami nagyban hozzájárult a radioaktív anyagok terjedéséhez és a környező terület szennyezéséhez


A szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, de rövid időn belül első ízben Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni, amelyek délkeleti, tehát a Szovjetunió irányából érkeztek. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig eltitkolni a balesetet


Szovjet katonák vegyvédelmi felszerelésben fertőtlenítik a helyszínt. Sem a tűzoltókat, sem a katonákat sem értesítették arról, milyen veszélyes a radioaktív a füst és a törmelék


Szakemberek sugárterhelést mérnek Csernobiltól harminc kilométerre. A tragédiát súlyosbította a helyi vezetés hozzá nem értése és a megfelelő felszerelés hiánya; sokáig nem vették figyelembe a sugárzásmérők adatait


A közel 50 ezres Pripjatyot a baleset után egy nappal kiürítették. A lakosoknak azt mondták, néhány nap múlva visszaköltözhetnek, de csak hónapokkal később térhettek vissza értékeikért az akkor már kifosztott városba


Segélykoncert Moszkvában a baleset áldozatainak családjaiért 1986. május 30-án


Épülő házak Kirovo közelében. A lakóknak a szovjet állam kb. tízezer rubeles kártérítést fizetett, és lakást adott


A térséget a baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusában megnyitották az idegenforgalom számára. A csernobili atomerőműhöz, illetve Pripjatyba már az elmúlt években is lehetett utazni


Csernobil 30

A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínálnak a 4-es reaktorhoz és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz, városokhoz. Az idegenvezetéshez Geiger-Müller radioaktivitásmérő műszert is lehet kölcsönözni


Csernobil 30

A területre való szervezett utazásokat pár hónappal később, 2011 júniusában ismét betiltották


Csernobil 30

Roncstemető Csernobilban. Itt őrzik azokat a járműveket és eszközöket, amelyek részt vettek a kármentésben, a nukleáris hulladék takarításában és a sérült reaktort lefedő betonszarkofág készítésében


Csernobil 30

Az erőmű négyes blokkja nagyon közel van Pripjatyhoz


Csernobil 30

Tömegesen telepítették ki a szennyezett területről a lakókat, de a lezárt zóna közvetlen közelében ma is élnek, zömmel idős emberek


Csernobil 30

Az itt lakók földművelésből és élelmiszersegélyekből élnek


Csernobil 30

Értelmi sérült gyerekeket ápolnak a fehéroroszországi Vesznova város egyik bentlakásos otthonában. Azoknál a családoknál, ahol a szülők Csernobil közelében tartózkodtak, ugrásszerűen megnőtt a daganatos megbetegedések és a születési rendellenességek aránya. Harminc évvel a katasztrófa után sem lehet teljes egészében felbecsülni a környezeti károkat, földrajzi adottságok miatt például Ausztria kétszer akkora dózist kapott a radioaktív porból, mint Magyarország


Csernobil 30

A baleset következtében kiesett 4 GW erőművi kapacitás komoly villamosenergia-hiányt idézett elő az erőmű által ellátott övezetben, ezért a maradék három blokkot pár hónappal később újraindították. Az utolsó blokkot 2000-ben állították le, de ez továbbra is nukleáris létesítménynek minősül, jogi státusza és a rá vonatkozó biztonsági előírások megegyeznek a működő atomerőművekével


Csernobil 30

2007-ben bejelentették, hogy a az 1986-ban felépített, azóta meglehetősen leromlott állagú régi szarkofág helyére új, acélból készült védőlétesítmény épül, ennek élettartama legalább száz év


Csernobil 30

Egy látogató a mentési munkálatokról készült korabeli filmeket néz a kijevi Csernobil múzeumban


Csernobil 30

A baleset közvetlen következtében 34 ember halt meg, de a katasztrófa áldozatainak száma több tízezer lehet. A pontos számot még csak becsülni sem lehetséges, mert a sugárszennyezés okozta betegségek zömmel daganatos betegségek, és nem lehet egyértelműen kideríteni, hogy a nukleáris szennyezéstől alakultak-e ki