Harcot indít a Netflix a torrentezőkért

Fotó: Getty Images / Pascal Le Segretain

-

Példátlan sikertörténet a Netflixé, ám kérdés, a nálunk most induló szolgáltatás képes lesz-e folytatni csaknem húsz éve tartó töretlen növekedését. Ehhez elsősorban az kell, hogy a torrentezőket átszoktassa a fizetős szolgáltatásra.


Ha jön a pénz, nem kérdezel semmit


Frank Underwoodnak, a Kártyavár főszereplőjének ez az egyik életbölcsessége a sok közül. A mottó – legalábbis az első fele – igaz lehet a Netflix videoszolgáltatóra is, amelynek a sorozat volt a legnagyobb dobása – egészen mostanáig. Szerdától ugyanis 130 újabb országra terjesztette ki a cég streamszolgáltatását. Digitális videotékája internetes eszközökön és okostévéken érhető el, Magyarországon is. Más kérdés, hogy a katalógusból a nálunk korábban az AXN-en vetített Kártyavár pont nem fért bele, ahogy hiányzik az elmúlt évek több más sikersorozata is, és nyilván a magyar felirat és kezelőfelület hiánya miatt is sokan fognak még morgolódni. A cég évek óta tartó diadalmenetét ilyen apróságok azonban aligha fogják megakasztani.

A Netflix ugyanis egyelőre épp olyan vadul tör előre, mint Richard Wayne Gary Wayne tisztelendő (Jon Hamm) a szolgáltató másik sikersorozatában, az Unbreakable Kimmy Schmidtben.



Az 1997-ben Kaliforniában alapított cég nem csak a dot-com lufi kipukkanását élte túl 2000-ben, de aktívan részt vett a hagyományos videokölcsönzők kipusztításában is. Előbb úgy, hogy postán küldözgette a kölcsönzött DVD-ket, a kétezres évek végén pedig elindította mára legnépszerűbb ágazatát, az internetes streaminget. Ehhez a filmet nem szükséges letölteni, az internetkapcsolattal rendelkező eszköz „sugározza” azt.

A stream és az üzleti modell példátlan siker. Tavaly a New York-i tőzsde 500 legnagyobb cége közül a legnagyobb növekedést érte el a Netflix: részvényeinek árfolyama 130 százalékkal nőtt. A cég tőzsdei értéke így meghaladja az 50 milliárd dollárt. 2014-ben 5,5 milliárd dollár volt a bevétele, tavaly az első háromnegyed évben már csaknem ötmilliárd. Amerikai előfizetőinek száma tavaly októberben már meghaladta a 43 milliót, a világ 40 országában pedig csaknem 70 millióan érték el a szolgáltatásaikat.

Januártól pedig potenciálisan a világ összes internetezője. Kivéve a kínaiakat, akik – a szíriaiakhoz és az észak-koreaiakhoz és a Krímben élőkhöz hasonlóan – kimaradtak a terjeszkedésből.


A Netflix szolgáltatási területe 2016 januárjában. Kína kimaradt


A határ a csillagos ég

Vagy mégsem? A Fortune szkeptikus: a lap szerint a korábbi növekedési ütemet aligha lehet fenntartani, „a vonat megáll, de legalábbis le fog lassulni.” Természetesen a Fortune sem nem azonnali csődöt vizionál, csupán a növekvő kockázatokra hívja fel a figyelmet. Például arra, hogy a mostani nagyívű terjeszkedés nem jelent hasonló arányú bővülést. Ebben az internet vagy a streaming változó elterjedtségén túl annak is szerepe van, hogy a Netflix a filmjeit jobbára angolul és jobbára angol felirattal teszi elérhetővé.

Az sem mellékes, hogy a Netflix úttörőnek számít ugyan a streaming szolgáltatásban, ám a konkurensek – a tévécsatornákon kívül a Microsoft Huluja vagy éppen az Amazon – szép lassan felzárkóznak. Márpedig ha ők is lehetővé teszik saját csatornáikon a filmek megtekintését, az ő érdekük az lesz, hogy függetlenedjenek a Netflixtől.

Magyarul eltávolítják filmjeiket a szolgáltatásból, ami így nyilván kevésbé lesz vonzó. Ez arra késztetheti a Netflixet is, hogy egyre több saját készítésű filmmel vagy sorozattal szálljon be a harcba, arra az alapigazságra azonban ők se tudnak rácáfolni, hogy a gyártás jóval többe kerül, mint az egyszerű forgalmazás.

A Netflix 2012-2013-ban kezdett saját gyártású filmeket gyártani, legnagyobb dobása a 2013 elején indult Kártyavár című sorozat volt, a mostani szezon slágere pedig a Marvel képregényéből készített Jessica Jones.

Játékfilmekben egyelőre nem olyan erős a szolgáltató: eddig két filmjét mutatták be, abból az egyik egy Ghánában forgatott háborús dráma, a Beasts of No Nation, a másik pedig egy Adam Sandler főszereplésével készült westernparódia, a The Ridiculous 6. Előbbivel a kritikusokat igyekeztek megszólítani, utóbbi pedig pont olyan, mint az alábbi jelenete. Mellesleg forgalmazása első hónapjában minden idők legnézettebb filmje lett a Netflixnél.



2016-ban egyébként a cég 10 játékfilm, 30 gyerekfilm és 12 dokumentumfilm készítését tervezi – mindez dollárban milliárdos pluszköltséget jelenhet a számukra. A kiadásnövekedést pedig nem biztos, hogy az idén is ki tudja termelni a tőzsde.

Ez magyarázhatja azt a díjemelést, amelyet néhány hónapja lépett meg az USA-ban. Akkor alakította ki a cég a mostani 7,99/9,99/11,99 havi előfizetési díjakat – attól most tekintsünk el, hogy ezt az USA-ban dollárban, Európa nagy részén, így nálunk is euróban számolják, ami nem ugyanazt az összeget adja. A 9,99-es csomagért (2 képernyőn HD-adást biztosító) egy amerikai jelenlegi árfolyamon 2890 forintnak megfelelő összeget fizet, mi pedig 3140 forintot.

A Netflix legnagyobb versenytársa nálunk az HBO lehet: a tévés és streaming szolgáltatásokat egyaránt biztosító mozicsatorna árképzése kicsit más. Az Egyesült Államokban havi díja 14,99 dollár, ami jóval magasabb a Netflixénél. Nálunk viszont elvben az HBO áll nyerésre. Amíg a Netflix jelenlegi árfolyamon 2510/3140/3770 forint havonta, az HBO három alapcsatornájának díja 2100 forintnál indul a kábelszolgáltatóknál. Ám ahhoz, hogy előfizessünk az HBO-ra, már rendelkeznünk kell kábeltévé-előfizetéssel is. A Netflix ezzel szemben (korlátlan és gyors) internet-előfizetés meglétét feltételezi, és az sem árt, ha okostévénk van hozzá. Az HBO is rendelkezik stream szolgáltatással (HBO Go), ehhez meglévő tévés előfizetéssel kell rendelkezni, ráadásul a teljes csomaggal, aminek az ára már közelebb van a 3000 forinthoz.


NETFLIX, Reed Hastings

Reed Hasting, a Netflix vezérigazgatója ambiciózus célokat tűzött ki


Fizetni? Az interneten?

De miért fizetnénk bármiért, ha torrentezve, ha nem is teljesen legálisan, de ingyen le lehet tölteni ugyanezeket a tartalmakat – kérdezhetjük. Ezt a hozzáállást cáfolja az Index egy 2014 tavaszán készített felmérése, amely azt mutatta: a legális streamcsatornák megjelenése után kevesebben töltöttek le torrentről zenei tartalmat.

Nyilván a technológiánál többet számít az ár. Amíg például az Apple által üzemeltetett iTunes Store-ban egy zeneszámot 0,69-1,29 euróért, egy albumot pedig 6-12 euró körüli összegért tudunk letölteni, a Spotify prémium előfizetése 4,99 euró havonta. A találomra kiválasztott Gravity című film HD-verziója 10,99 euróért tölthető le az iTunes Store-ból, amíg a Netflixen korlátlan számban megnézhetjük a havi, 9,99 eurós előfizetés fejében, és helyet se foglal a gépünkön. A Netflix ellen szól persze, hogy a filmválaszték jóval korlátozottabb, magyar nyelven nem elérhető, ráadásul internetkapcsolatra van szükségünk a streameléshez.

Az Index felmérésében résztvevők kétharmada mindenesetre úgy látta: 8 dollár körüli havi összegért hajlandó lenne a streamet választani. Igaz, a felük azért torrentezne tovább, de – állapította meg akkor a lap – egyharmaduk meghódítása még mindig reális cél.

Nem kevés emberről van szó: a Marketingkutató tavalyi elemzése szerint a magyar internetezők 37 százaléka szokott torrentezni. Vagyis, hétmillió internetezővel számolva csaknem 900 ezerre tehető a Netflix potenciális piaca Magyarországon.

A társaság persze nem magyar léptékben gondolkozik: Reed Hastings vezérigazgató szerdán arról beszélt, távlati céljuk az, hogy az előfizetőik 80 százaléka az USA-n kívül vegye igénybe a szolgáltatást. Ez a Bloomberg számítása szerint 240-360 millió előfizetőt jelentene a 60-90 millió megcélzott amerikain túl. A 300-450 milliós terv ambiciózusnak tűnhet, ha azt vesszük, hogy a cég március végére 74,3 millió előfizetőt prognosztizált világszerte.

Ennek érdekében Hastings egységes videokatalógust ígért, amihez a világszintű forgalmazás jogát kell megszerezniük többek között még saját gyártású sorozataiknak is. De akkor már mélyen a szemünkbe nézhet Kevin Spacey is, hogy Frank Underwoodként közölje:


Azt hiszed, elfelejtettelek? Csak reménykedtél benne.