Hány nemi aktusba kerül egy tál étel?

Fotó: AFP / MOHAMED DAHIR

-

Rengeteg kifogásolni valót lehet találni abban, hogy ENSZ békefenntartói szexuális szolgáltatásokat követeltek gyerekektől ételért és vízért cserébe, de az erről készült jelentés leginkább azért borította ki Anders Kompasst, mert az ügyben nem történt semmi. A világszervezet svéd tisztségviselője a bizalmas dokumentumot ezért tovább adta. Az ENSZ felfüggesztette, a francia hatóságok köszönő levelet írtak neki.


Aligha lehet vitatni, hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban az élet harc. Az elmúlt években ennek főként az volt az oka, hogy egy puccs után az országon végigsöpört az etnikai és felekezeti erőszak – muszlim lázadók a keresztény milíciák ellen –, és akik épp nem harcoltak, azok menekültek. És persze éheztek. Sok helyen annyira súlyos volt a helyzet, hogy zavargások törtek ki minden ételosztásnál. A konfliktus legvéresebb időszakában az egyik főváros közelében fekvő menekülttáborban százezer ember zsúfolódott össze. Sok volt közöttük a gyerek – árvák, akiknek nagyon gyorsan meg kellett tanulniuk, hogyan maradhatnak életben, és hogy szerezzenek vizet és élelmet. Az ENSZ békefenntartói azonban büntetőjogilag is kifogásolható módon tanították meg nekik, hogy mindennek ára van.

Az ENSZ egyik belső jelentéséből derült ki, hogy a békefenntartók, akiket azért küldtek az országba, hogy segítsenek helyreállítani a rendet, és védjék meg a menekülteket – különös tekintettel a teljesen kiszolgáltatott gyerekekre – a vízért és élelemért cserébe szexuálisan zaklatták és megerőszakolták a gyerekeket. Az ENSZ belső jelentéséről csak azért tudunk, mert a világszervezet egyik svéd munkatársának, Anders Kompassnak elege lett abból, hogy semmi nem történt az ügyben, és átadta a dokumentumot a francia hatóságoknak.


Anders Kompass


Franciaország 2013 decemberében döntött úgy, hogy beavatkozik a Közép-Afrikai Köztársaságban, amely 1960-ig a gyarmata volt. Az azóta eltelt évtizedekben az ország politikai elitje leginkább puccsokkal töltötte az idejét, aminek eredményeként a Közép-Afrikai Köztársaság még mindig a világ egyik legelmaradottabb állama. 2008 és 2012 között felcsillant ugyan a remény, hogy az országot sikerül stabilizálni, de ekkor a Seleka nevű lázadócsoport a főváros elfoglalásával és Francois Bozize elnök elűzésével ismét rövidre zárta a fejlődést. Mindez 2013 márciusában történt, néhány hónappal később pedig annyira elfajult a helyzet, hogy Franciaországnak és az ENSZ-nek is egyértelművé vált, hogy békefenntartók nélkül az egész országot felperzseli a puccsot követő etnikai és vallási konfliktus. Ezrek menekültek el az otthonaikból, az ENSZ pedig már a népirtás rémét vetítette előre.

Ebbe a káoszba érkeztek meg tehát a békefenntartók, például abba a menekülttáborba is, amely a főváros, Bangui mellett emberek tízezreinek jelentette a menedéket, és ahol az ENSZ jelentése szerint a szexuális visszaélések történtek. 2013 decembere és 2014 júniusa között 14 francia és 5 csádi, illetve egyenlítői-guineai katona nemi aktusokra kényszerített gyerekeket a ételért vagy pénzért cserébe. A M'poko repülőtérnél működő menekülttáborban tíz gyereket molesztáltak 2013 decembere és 2014 júniusa között. Mindegyik áldozat fiú volt, 8-15 éves korúak, és a vallomásaikban részben elmondták a megvádolt katonák nevét is.

Az áldozatokkal tavaly májusban és júniusában készített interjúkat az Unicef és az emberi jogi főbiztosság egy-egy munkatársa, az ezekből készült jelentést pedig a genfi emberi jogi főbiztosság hivatalának az illetékes tisztségviselői kapták meg. A jelentés elkészülése után azonban nem történt semmi érdemi az ügyben, ezért aztán Anders Kompass fogta a dokumentumot és átadta a francia hatóságoknak, akik vizsgálatot indítottak, és azóta a bűnügyi eljárást is megkezdték az ügyben. Francois Hollande miniszterelnök azt ígérte, hogy „nem kegyelmeznek” az elkövetőknek, ha kiderül, hogy igazak az ellenük felhozott vádak.


ENSZ-békefenntartók munkában


A történet nemcsak az érintett katonák viselkedése miatt aggasztó, hanem azért is, ahogyan az ENSZ kezeli a szexuális visszaélések kérdését. Az ENSZ tisztségviselői tisztában voltak ugyanis a helyzet súlyosságával, de lényegében ültek a jelentésen. A tisztségviselőt pedig, aki átadta a dokumentumot a francia hatóságoknak, felfüggesztették az állásából azzal az indokkal, hogy bizalmas információt osztott meg, és megszegte az ENSZ protokoll-előírásait, „A nemzetközi fegyveres erők által elkövetett szexuális visszaélések” című dokumentum minden oldalán szerepel ugyanis a „bizalmas” pecsét. A francia hatóságok viszont köszönő levelet küldtek neki. Egy bíróság később arra kötelezte az ENSZ-t, hogy tegye semmissé Kompass felfüggesztését, és vegye vissza a svéd szakembert az állásába.

Az ügyet ismerő források a Guardiannek azt mondták, Kompass azért döntött a kiszivárogtatás mellett, mert az ENSZ nem volt képes gyorsan cselekedni annak érdekében, hogy véget vessen a jelentésben részletezett visszaéléseknek. A világszervezet szóvivője a múlt héten elismerte: elképzelhető, hogy további molesztálási esetek is napvilágra kerülnek. Aggodalmát fejezte ki viszont amiatt is, ahogy a bizalmas információk napvilágra kerültek, az ENSZ ugyanis szigorú szabályokkal védi az áldozatok, a szemtanúk és a nyomozók identitását.


Sok embernek az ENSZ egyet jelent a békefenntartókkal


Nem ez az első eset

Nem Anders Kompass az első, aki megkongatta a vészharangot. Egy 2013-ban készült belső jelentés szerint a szexuális visszaélések világszerte veszélyeztetik a békefenntartó missziókat. A szintén kiszivárogtatott dokumentum a kongói, haiti, libériai és dél-szudáni missziókat vizsgálja – ezekben az országokban jegyezték fel a zaklatásos esetek 85 százalékát, az esetek csaknem 30 százalékában pedig kiskorúak voltak az áldozatok.

2006-ban Libériában és Haitiben a békefenntartók ugyanezt a módszert használták, csak éppen ott és akkor lányokat kényszerítettek szexuális szívességekre ételért cserébe. Két évvel később a Save the Children munkatársai derítették ki, hogy ENSZ-békefenntartók gyerekeket erőszakoltak meg Elefántcsontparton, Haitin és Szudán déli részén.

Az incidensek száma azonban ennél is nagyobb lehet, sok esetet ugyanis nem jelentenek, vagy ha jelentik is, nem készül róluk jegyzőkönyv, vagyis az ENSZ nincs is teljesen tisztában azzal, hogy mennyire komoly problémát jelentenek a békefenntartók által elkövetett szexuális visszaélések. A jelentés szerint ráadásul bevett módszer, hogy az elkövetőket nem vonják felelősségre, sőt több gyanús esetet ki sem vizsgálnak. Ezzel szemben Ban Ki Mun főtitkár többször is arról biztosította a tagországokat, hogy az ENSZ zéró toleranciával kezeli a szexuális visszaélések minden formáját.

Jogvédők aggályosnak tartják, hogy ezek a jelentések lényegében a fióknak készülnek. Az AIDS-Free World elnevezésű szervezet egyik vezetője, Paula Donovan a Guardiannek azt mondta, hogy a jelentések és az ezekre adott reakciók szörnyű árnyékot vetnek a szervezetre, hiszen sokan a békefenntartókon keresztül találkoznak először az ENSZ-szel, és ha ezek a katonák bűnözők, akkor az jelentősen aláássa a beléjük vetett bizalmat, ez pedig ellehetetleníti a munkájukat. A helyzeten az sem javít, hogy az ENSZ ösztönösen úgy reagál ezekre az incidensere, hogy megpróbálja tagadni vagy eltussolni őket.