Hány helyről jönnek? Miért jönnek? És tényleg meg akarnak ölni minket?

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Tengeren sodródva, hetekig gyalogolva vagy embercsempészek által kamionokba zsúfolva több százezer menekült érte el idén Európa határait. Messziről nézve ugyan egységes tömegnek tűnhetnek, azonban a migránsok származása legalább olyan sokféle, mint az okok, amelyek miatt menekülni kényszerülnek. Kik és milyen arányban alkotják a legnagyobb menekülthullámot, amelyet Európa a második világháború óta tapasztalt? Tényleg vannak köztük terroristák, vagy ezzel csak ijesztgetnek minket?


Európába sok út vezet – hogy ki melyiken érkezik, az elsősorban attól függ, hogy melyik országból indult. A különböző afrikai országokból (Eritrea, Nigéria) főleg a Földközi-tengeren átvezető utaknak vágnak neki, hogy Spanyolországban vagy Olaszországban partot érve lépjenek az EU területére. Magyarország az úgynevezett nyugat-balkáni útvonal egyik állomásának számít, így hozzánk jellemzően a Közel-Keletről (Szíria, Afganisztán) és a posztjugoszláv balkáni országokból (Koszovó) érkeznek migránsok.



Szíria

A migránshullám messze legnagyobb csoportját a négy és fél éve húzódó szíriai polgárháború elől menekülők alkotják. A 2011-es arab tavasz eseményei Szíriában egy mára legalább 250 ezer életet követelő konfliktushoz vezettek, melynek főbb szereplői a hatalom megtartása érdekében akár a saját városait is bombázó Aszad-rezsim, több száz különböző mértékben radikális felkelő milícia, a függetlenségükért küzdő és a Nyugat támogatását élvező kurdok, valamint olyan globális terrorszervezetek, mint az al–Kaida és az Iszlám Állam.


Egy-két tengerparti városon kívül lényegében az egész ország frontvonalak kaotikus szövevényévé vált, ahol a szövetségeket naponta váltogató felek összecsapásai korábban virágzó városokat tettek a homokkal egyenlővé. A pusztítás az évek során olyan mértékűvé vált, hogy az Európai Bizottság augusztusi jelentése szerint a háború kitörése előtt még 22 millió lelket számláló Szíriában ma 12,2 millióan szorulnak humanitárius segélyre, 7,6 millióra tehető az országon belüli menekültek száma, és több mint 4 millióan kényszerültek elhagyni az országot.



A külföldre menekülők túlnyomó többsége szomszédos országokban igyekszik átvészelni a háború éveit – Törökországba közel 2 millióan, Jordániába több mint 600 ezren, Irakba 250 ezren érkeztek Szíriából. A 4 millió lakosú Libanon mintegy 1,2 millió szíriait fogadott be, így az országban ma minden ötödik ember menekült.

Annak az okát, hogy miért pont mostanában keltek olyan nagy számban útnak Európa felé a szíriai menekültek, nagyrészt a közel-keleti befogadóországok kapacitásának kimerülésében és a nemzetközi segélyek elapadásában kell keresni. Sokan egyszerűen nem látják az értelmét, hogy tovább várják a szűnni nem akaró polgárháború végét, másoknak pedig mostanra sikerült összespórolniuk annyi pénzt, amivel már el tudnak indulni.


Sok városban már nincs hova hazamenni


A szíriai menekültek helyzetéről a Közel-Keleten ebben az írásunkban foglalkoztunk részletesebben.


Afganisztán

Európán kívülről Afganisztánból érkezik a második legtöbb migráns, mégis igen ritkán lehet arról olvasni, hogy miért kell ilyen nagy számban elhagyniuk a hazájukat.


Afganisztán modern kori történelme nem látott túl sok békés évet, háborúk és konfliktusok lényegében szünet nélkül követték egymást, miközben a tálibok jelentette terrorral is meg kellett küzdenie a lakosságnak. Nem meglepő tehát, hogy a világ menekültjeinek egyik legnagyobb csoportját az afgánok tették ki az elmúlt években. A helyzet valamelyest javult, mikor 2001-ben az Egyesült Államok vezette NATO-haderő elkezdte visszaszorítani a tálibokat, és sok száműzetésben élő afgán visszamerészkedett a szülőföldjére.


Afgán katonák egy tálibellenes akció után


Az utóbbi időben azonban megsokszorozódott a civilek ellen elkövetett terrorcselekmények száma, főleg a fővárosban, Kabulban. Ennek egyik oka az, hogy a tálibok vezetőjének, Mullah Omarnak a két évvel ezelőtti halála hatalmi vákuumot keltett a „trónörökösök” közt megosztott szervezetben. Másrészt az afgán színtéren is terjeszkedő Iszlám Állam elleni versengésben a tálibok nem engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen kényes időszakban gyengének tűnjenek, ezért – egyfajta kompenzációként – felturbózták a tevékenységüket. Az ENSZ szerint csak 2015 első felében több mint 5 ezren haltak meg a terrortámadásokban.



A legtöbb afgán a szomszédos Pakisztánba menekült, ám az utóbbi időben elmérgesedett a helyzet a két ország között, mivel Afganisztán a merényleteket elkövető terroristák támogatásával és a menekültekkel való rossz bánásmóddal vádolja Pakisztánt. Idén már közel 140 ezer menekült tért vissza Afganisztánba, és további 1,5 milliónak fog az év végén lejárni a pakisztáni tartózkodási engedélye.


Afgán menekültek egy pakisztáni ENSZ-létesítményben készülnek a hazatérésre


A pakisztáni belügyminiszter szerint az engedélyeket nem hosszabbítják meg, így feltehető, hogy még számos afgán menekült fog csatlakozni ahhoz a mintegy 40 ezer társához, akik már megérkeztek Európába.


Balkán

Az EU-ba egyáltalán nem csak Európán kívülről érkeznek menedékkérők, sőt, az egyik legnagyobb csoportot a posztjugoszláv, balkáni államokból – elsősorban Szerbiából és Koszovóból – származók alkotják.


Mióta egy 2009-es egyezmény alapján a legtöbb nyugat-balkáni országból, így Szerbiából is, vízum nélkül lehet utazni az unió területére, évről évre ütemesen nőtt a régióból származó bevándorlók száma. Ezt a fejleményt egyébként gazdaságélénkítő hatása miatt az Európa Tanács közleménye még üdvözli is. Annak azonban már kevésbé örülnek, hogy rengetegen igyekeznek visszaélni a fogadóországok menekültügyi programjával, és adnak be indokolatlanul menedékkérelmet. A balkáni térségből érkezők csak igen ritka esetben kapják meg a menedékjogot, a szerbiai jelentkezők csupán 2,7 százalékának hagyták jóvá a kérelmét.


Koszovói határsértők a győri vasútállomáson

Az év elején még koszovóiak lepték el a Keletit


A 2008 óta független Koszovóval azonban egyelőre nincsen olyan egyezménye az uniónak, amely felmentené polgárait a vízumigénylés alól, mégis több tízezren igyekeztek átjutni az EU határain, főleg 2015 első hónapjaiban. A koszovói gazdaság rossz állapotban van, 35 százalékos (a fiatalok körében 55 százalékos) a munkanélküliség, a fizetések nagyon alacsonyak, a politikai rendszert korrupció fojtogatja – nem véletlen, hogy Nyugat-Európában az évek során egy 7-800 ezres koszovói közösség alakult már ki. Ha szeretne többet megtudni Európa legfiatalabb nemzetéről, kattintson a koszovói mindennapokat bemutató riportunkra.


Eritrea

Ugyan hozzánk nem érkeznek sokan Eritreából, az Afrika Észak-Koreájának is hívott országból vágnak neki a legtöbben az Olaszországba vezető Földközi-tengeri útnak. Szakértők szerint minden hónapban közel 5 ezren szöknek el a kelet-afrikai államból, és mostanra már több százezerre tehető az eritreai menekültek száma a világban.



Pedig Eritreában sem háború, sem véres belső konfliktus nem dúl, a polgárokat a saját totalitárius kormányuk üldözi el. Kínzások, politikai kivégzések, modern kori rabszolgaság és a világ egyik legkiterjedtebb besúgóhálózata jellemzik az eritreai mindennapokat, ahol az ország több mint két évtizedes fennállása alatt még egyszer sem tartottak szabad választásokat.

Az eritreaiak jelentős része szintén szomszédos országokba menekült, mint Szudán és Etiópia, sőt, még a polgárháborús Dél-Szudánba és Jemenbe is nagy számban vándoroltak át. Az eritreai helyzettel itt foglalkoztunk bővebben.


Jemen

Jemen valójában kakukktojás a felsorolt országok között, hiszen egyelőre még nem árasztották el Európát az innen származó menekültek, mégis fontos megemlíteni az arab világ legszegényebb országát, mivel pillanatok választják el attól, hogy egy Szíriához hasonló földi pokol színtere legyen. Ha ez megtörténik, az újabb milliós menekülthullámhoz vezetne.


Jemen, tüntetés


A szíriai és a jemeni helyzet több tekintetben is nagyon hasonlít egymásra: egyrészt a két ország közel azonos méretű (Szíria 22 milliós volt a háború megelőzően, Jemen pedig 24 milliós), másrészt a szemben álló hatalmak és érdekek is nagyjából megegyeznek. Szíriában, ha nagyon leegyszerűsítjük, az Irán által támogatott síita rezsimet igyekeznek megdönteni a szunnita öbölországok pénzén felfegyverzett milíciák, míg Jemenben szunnita vezetés van hatalmon, így az öbölhatalmak vadászgépei a síita huszi felkelőket bombázzák, akiket Irán támogat.



Az Egyesült Államok mindeközben folyamatosan támadja drónjaival az al-Kaida legveszélyesebbnek tartott alszervezetét, az AQAP-ot, amelynek az Iszlám Állam képében új riválisa akadt az országban.

Arról, hogy miért válhat Jemen az új Szíriává, és ez mit jelentene Európára nézve, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.


Jönnek a terroristák?

Természetesen sokakban aggodalmat kelt, hogy az unió határait átlépő több százezer menekült között esetleg terroristák bújhatnak meg. Orbán Viktor is előszeretettel beszél a menekültválság kapcsán terrorfenyegetettségről, ami ellen meg kell védeni a hazát, a magyar miniszterelnök pedig koránt sincs egyedül: számos európai politikus – mint a brit euroszkeptikus UKIP vezetője, Nigel Farage is – úgy gondolja, hogy a menekültek befogadása tárt kapukat jelent az iszlamista terrorsejteknek.


Noha lényegében nincsen olyan rendőri és katonai szerv Európában, amelyik most ne azt figyelné, hogy jutottak-e be terroristák EU területére, valójában nem nagyon tudni olyan esetről, hogy bizonyíthatóan terrorista szándékkal érkezőket fogtak volna el a menekültek között. „Egy bizonyított eset sem volt, zéró” – mondta Giorgio Brandolin olasz parlamenti képviselő az International Business Timesnak. A migránsokkal kapcsolatos nyomozásokra rálátó politikus szerint a terrorista szervezetek komoly pénzeket költenek az ügynökeik kiképzésére, nem fogják őket rozoga halálhajókra küldeni.


Menekültek, hajó, csónak

Vajon vannak köztük terroristák?


Afzal Khan, az Európai Parlament biztonsági albizottságának alelnöke szintén úgy nyilatkozott a lapnak, hogy ő sem tud róla, hogy migránsoknak álcázott terroristák érkeztek volna. „Számos európai polgár megy Szíriába terrorcselekményeket elkövetni, ám az ellenkezőjére még nem láttam bizonyítékot” – mondta Khan.

Igaz, hogy az utóbbi hónapokban számos iszlamista indíttatású terrortámadás történt Európa több országában is – mint a Charlie Hebdo vagy a koppenhágai zsinagóga elleni merényletek –, ám ezeket szinte kivétel nélkül Európában született, felnőtt és radikalizálódott emberek követték el.

Attól még, hogy eddig nem találtak határon átszivárgó terroristákat, természetesen nem lehet biztonsággal kijelenteni, hogy nem is jönnek – mint ahogy a magyar rendőrségnek is van ilyen gyanúja –, ugyanakkor komplett politikai kampányokat építeni valamire, amire egyelőre nincs is bizonyíték – mint azt teszik ma többen Európában –, ugyancsak rendkívüli veszélyeket hordoz magában.