Hamarosan bankolni is a Facebookról fogunk

Fotó: NurPhoto / Ritesh Shukla

-

A közösségi média már eddig is számos területen alakította át az életünket. Most a pénzügyek jönnek.


Amíg 2010-ben még “csak” 970 millió ember használta a közösségi médiát, addig az előrejelzések szerint 2018-ban már 2,55 milliárdan fogják. A Facebook, Twitter és társaik tulajdonképpen életünk minden területére hatással vannak, így azon kívül, hogy ezeken tartjuk a kapcsolatot az ismerőseinkkel, sokan használják a közösségi médiát munkához és tanuláshoz is. Az oldalak használatának elterjedtségéről sokat mond, hogy

  • percenként 30 millió Facebook-poszt élesedik és 350 ezer tweet kerül napvilágra
  • több embernek van mobiltelefonja, mint ahánynak fogkeféje
  • népességszámot nézve a Facebook lehetne a világ legnagyobb országa
  • a nagyszülők száma nő leginkább a Twitter felhasználói között.
Ezek után nem meglepő, hogy a World Economic Forum szerint a közösségi média mind nagyobb hatással lesz az életünkre, így idővel akár a lakbérfizetést vagy a befektetéseinket is ezek révén intézhetjük. „Olyanra már manapság is van példa, hogy néhány cég a közösségi profilunk adatait használva javasol új bankszámlát, sőt ezáltal akár kölcsönhöz is könnyebben juthatunk” - mondja Richard Eldridge, az online kölcsönzéssel foglalkozó Lenddo szakértője.



Vannak ugyanis olyan cégek, amelyek a kölcsönhöz folyamodók Facebook-profilját is megnézik, hogy megállapítsák, visszafizetnék-e a kapott pénzt. Teszik mindezt egy algoritmus segítségével, amely adatokat hív le a közösségimédia-jelenlétről, mindez pedig egyfajta előrejelzésként is szolgál a pénzintézeteknek, hogy fog-e fizetni a jövőben a kedves ügyfél.

Netes viselkedésünk és a kapcsolataink minősége ugyanis sok információt elárulhat a személyiségünkről, többet, mint amennyit a bankok a hagyományos hitelkérelemnél megtudhatnak - vélik az algoritmus készítői, akik most épp bankoknál kulcsolnak a termékükkel.


Egyszerűsítik az életet

Mindez nem csak a homályos jövő. Törökországban a DenizBank például azzal akar terjeszkedni, hogy a Facebookon keresztül nyújt banki szolgáltatásokat: az ügyfeleknek csak be kell jelentkezniük a Facebook-profiljukba, és már utalhatnak is vagy vagy átnézhetik a számlatörténetüket.

A közösségi média Ázsiában is rendkívül népszerű, így nem meglepő, hogy onnan is számos új üzleti modell érkezik. „2004-ben, ha be akartam fizetni a lakbért, akkor be kellett mennem személyesen a bankomba, sorban kellett állnom, kivenni a megfelelő összeget, majd átmenni az út túloldalára a főbérlőm bankjába, hogy a pénzt betehessem a számlájára. Manapság egyszerűen az Alibaba szolgáltatását, az Alipay-t használom” - mondja a Bloombergnek Zennon Kapron, aki 11 éve él Sanghajban.

Ezzel egyébként nincs egyedül, több mint 400 millió társa használja a világ legnagyobb online piacterének pénzügyi szolgáltatását több százmilliárd dollárnyi összeget utalva egymásnak. Hogy lefordítsuk: ez olyan, mintha a Jófogás.hu-n akarná elutalni a lakbért.



A mobilok terjedését használta ki az indiai ICICI bank, amely két éve indított egy mobil applikációt, melyre az ügyfeleik a Facebook-profiljukkal tudtak bejelentkezni. Amennyiben ez megtörtént, úgy már pénzt utalni, közüzemi számlát fizetni, mobilkártyát feltölteni vagy éppen mozijegyet is tudtak venni a rendszerben. Eldridge szerint az a tény, hogy néhány bank már a Facebook-profilt használja az azonosításra, komoly fordulópontot jelenthet a szektorban.


Egyből jöhet a válasz a panaszra

De nem csak a szolgáltatások bővülhetnek, hanem a közösségi média miatt előfordulhat, hogy a közeljövőben sokkal gyorsabban találhatunk megoldást a problémáinkra. Ennek oka egyszerű: biztosan önnel is előfordult, hogy egy ismerőse mondjuk a Facebookon panaszkodott valamelyik cégre, alaposan lehordva a nevezett vállalkozást. Bár sokan mondják, hogy a negatív reklám is reklám, Eldridge szerint a bankok nemigen akarják látni, hogy valamelyik szolgáltatásukat a közösségi médiában húzza le egy ügyfelük.

Éppen ezért egyre több pénzintézet használja már a közösségi médiát (főképp a Facebook-ot és a Twittert) hivatalosan is az ügyfélkapcsolatok ápolására, ezáltal ugyanis jóval gyorsabban tudnak reagálni a vádakra. Persze ma még elég nagy a szórás: egy felmérés szerint volt olyan bank amelyik kevesebb mint három perc (!) alatt válaszolt ügyfele megkeresésére, míg a másik végletet közel két óra jelentette. Persze ez is jóval gyorsabb, mintha elkezdenénk levelezni a bankunkkal, vagy éppen személyesen mennénk be egy fiókba. Másrészt pedig ki ne akarná, hogy a problémájára azonnali választ kapjon? Eldridge szerint ez a közösségi média segítségével hamarosan valóság lehet.



A legnagyobb kihívás ilyenkor a biztonság, hiszen amit korábban privát beszélgetések közben osztottunk meg a pénzintézetünkkel, azt most az interneten küldjük el. Ennek megfelelően a felhasználók sokszor nem is tudnak arról, hogy panaszkodásaikkal olyan információkat osztanak meg, ami rossz kezekbe kerülve gondot okozhat. Erre pedig a bankoknak is fel kell készülniük.

Persze jó kérdés, hogy mindez mikorra lesz valóság Magyarországon is. A régi, nagy pénzintézetek többsége Eldridge szerint ugyanis leginkább a hagyományos módszerekben bízik, kevésbé nyitott az integrált megoldások iránt. Ugyanakkor véleménye szerint idővel a közösségi média nem lesz megkerülhető, így mindenkinek muszáj lesz ebbe az irányba nyitni.