Hallgassunk rapet, rockot, szintit és bendzsómuzsikát gyereknapon!

-

Szeretik az elektronikus zenét és a fura dolgokat. Szeretik a rappelést, a tigriseket és a gitárokat. Szeretnek ugrálni, és szeretik, ha képeskönyvvé alakul a város. Gyermeknap alkalmából gyerekzenék között válogattunk, amelyek talán a felnőtteknek is okozhatnak meglepetéseket.


Fonográf: Menjünk, gyerekek!


„Menjünk, gyerekek, vidáman, nézzünk körül a világban!” A Fonográf 1978-as, Útközben című lemezén hallható dal nem gyerekdal ugyan, mégis nagyon élvezik a gyerekek, amikor hallják, mert hát nincs is olyan pillanata, amelytől ne lenne jobb a kedvük, és ne válhatnának közben jobb emberré. A „ne legyen túl jó a kedvetek, mert abból lesz a baj” iróniája pedig politikai rendszertől függetlenül kortalan intelem, mondhatni, felkészít az életre. Ha nagyon bele akarunk valamit gondolni, ma is. De nem akarunk. A fenti egy koncertfelvétel, a sokkal jobb stúdióverzió itt hallható.


Amorf Lovagok és Vécsi Tibor: Indián!


Tövisházi Ambrus és Tariska Szabolcs a kétezres évek utáni magyar popzene egyik legmeghatározóbb szerzőpárosává nőtt, stílust és óriási rajongótábort teremtettek különféle projektjeikkel (Amorf Ördögök, Péterfy Bori & Love Band, Erik Sumo stb), ugyanakkor a mai napig érződik a zenéjükön a barkácsszellemiség, amibe kezdettől fogva bele volt kódolva, hogy előbb-utóbb gyerekeknek is csinálnak majd zenét. Ez meg is történt pár éve, Amorf Lovagok néven a Tócsarobbantóval képeskönyvvé alakították a várost, az egész lemez itt hallgatható meg, fent pedig egy idei, a Korai Örömből ismert Vécsi Tiborral közös számukat ágyaztuk be.


Szalóki Ági: Négyeshatos


Szalóki Ági Körforgás című albumát az elmúlt évek egyik legjobb magyar gyereklemezének szokás tekinteni. A kiadó sajnos levette a YouTube-ról a számok nagy részét, a fent hallható Négyeshatos az egyik legismertebb, szinte sláger – amelynek sikerét jól mutatja, hogy a fenti rajongói klipet iskolások készítették –, de fent van a YouTube-on a Pulaku című dal is. Ha valaki az egész lemezt szeretné hallgatni, itt megteheti.


IMMC: Hé, mi az a piszok ott?


A biciklis rapper Buppa első zenekara volt az IMMC, a Hé, mi az a piszok ott? pedig miért ne lehetne szórakoztató egy gyerek számára? Vagy megfordítva a kérdést: ki más számára lehetne szórakoztatóbb, mint egy gyereknek? A gyerek nyelvi képességei fejlődnek, miközben együtt ugrálhat a szüleivel a nagyszobában.


Kiskalász zenekar: Nem akarok!


A gyerekekre és a gyerekes szülőkre optimalizált YouTube-csatornákba is beszivárgott a rendbontás, a lázadás. Méghozzá igazi magyaros powerblues formájában, szájharmonikával, cigifüstös kocsmatempóban. Kiskalász!


Gryllus Vilmos: Tigris


A magyar gyerekzene emblematikus és megkerülhetetlen alakja Gryllus Vilmos. A Tigris című dal pedig kifejezetten jópofa, mondókaszerűsége miatt könnyen tanulható, és még az is kiderül belőle, hogy mi az a tigris.


Dragibus: Csillago


A kilencvenes években alakult Dragibus egy egészen bizarr francia duó volt a dadaizmus, a zajzene, a szintis sanzonok és a mondókák határterületén. Ráadásul a gyerekek is nagyon szerették őket, sőt, magyar nyelvű dalaik is voltak, Papriko című lemezükön még Weöres Sándort is énekeltek, egészen groteszk keverékét adva a magyar nyelvnek és a halandzsának. Mi a Csillago című, elragadóan szép dalt választottuk. Altatónak is nevezhetnénk, ha egy perc után nem perdülne táncra tőle a gyerek. Hogy nyelvpedagógiailag mi az álláspont a zenekar fura hibridnyelvét illetően, nem tudjuk, feltehetően megoszlanak a vélemények.


Bëlga: Zsolti, a béka 2.


Persze, a Bëlga gyereklemezén a felnőttek talán nagyobbakat nevetnek elsőre, de épp az benne a jó, hogy Zsolti, a levelibéka olyan mesehős, aki több egyszeri poénnál. Ráadásul érződik az egész lemezen Bicskei Titusz eredendően gyermeki hozzáállása a zenéhez és az alkotáshoz, és természetesen őt is saját gyerekének születése inspirálta. A Zsolti, a béka 2. című dal magyar modern gyerekzenei klasszikussá vált, nem csupán történetet mesél, hanem elképesztően szórakoztató játékká válik.


Kaláka: Csigabiga-expressz


A Gryllus fivérek 1969-ben alapított folkzenekara, a Kaláka, bár rendkívül sokoldalú, több évtizede sokak szemében egyet jelent a gyerekzenével, főleg koncertjei miatt, amelyeken a gyerekek aktív részesei a műsornak, egyfajta zenei közösséget alkotva az együttessel. Ennek egyik következménye, hogy a magyar gyerekzenét a mai napig meghatározza a Kaláka-féle hangszerelés, hangzás, dallamvilág stb. A Kaláka koncepciójának része mindenesetre a tudatos nevelés, a nevük is „közös munkát”, „házépítést” jelent. A mai napig készítenek lemezeket, a fenti dal tavalyi, és a vonatokról szól.


Pápai Relli: Alice Csodaországban


Kicsit kilóg a sorból, de gazdagítja is az összeállítást az Alice Csodaországban című magyar hangjáték, amely egy idősebb generációnak meghatározóbb mint gyerekkori élmény, viszont nem hat elavultnak. A rádiós gyerekműsorokat is szerkesztő, illetve gyerekkönyveket és gyerekoperákat is író Pápa Relli dolgozta át Lewis Carrol meséjét, illetve Kosztolányi Dezső szövegét egy csomó varázslatos zörejjel, csilingeléssel, kamarazenei aláfestéssel 1979-ben. Alice szerepében Domján Edit, a Fehér nyúl szerepében Márkus László hallható.


Hupikék Törpikék: Van már klassz bugyim


Minek zárnánk burába a gyereket, ismertessük meg vele idejében a popkultúrát, hogy minél előbb meg tudja különböztetni azon belül a jót a rossztól! Kezdjük a Hupikék Törpikék Boney M-feldolgozásával!


Palya Bea: Apa dal


Palya Bea pár éve kiadott, Altatok cím verses-gyerekdalos gyűjteményének saját lányának születése adta a lendületet, a fenti Apa dal pedig olyan, mintha félig egy kisgyerek szemszögéből látná az apuka dolgos-elfoglalt alakját a napi rutinban, ahogy telefonál, ahogy az autót vezeti, aztán ahogy az aktatáskájában felbukkan egy színes gyerekzokni. Kedves, körbe-körbe ismétlődő dalocska környezeti és emberi zörejekből álló betétekkel.


Frozen: Legyen hó


„Napjainkban, legalábbis a 3–10 éves lányok körében ennél nagyobb sláger nincs, és nem is lesz” – mondja egy apuka, akinek két lánya van.


Iszkiri zenekar: Jön a mamut!


Azoknak, akik az elmúlt pár évben váltak szülőkké, a YouTube tematikus csatornái fontos és kényelmes támpontot jelentenek, amikor zenéket keresnek a gyereknek. Ebből adódik az is, hogy egy sor olyan gyerekzenét készítő együttes van, amely elsősorban a YouTube-csatornákon válik ismertté. Ilyen az Iszkiri is, a Jön a mamut! című pedig felhőtlen és kedves countrydal, bendzsó is van benne.


Raymond Scott: Soothing Sounds For Baby Volume I-III


Összeállításunkat elsősorban magyarul tudó vagy tanuló gyerekeknek készítettük, nem sok értelme lett volna például – az egyébként fantasztikus – Bruce Haack hatvanas évek végén készült gyereklemezeit belevenni (ezt és ezt, mondjuk), részben azért se, mert ezek inkább afféle zenei kuriózumok, amelyeket a felnőttek jobban élveznek, mint a gyerekek. Raymond Scott kísérleti zenész, elektronikus zenei úttörő munkássága azonban nagyon fontos, nem csupán zenetörténeti szempontból, hanem nagyon jól példáz egy olyan haladó felfogást is, amely a kor legmodernebb zenéjét a gyerekek szolgálatába állítja. Raymond Scott 1962-ben adta ki Soothing Sounds For Baby című sorozatát, amelynek első részét 1–6 hónapos gyerekeknek írta, a másodikat 6–12 hónaposoknak, a fent hallható harmadikat pedig 12–18 hónaposoknak. De lényegében kortalan zene, ajánljuk minden kisgyereknek és felnőttnek.


A cikk szerzője apák véleményét is kikérte az összeállítás készítésekor, név szerint Nádori Péterét, Rónai Andrásét és Bordás Gáborét.