Halála napjáig magyarnak vallotta magát

-

Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik a családi tornasorban. Otthon csak Pepinek szólították. Kétévesen vett először kezébe hegedűt, aztán soha többet nem rakta le. Generációk zenei ízlésére volt elementáris hatással. Nyíltan nekiment Lisztnek és Wagnernek, Felix Mendelssohn legjobb tanítványa, Robert Schumann és Johannes Brahms legjobb barátja volt. 185 éve, 1831. június 28-án született Köpcsényben Joachim József hegedűművész, zeneszerző és karmester.


Köpcsény az 1800-as évek elején álmos kis falu Burgenlandban, ma Kittsee névre hallgat. Itt cseperednek a Joachim-gyerekek ortodox zsidó közegben. A Kittsee Kehilla egyike volt annak a hét magyar zsidó közösségnek, amely az Esterházy család védnöksége alatt jött létre.


A gyapjúkereskedő papa, Julius Joachim 1833-ban úgy dönt, Pestre költözik a családjával. Pepi még nincs nyolcéves, amikor első mestere Serwaczynski Szaniszló fellépteti a pesti Nemzeti Kaszinó színpadán. A sikert nem lehet fokozni, a vájt fülű, kékvérű közönség lelkesedése később sem lanyhul. Olyannyira nem, hogy Brunszvik Ferenc (Beethoven barátja és mecénása) pártfogásába veszi a csodagyereket és rendszeresen meghívja magukhoz estélyekre kamarázni.


Joachim József szülőháza Köpcsényben, ma Kittsee (Burgenland)


Vonóvezetése reménytelenül merev

Brunszvikék rábeszélik Pepi papáját, taníttassa Bécsben a kis zsenit. A költségeket ők állják. Lehet erre nemet mondani? Irány a zene fővárosa! Georg Hellmesberg, Bécs ügyeletes zenetudora és mindenható karmestere a meghallgatás után homlokát ráncolva így nyilatkozik:


A fiú vonóvezetése olyan reménytelenül merev, hogy sohasem lehet belőle valamirevaló muzsikus.

Apa és fia lógó fejjel rója Bécs lószartól bűzlő utcáit. Julius azzal vigasztalja Pepit, milyen jó kereskedőt farag majd belőle, amikor a fiú felfigyel egy plakátra. Egy bizonyos Ernst hegedűművész koncertjét hirdetik. A kisfiú kikönyörgi, menjenek el a koncertre, az előadás után pedig bekönyörgi magukat Ernst úr öltözőjébe. Előkerül a hegedű, és Pepi előadja magát.


Joseph Joachim (1853), Adolph Menzel festménye


A vonóvezetése tényleg merev, de Ernstnek leesik az álla. Odafordul az idősebb Joachimhoz és ezt mondja: “Eddig rossz kézben volt a fia taníttatása. Vigye Böhm Józsefhez, ő majd mindent rendbe hoz. Utána már nyugodt lehet a fia jövője felől.” Mielőtt elbúcsúznak egymástól, Ernst egy értékes hegedűt ajándékoz a fiúnak.


A pesti születésű Böhm József (Beethoven és Schubert barátja) kvázi fiává fogadja Pepit. A fiú nála lakik, vonóvezetése egyre “lágyul”. Mivel Böhm a konzervatórium vezető tanára, többször szerepelteti Pepit az intézmény zenekarában, aki az intézmény falai között ráadásul nagy művészek játékában is gyönyörködhet. Négy év után Böhm ajánlólevelével a zsebében Lipcsébe utazik, hogy Mendelssohn tanítványául szegődjön.


A pesti születésű Böhm József (Beethoven és Schubert barátja) kvázi fiává fogadja Pepit


Mendelssohnt lenyűgözi, ahogy a kisfiú a próbajátékon életkorát meghazudtolva elhúzza a Kreutzer-szonátát. József lesz a legkedvesebb tanítványa, akinek később egy eredeti Stradivarit ajándékoz. Az lesz a második értékes hegedű József életében. Az elsőt Schumanntól kapja majd. Aztán lesz Amati- és Ruggeri-hegedűje is, és ő mindegyikben felébreszti az alvó Csipkerózsikát.


The celebrated Hungarian boy

A 13 éves “the celebrated Hungarian boy” 1844-ben meghódítja Angliát. Több koncerten fellép, nemcsak a közönség, de a nagy művészek is el vannak tőle ájulva. Május 27-én mestere, Mendelssohn karmesteri pálcája alatt Beethoven Hegedűversenyét játssza olyan mélyről felhozott érzékenységgel, hogy királynők és fejedelmek is látni, hallani akarják. Viktória királynő meghívja magához, ott van II. Frigyes Ágost szász király és I. Miklós cár is.

A sikersztori Bécsben folytatódik, a 15 éves Joachim József Liszt Ferenccel együtt adja elő Mendelssohn hegedűversenyét. Georg Hellmesberg valószínűleg nem hisz a fülének, és elégedetten nyugtázza, milyen jó, hogy anno nem a jós mesterséget választotta.

Joachim és Liszt életre szóló barátságot köt, a 16 éves őstehetség Weimarba költözik, ahol akkor épp Liszt az udvari zenekar karmestere. Hogy Joachim zseni, azt egyetlen vonós sem vonja kétségbe. A fúvósok sem.


Nyíltan nekimegy Lisztnek és Wagnernek

Csakhamar kinevezik koncertmesternek. Mire betölti huszadik életévét, már világos számára, hogy zenei világa gyökeresen különbözik Liszt, de főleg a személyesen is megismert Wagner eszményképétől.

Olyannyira, hogy ennek a meggyőződésének Brahmsszal és Schumann-nal összefogva hangot is ad. Kiáltványban támadják a két weimari nagyágyú formabontó “új német iskoláját”, a “vissza a nagy klasszikusokhoz” zászlója alatt. Liszt jó ideig ferde szemmel néz rá.

Brahms, akivel sokat koncertezik együtt, neki írja hegedűversenyét. Sőt maga József ad sok-sok tanácsot a német mesternek a versenymű komponálásakor. Kis túlzással Brahms neki köszönheti a karrierjét. Joachim híre ekkorra már bejárja az egész világot.

Egy berlini zenei lapban már tíz évvel korábban leírják:


Joachim József fölülmúlja minden koroknak legkiválóbb hegedűművészeit

1863. május 10. különösen emlékezetes nap az életében. Megházasodik. Amalie Schneeweiss osztrák-német alténekesnő a boldog ara. Húsz évvel később kicsit kifárad a kapcsolatuk. Kiderül, hogy az asszony viszonyt folytat Brahms kottáinak kiadójával. Brahms a nő pártjára áll, úgyhogy József jó pár évig mosolyszünetet tart a barátságban. A házasság mindennek ellenére nem végződik válással.


joachim józsef

Amalie Schneeweiss osztrák-német alténekesnő a boldog ara


Joachim Józsefet manapság nagyobb hegedűművésznek tartják, mint zeneszerzőnek. A korabeli kritika viszont legalább annyira lelkesedett szerzeményeiért, mint virtuóz játékáért. Magyar hegedűversenyét tartják a legtöbbre, bár már a Google sem igen tud a létezéséről. Arról semmiképp, hogy a közelmúltban például előadták volna.

1866-ban Berlin tisztelettel felkéri, alapítsa meg a Zeneművészeti Főiskolát. Joachim József nem kéreti magát, nemcsak megalapítja, de első igazgatója is lesz.


joachim józsef

Joachim József (első hegedű), Carl Halir (másodhegedű), Emanuel Wirth (brácsa), Robert Hausmann (cselló)


Rá egy évre megalapítja a Joachim-vonósnégyest, amellyel élete utolsó éveiben is gyakran koncertezik Magyarországon. Bár igazi világpolgár volt, Joachim József állítólag a halála napjáig magyarnak vallotta magát.


joachim józsef

A felesége mellett nyugszik


Hetvenhét évesen halt meg Berlinben. 1903-ban készítettek vele pár felvételt az akkor új hangrögzítési technikával. Ez az az év, amikor a “Viktor forgalomba hozza az első, 12 hüvelykes gramofonlemezeket, három és fél percre növelve ezzel az egy oldalra rögzíthető hanganyag hosszát”.



A felvétel torzítása ellenére is jól hallatszik, hogy Joachim József nem a virtuozitását villogtatja. Technikai bravúrjait a szenvedélyes előadás szolgálatába állítja. Joachim az utolsó trubadúrok egyike volt, aki Brahms Magyar táncaiban is mélyen emberi történeteket mesélt el.