Hadat üzen a készpénznek a kormány

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A készpénz ugyanis méregdrága, így épp itt volt az ideje. Persze azért készpénzre is szükség van. Elmagyarázzuk.


Bár a jegybank már évek óta visszaszorítaná a készpénzhasználatot, mivel az komoly kiadást, társadalmi költséget jelent Magyarországon, a kormány most jutott el oda, hogy beszálljon a harcba. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten az Inforádiónak azt mondta: „Felvetettem a testületi ülésen, hogy érdemes volna kicsit megvizsgálni a magyar készpénzforgalom alakulását, tekintettel arra, hogy az elmúlt 5 évben a forgalomban lévő készpénzállomány mennyisége megduplázódott Magyarországon. Elég jó szakmai háttér áll rendelkezésre ahhoz, hogy azt mondhassuk: ahol magas a készpénzállomány egy országban, ott általában a feketegazdaság aránya is magasabb. Ezt látjuk Magyarországon is, tehát a cél az, hogy a következő évi költségvetésben már lépéseket tegyünk a készpénzállomány, ezáltal a feketegazdaság arányának csökkentésére, és csökkenthessük a lakosság és a központi intézmények készpénzforgalomból adódó költségeit.”

Mindez nem újdonság, de eddig leginkább a jegybankot izgatta a dolog. Még 2011-ben Simor András, a Magyar Nemzeti Bank akkor elnöke üzent hadat a készpénznek, akkor azt nyilatkozta: „Nagyon magas a magyar gazdaság készpénzigénye: a forgalomban lévő készpénz állománya meghaladja a GDP 8 százalékát, ez jelentős társadalmi költséget okoz, a lakosság a GDP mintegy 1,5 százalékát fordítja az egymás közötti fizetési műveletekre.”

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen lépéseket tervez a kormány a készpénzhasználat visszaszorítására és az elektronikus megoldások térnyerésének ösztönzésére, mindenesetre a lépés mindenképpen logikus, és a takarékosság irányába mutat. 2011 óta egyébként jegybanki elemzések és számítások sora mutatott rá a készpénzhasználat hátrányaira.



Óriásira hízott a magyar készpénzhalom

Ahogy arra Varga Mihály is utalt, hatalmas készpénzkupacot kell kezelnie a gazdaságnak. Tavaly június végén 3977 milliárd forintot tett ki a forgalomban lévő készpénzállomány, ami 8 százalékos – több mint 300 milliárd forintos – növekedés az előző évhez képest. Hosszabb távon pedig még jelentősebb az emelkedés mértéke: 2011-ben 2300-2700 milliárd forintra rúgott az állomány, pedig 2008-ban még 2400 milliárd forint alatt volt.


Jelentősen nőtt a készpénzállomány a magyar gazdaságban


A készpénz szinte mindent visz

A készpénzállomány növekedését mutató statisztika mellett a készpénz népszerűségét bizonyítják a háztartások fizetési szokásairól szóló adatok is. Egy reprezentatív, tavaly publikált jegybanki felmérés (pdf) szerint ha a havi fizetési tranzakciók számát nézzük, akkor a háztartások 78 százalékban választják a készpénzt, és csak 14 százalék az elektronikus fizetések aránya. Ha pedig a havi fizetési műveletek értékét nézzük, akkor is közel 50 százalékos a készpénz aránya, az elektronikus fizetések részesedése 26, a postai csekkeké pedig 27 százalékos. Fontos, hogy a felmérés készítésekor, 2014-ben a postai fizetések jellemzően készpénzesek voltak, így a havi fizetési műveletek számát nézve a készpénzes tranzakciók aránya már 85 százalékos, az érték alapján pedig 73 százalékos volt. (Azóta viszont a postákon már díjmentesen lehet kártyával befizetni a csekkeket, ami jó eséllyel javította az arányt.)



Mi a baj a készpénzzel?

Elsősorban az, hogy nagyon drága. A készpénzhasználat költségeiről a jegybank legutóbb 2011-ben készített tanulmányt, amely több mint 100 milliárd forintra tette a társadalmi költségeket. Ez azt jelenti, hogy a készpénz szállítása, nyomtatása, feldolgozása és az egyéb költségek miatt összesen ennyivel drágább a készpénz, mint ha az elektronikus megoldások lennének túlsúlyban.


A túlzott készpénzhasználat – ahogy arra Varga is utalt – az államnak, ezen belül a költségvetésnek is rossz: hozzájárul a feketegazdaság működéséhez, esetleges bővüléséhez, az adóelkerülés, adóeltitkolás növekedéséhez, továbbá gátolja a pénzmosás elleni küzdelmet. A készpénzzel szemben az elektronikus tranzakciók láthatóak, követhetővé válik a pénzforgalom a rendszerben, ezáltal fehérebbé válik a gazdaságot.


Kártya vs. készpénz

Az elektronikus megoldások készpénzzel való összevetésénél a legfontosabb az, hogy előbbiek olcsóbbak. Mindazonáltal az elektronikus fizetési megoldásokhoz szükséges infrastruktúra kialakítása sincs ingyen. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a készpénzes és az elektronikus fizetési rendszerekhez kötődő fix és változó kiadások hogyan alakulnak. Az elektronikus rendszerek esetében a változó költségek (például: kártyadíjak, ügyfélszolgálati kiadások, visszaélések megelőzésére fordított költségek) alacsonynak mondhatóak, de a fix költségek magasak a hálózat kiépítése és fenntartása miatt. A készpénzre épülő rendszernél mind a fix költségek, (például készpénzszállító cégek tevékenysége, bankjegyekhez köthető kutatási és fejlesztési költségek, hamisítás elleni kiadások), mind a változó kiadások (címletváltás költségei, a készpénzes bérkifizetésekre fordított idő, valamint a háztartások esetében a bankszámláról történő készpénzfelvétel költsége) magasak. Ugyanakkor a készpénzes tranzakciók nagy száma miatt a fix költségek jóval többfelé oszlanak el, mint az elektronikus fizetés esetében, ennek eredményeként fajlagosan olcsóbb a készpénzhasználat (a szakzsargon szerint alacsonyabb egységköltséget eredményez) a jegybanki szakértők tavaly publikált számítása szerint (pdf).


Összességében a két rendszer közötti különbség az, hogy a készpénzes rendszer fix költségeihez sokkal több tranzakció járul hozzá, ahhoz pedig, hogy az elektronikus rendszerhez szükséges infrastruktúra visszahozza a kiadásokat, jóval több elektronikus tranzakcióra van szükség.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy akármennyire is drága a készpénz, ameddig nem fizetnek elegen kártyával, addig a boltok egy résznek jobban megéri a készpénzzel bajlódni. A jegybanki becslés szerint azonban ha a vásárlások 40 százaléka elektronikus úton – elsősorban kártyával történne –, akkor a boltok költségei alacsonyabbak lennének a készpénzhez képest. A kereskedők egy része egyébként azért is szavaz inkább a készpénzre, mivel azt azonnal megkapja, ezzel szemben a kártyás fizetés esetében az adott összeghez csak később – a jegybanki elemzés szerint 1-2 nappal később – jut hozzá.


Készpénzes fizetés vs. kártyaelfogadás költségei


Ahhoz, hogy kártyás fizetések aránya elérje a 40 százalékot, tehát olcsóbb legyen az elektronikus fizetés a készpénzesnél, arra lenne szükség, hogy a következő 5-6 évben a mostani – egyébként jelentősnek mondható – évi 20 százalékos növekedéssel szemben 30 százalékkal növekedjen a kártyás fizetések forgalma.


Készpénzre is szükség van

Bár a készpénzhasználat visszaszorítása hosszabb távon mindenképpen alacsonyabb költségeket jelent, Magyarországon jelenleg nem reális terv a teljesen készpénzmentes pénzforgalomról beszélni. Ez más országokban sem igazán merül fel, külföldön is inkább csak a készpénzhasználat korlátázását tervezik.


Gondolni kell ugyanis az elzárt területeken élőkre, az idősekre vagy bármilyen szempontból hátrányos helyzetűekre, például hajléktalanokra, akik a készpénz esetleges eltűnésével komoly hátrányba kerülnének. A jegybanki tanulmányok szerint sem a teljesen készpénzmentes pénzforgalom kialakítása a cél, hanem egy olyan rendszer kiépítése, amely minél több ember számára a lehető legtöbb fizetési műveletnél nyújt elektronikus alternatívát, és ebben az MNB-s elemzések szerint az államnak is aktív szerepet kell vállalnia.


Tetszett a poszt? A Bukszát a Facebookon is lehet kedvelni!

Buksza-posztok az utóbbi napokból, hónapokból:

Saját rabszolágáink vagyunk, és még pénzt sem kapunk érte

Ezért vannak kerek számok az OTP bankautomatiában

Egy Volvo, egy tank, több mint ezer kilométer

Hogyan vegyünk hűtőgépet?

Hogyan vegyünk mosógépet?