Háborús szentélyben borzolják az idegeket a japán képviselők

-

Jaszukuni-szentélyt a háborús áldozatoknak szentelték, de köztük vannak a második világháborús főbűnösök is. Kína és a Korea mindig idegesen reagál, ha japán politikusok jelennek meg a kegyhelyen.


Takaicsi Szanae japán belügyminiszter és mintegy 90 parlamenti képviselő kereste fel a vitatott megítélésű Jaszukuni-szentélyt pénteken, amelyet a szomszédos országok a japán militarizmus jelképének tartanak. A szentélyt a japán média szerint nemcsak Abe Sindzó kormányfő konzervatív Liberális Demokrata Pártjának törvényhozói látogatták meg, hanem az ellenzék tagjai is.

Csütörtökön Abe a sintóista rituálékban használt, szalagokkal díszített szakakifát (Cleyera japonica) ajándékozott az imahelynek a tavaszünnep alkalmából, bár személyesen nem kereste fel a szentélyt.

Dél-Korea és Kína hevesen ellenzi, hogy japán politikusok ellátogassanak az 1869-ben, Medzsi császár által alapított szentélybe. A sintóista kegyhelyet a háborúban elesettek lelkeinek szentelték, mára mintegy 2,5 millió japán háborús halottnak, köztük 14 háborús főbűnösnek állít emléket. A sintó vallást követők számára kiemelkedően fontos esemény az imahely évenkénti két gyászszertartása, a tavaszi és az őszi. Ezen kívül a második világháborút lezáró fegyverletétel bejelentésének napján, augusztus 15-én szoktak olyan megemlékezéseket rendezni, amelyek rendszeresen diplomáciai viharhoz vezetnek.

Bírálói szerint a szentély Japán háborús hódításának, Kína és Korea lerohanásának és megszállásának szimbóluma. A szentélyt meglátogató politikusok ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy az imahelyen az országért életüket áldozó emberek előtt tisztelegnek, ahogy teszik azt számos más, szintén gyarmattartói múlttal rendelkező országban is.