Háborús hangulatban kezdődött a boszniai népszavazás

Fotó: AFP / MILAN RADULOVIC

-

Boszniának nincs szerencséje a referendumokkal: negyedszázada egy hasonló népszavazás is közrejátszott a háború kirobbanásában. Most orosz támogatással, minden tiltás ellenére szavaznak a boszniai szerbek. A referendum szétfeszítheti a szegény és gyenge balkáni államot.


Az alkotmánybíróság tiltása ellenére megkezdődött a népszavazás Bosznia és Hercegovina egyik entitásában, a Szerb Köztársaságban (RS). 24 év óta ez első népszavazás az országban: a legutóbbi, 1992-es referendum vezetett a boszniai háború kitöréséhez. A mostani, kíméletlen hangvételű kampány ismét felkorbácsolta az indulatokat, és feszültséget szított a 3 három etnikai közösség, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek között.

A boszniai szerbek arról szavaznak, hogy továbbra is január 9-e legyen a köztársaság napja. 1992-ben azon a napon próbáltak meg egy területet kiszakítani a szocialista Jugoszlávia egyik köztársaságából, Bosznia és Hercegovinából. Ez volt a polgárháború egyik – de nem egyetlen – kiváltó oka.

A háború után január 9-e a Szerb Köztársaságban már ünnepnek számított, ám azt az alkotmánybíróság felülvizsgálta és betiltotta. A Banja Luka-i kormányzat azonban folyamatosan támadta a döntést, és kompromisszum híján a referendum mellett döntött. A alkotmánybíróság ezt hasztalan próbálta megakadályozni, mert Milorad Dodik, az RS elnöke elutasította a döntést. Az alkotmánybíróság szerint a köztársaság napjának ünneplése diszkriminatív és alkotmányellenes, mert majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal, és voltaképpen kizárja az ünneplésből a katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.


Bonyolult struktúra

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés az országot két, közel egyforma méretű entitásra osztotta. Egyik alkotóeleme a Szerb Köztársaság, a másik a kantonokra tagolt Bosznia és Hercegovina Föderációja. A kantonok vegyes összetételűek, amit a népszavazás miatt fellángolt vitában a horvátok ismét sérelmeztek. Úgy vélik, hogy a legkisebb etnikai közösségként leginkább az ő jogaik csorbultak, mert a bosnyák többség könnyen leszavazhatja őket, és a horvát képviselők nehezen artikulálhatják etnikai érdekeiket.

Mivel minden kantonnak, a 2 entitásnak és az egészet összefogó Bosznia és Hercegovinának is van saját parlamentje és kormánya, a balkáni államban egy rendkívül bonyolult, nehezen működtethető politikai struktúra jött létre. Ráadásul egyik etnikai közösség sem érzi igazán a sajátjának. A bosnyákok egy egységet, központosítottabb struktúrát szeretnének, amit a szerbek és a horvátok elutasítanak, mert szerintük az a bosnyák dominanciával lenne egyenlő. A bosnyákok viszont a decentralizációs törekvésekben valójában az állam szétverésének csíráját látják, a boszniai háború előtt ugyanis Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb elnök Bosznia felosztásáról tárgyaltak.


Jöhet az elszakadás?

Dodik, az RS elnöke évek óta hangoztatja, hogy a szerbek számára Bosznia és Hercegovina semmit sem jelent, és az entitás csak kényszerből, a nemzetközi közösség nyomása miatt része a közös államnak. A mostani kampánnyal, az alkotmánybíróság semmibevételével a boszniai intézmények gyengeségét akarja bizonyítani. Ellenfelei attól tartanak, hogy a mostanival egy másik, várhatóan 2018-as referendumot akar előkészíteni.


Akkor már a Szerb Köztársaság kiválásáról döntenének a választók.

A függetlenség Dodik egyik régi szólama, bár eddig valójában konkrét lépéseket még nem tett, hogy fenyegetését valóra is váltsa. Azt sem lehet azonban elfelejteni, hogy a Szerb Köztársaságban választási kampány is zajlik, így a referendum vagy a függetlenség eszménye is annak része lett.

A nemzetközi politika feszültségei Boszniába is begyűrűztek. Moszkva sokkal aktívabb lett a térségben, és a korábbinál sokkal több támogatást nyújt a szövetségesnek tekintett szerbeknek. A népszavazás előtt Putyin fogadta Dodikot, és gyakorlatilag támogatásáról biztosította a boszniai szerb elnököt. Az EU és az USA diplomatái viszont ellenzik a referendumot, és azt a daytoni békeszerződéssel ellentétesnek tartják. A népszavazást a két szomszédos védhatalom, Szerbia és Horvátország sem támogatja, bár Belgrád csak nagyon óvatosan fogalmazta meg ellenérzéseit. Szerbiában ugyanis Dodik népszerű politikusnak számít, az RS függetlenségét pedig sokan támogatják. A belgrádi kormány a saját érdekei ellen cselekedne, ha határozottabban próbálna fellépni Banja Luka ellen.

A vélhetően sikeres népszavazás után a Banja Luka-i parlament várhatóan új törvényt fogad el az ünnepekről, amely a bejelentések szerint nem lesz diszkriminatív, ugyanakkor kimondja a köztársaság napjának megünneplését is.