Ha vannak földönkívüliek, meg lehet őket keresztelni

Forrás: NASA

-

A Vatikán napilapjában a Szentszék főcsillagásza nyilatkozott a legújabb, Földhöz nagyon hasonló bolygóról. Örül neki.


Nem tartja valószínűnek a pápai állam főcsillagásza, hogy értelmes idegen fajt talál az emberiség. José Funes argentin jezsuita tudós az L'Osservatore Romano napilapban megjelent cikkében türelmet kér és további vizsgálatokat tanácsol a Földhöz rendkívül hasonló – a NASA által egyenesen Föld 2.0-nak kikiáltott – bolygó esetében.

Akik a máglyán megégetett Giordano Bruno történeténél abbahagyták a Vatikán és a csillagászat viszonyának feltérképezését, most csodálkozhatnak. A Szentszék főcsillagásza és a NASA majdnem ugyanazt gondolja a két hete bejelentett Kepler 452b bolygóról.

Funes lényegében ugyanazokat a kételyeket hangoztatja, amelyek a NASA bejelentésében is benne voltak. Nem lehet tudni, hogy az újonnan felfedezett bolygó kőzetbolygó-e, és ha igen, akkor van-e légköre. A mérete és a napjától való távolsága miatt az is lehet, hogy a Föld helyett inkább az eszméletlenül barátságtalan klímájú – őrületes szelek fújnak, és nem ritka a mínusz 200 fok – Neptunuszra hasonlít. A csillagászati tények azonban a háttérben maradnak, Funes főleg az idegen élet filozófiai vonatkozásaival foglalkozik.


José Funes csillagászatból doktorált, de filozófiát is végzett


Tényleg nem gond, hogy vannak más bolygók is

A főcsillagász szerint a földön kívüli élet folyamatosan jelen van a filozófiai és a vallási gondolkodásban. A tizenharmadik században már Albertus Magnus is ezen elmélkedett, később pedig Giordano Brunónak, aki elfogadta Kopernikusz heliocentrikus világképét, az volt a legkomolyabb kritikája elődjével szemben, hogy megállt a matematikánál, és nem gondolta végig, hogy mik a filozófiai következményei a végtelen univerzum létezésének. A lakható bolygók létezésébe vetett hit vezette Funes szerint a pápai állam csillagvizsgálóját a 19. században megalapító Angelo Secchit is.

A jezsuita tudós szerint egy dolgot nem lehet biztosan tudni, hogy a „Föld-jelenség” elterjedt-e, vagy nagyon ritka. José Funes mindazonáltal nem zárta ki az AFP-nek adott nyilatkozatában, hogy „létezik ott élet, sőt az intelligencia valamilyen formája, de a Föld és a Kepler 452-b közötti távolság miatt ezt sosem fogjuk megtudni”.



Ha marslakó, marslakó

Arra pedig már van válasza a Vatikánnak, hogy mi történne, ha mégis lenne Földön kívüli élet. Funes a pápa 2014. márciusi szentbeszédét idézte:


Ha holnap lenne egy marsi expedíció, és néhányan az ottaniak közül idejönnének...marslakók. Zöldek, hosszú orrúak, nagy szemekkel, mint a gyerekrajzokon. És egyikük azt mondaná: meg akarok keresztelkedni. Mi történne akkor?

A pápa úgy jutott el a marslakókhoz, hogy azt fejtegette, a keresztséget senkitől sem lehet megtagadni. Sem azoktól a gyermekektől, akik házasságon kívül születtek, sem a marslakóktól.


Mivel néz a Vatikán?

A Vatikán saját csillagvizsgálója Castel Gandolfóban található, ott ahol a pápa nyári rezidenciája is. De emellett az Arizonai Egyetem Mount Graham Nemzetközi Obszervatóriumában is üzemeltetnek egy távcsövet.