Ha tájékoztatásról van szó, nem túl törvénytisztelők az önkormányzatok

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Kicsit javult a helyzet, de a magyar helyhatóságok nagy része nem tart be minden előírást, ha információt kell megosztania a honlapján.


Idén a magyar városok weboldalai már több fontos, törvények által is előírt információt tartalmaztak, mint két évvel ezelőtt - állapította meg a Corruption Research Center Budapest (Budapesti Korrupciókutató Központ) kutatása, amelyből egyelőre csak egy beharangozó részlet publikus.


A CRCB új kutatása: Átláthatóság és nyilvánosság.Törvénytisztelők-e a magyar önkormányzatok?

Posted by Corruption Research Center Budapest on 2015. október 4.

Összesen 368 magyar város honlapját nézték át és bár javuló tendenciát tapasztaltak, máig igaz, hogy a magyar városok önkormányzatainak nagy része nem tartja be a rá vonatkozó törvényeket, amikor információt közöl a honlapján.

Miközben a testületi ülések előzetes napirendjét a helyhatóságoknak közzé kellene tenniük a honlapjukon, ezt 29 százalékuk teszi meg. Igaz, ez is jobb, mint a két évvel ezelőtti 20 százalékos arány. A CRCB szerint az előrelépés ezen a területen azért is fontos lenne, mert az előzetes információk hiányában a helyi lakos nem tud arról dönteni, részt akar-e venni az ülésen, ezáltal is biztosítva a testületi működés átláthatóságát.



Azt, hogy ki teszi közzé az információkat, nagyon változó: 2013-ban a fővárosi kerületek csak 9 százalékban hozták ezt az adatot nyilvánosságra, míg idén ez már 48 százalék. Ugyancsak növekedés látható a városok kategóriánál: itt 10-ről 26 százalékra emelkedett a törvényeket ilyen szempontból betartó önkormányzatok száma, miközben a megyei jogú városnál 5 százalékos visszaesést mért a CRCB, így ott jelenleg 17 százalékos a közzétételi arány. Másképp fogalmazva: több mint 80 százalékuk nem tartja be a törvényi előírásokat.


Meglepő eredmények a közbeszerzéseknél

Amióta 2013-ban megváltozott a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó jogszabály, a helyhatóságoknak nem kötelező azokat nyilvánosságra hozniuk. Ennek ellenére nemhogy csökkent, hanem a fővárosi kerületeknél és a megyei jogú városoknál még nőtt is az ezeket közzétevők aránya, mégpedig 13 és 17 százalékponttal. Előbbiek csaknem 87, utóbbiak pedig 78 százalékánál elérhetőek ilyen információk.




A többi település viszont viszont kevésbé volt lelkes: a kutatók szerint törvényi előírás hiányában ösztönző erő sincs, ez pedig jól látszik a kisebb városok hozzáállásán. Az elmúlt két évben ennek megfelelően 10 százalékpontos esést regisztráltak, jelenleg a városok 42,5 százaléka teszi közzé a közbeszerzések adatait.


Így trükköznek?

Önmagában nem jelenti sem a korrupció létét, sem annak kizárását az, hogy valaki közzéteszi-e ezeket az információkat. Sokatmondó azonban, hogy amióta 25 milliós érték alatt nem kell nyílt pályázatot kiírni, megugrott az ekkora érték alatti közbeszerzések aránya: a 20 és 31 millió közötti közbeszerzések 40 százaléka helyett helyett már 72 százaléka ilyen. A vonatkozó törvény egyébként 2010 szeptemberében változott, azóta ezen összeg alatt elég, ha az ajánlatkérő – hirdetmény közzététele nélkül – meghív három gazdasági szereplőt, hogy tegyen ajánlatot.

A Defacto blog elemzése szerint jól látszik, hogy amíg 2010 előtt a kerek, 20, 25, és 30 milliós becsült értékek voltak a leggyakoribbak, addig a jogszabály megváltozása után hirtelen elterjedtek a 24 000 000 és 24 999 999 forint közötti közbeszerzések. Mindeközben persze a 25 millió fölötti közbeszerzések aránya látványosan csökkent.


A svédek elöl, mi hátul

A közbeszerzések korrupciós kockázata jelentősen eltér az EU-n belül, ám Románia, Csehország és Olaszország mellett Magyarország is a legrosszabbak közé tartozik – közölte korábban a CRCB. A legjobb helyen, nem meglepő módon, a svédek állnak, de büszke lehet korrupcióellenes intézkedéseire az Egyesült Királyság és Írország is.

Érdekesség, hogy amíg az EU-ban az uniós által finanszírozott közbeszerzések korrupciós kockázatai némileg magasabbak a kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozott közbeszerzéseknél, hazánkban ez pont fordítva van.

A CRBC akkori tanulmánya szerint a közbeszerzésekhez kapcsolódó visszaélések visszaszorítása érdekében a jelenleginél nagyobb átláthatóság szükséges az állami intézményeknél, és persze sokat segíthetne az is, ha a törvényhozási és politikai korrupció nem ásná alá a közbeszerzések tisztaságát.