"Ha Orbánék ezt elcseszik, akkor elbúcsúzhatnak a várostól"

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

A pápai húsüzem sokadik alkalommal került csődbe. Most azonban úgy tűnik, tényleg nincs, aki megmentse. Esetleg Mészáros Lőrinc. A városban élők egyszerre félnek és próbálnak bizakodók lenni, szerintük sokkoló lenne a gyárbezárás.


A gyárkapun kívülről látszólag rendben megy a termelés a pápai húsüzemben. Az üzem területéről kiszűrődő zajok, a gyárkéményekből feltörő gőz, füst, valamint az illat mind erre utalt. A gyár főbejáratánál lévő tábla pedig büszkén hirdeti, hogy uniós pénzből 2013-ban több mint 300 millió forintos fejlesztést hajtottak végre az üzemben.

Pedig nagy a baj, a Pápa Hús 1913 Kft. ellen felszámolási eljárás indult. A több mint százéves múlttal rendelkező cég az elmúlt másfél évtizedben többször is a tönk szélére került, de korábban rendre megmentették. Most lehet, hogy ez a menetrend megváltozik.



A városban nem túl optimisták. Egy kerékpározó nő azt mondja, úgy tudja, nyolcvan embert már elküldtek. Egy boltos lemondóan annyit mondott, elég szomorú a helyzet. "Ha tényleg bezárnák a gyárat, az katasztrofális lenne. Gondoljon bele, több mint nyolcszázan dolgoznak ott, az nyolcszáz család. Ráadásul így karácsony előtt tör rájuk a félelem, nehéz elképzelni, hogy mi lesz velük. A legrosszabb, hogy senki nem tud semmit. Az egyik közeli rokonunk ott dolgozik, nekik nem mondtak semmit. Arról már nem is beszélve, hogy sokadszor történik ez a gyárral" - utalt a korábbi csődökre.

"Az a furcsa, hogy jó termékek készülnek itt, amelyek úgy tudom, országszerte ismertek, kedveltek, mégis sokadszorra jön a csőd. Nem tudom mi lesz, nekünk is kevesebb vevőnk lesz, ha bezárják. Azért inkább bizakodó vagyok, csak nem tudom mire".


Egy huszonéves lány, egy hasonló korú biciklis férfivel pedig arról beszélt, alig várja, hogy elmehessen. "Itt dolgozom még, de amint tudok, lelépek, nem várom meg amíg újra összedől" - fogalmazott. "Iszonyú keveset keresünk, havi 70-80 ezret, az semmire se elég, ha pedig bezárják, még az sem lesz" - közölte a lány.



Mozgalmas száz év

A pápai húsüzem több mint száz évre visszatekintő története bővelkedett hullámvölgyekben. Az 1908-ban indult céget már az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválság majdnem romba döntötte. Ekkor az antwerpeni Poels et Co. sietett a segítségére, amely a pápai üzemben kívánta meghonosítani a magyarországi bacongyártást.

Az 1949-es államosítás után 1993-ban jött a privatizáció. A 2000-es évek elején a Carnex-csoport lett a tulajdonos, majd amikor ez csődbe ment, akkor a pápai üzem ellen is felszámolás indult. A hányattatott sorsú húsüzemet a Gyurcsány- és az Orbán-kormány is hitelekkel segítette.

Ezután a pápai önkormányzat résztulajdonában lévő Pápai Hús 1913 Kft. lett a tulajdonos, de 2013 tavaszán úgy menekült meg a cég az összeomlástól, hogy önkormányzati tulajdonba került, majd 2013 közepén csődeljárásba menekült. A csődegyezség 2014 január 16-án jött létre, eszerint a húsipari vállalat beszállítói követeléseinek mintegy felét téríti meg.


2015. november 23-án a Cégközlönyben megjelent, hogy a veszprémi bíróság elrendelte az üzem felszámolását.



"Mi is csak azt láttuk, hogy felszámolás indul - mondja egy bevásárlóutcán dohányzó fiatal nő - Ha pedig bezárnák, az borzasztó lenne. Ha elbocsátják a dolgozókat, nem tudnának hova menni dolgozni, mivel nincs ennyi üres munkahely."


"Ahol én lakom, ott mindig tönkremennek a húsüzemek" - ironizál egy középkorú nő. Korábban Zalaegerszegen élt, ahol évekkel szintén csődbe ment egy nagyobb húsgyár. "Tragikus lenne a város számára a gyárbezárás. A fiatalok már most lelépnek más városba vagy külföldre. A külföldi munka esetleg a húsüzem dolgozóinak is alternatíva lehet, de hát nem könnyű egyik pillanatról a másik váltani" - zárta a beszélgetést.



Mások jobban informáltak. Úgy tudják, hogy a húsgyárból esetlegesen elbocsátandók közül néhányan kaphatnak munkát a Johnson Controls Pápa közelében lévő, mezőlaki üzemében. A város ipari parkjában az autóipari beszállítón kívül még két nagy cég működik. Az egyik a Hirtenberg Precízióstechnikai Művek. Az ugyancsak autóipari gyártó üzemében 450 főt alkalmaznak, míg a Pápai Asztalos Kft. 40-50 embernek ad munkát. A pápai állásokat kínáló weboldalon mindhárom cég kínál állást, az más kérdés, hogy hány ember találhat itt munkát a húsüzemben foglalkoztatottak közül.

Pápa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint jelenleg az országos átlagnál jobb adatokkal rendelkezik: a relatív munkanélküliségi mutató 4,05 százalékos, ami kedvezőbb a 4,95 százalékos országos átlagnál.

Az alig több mint 4 százalékos munkanélküliség azt jelenti, hogy a 21 697 munkavállalói korban lévő pápai lakos közül 880-as vannak nyilvántartva álláskeresőként. Ha a dolgozók fele munkanélkülivé válik, akkor 6 százalékra nőne a munkanélküliségi mutató.

Megkerestük a pápai húsüzemet működtető cég tulajdonosát, a pápai önkormányzatot, hogy a cégadatok szerint 854 főnek munkát adó üzemben dolgozóknak mi lesz a sorsa a felszámolás során, illetve azt, hogy milyen lehetőségeket kínál nekik az önkormányzat. Az önkormányzat válaszában annyit közölt: a csődtörvény vonatkozó szakaszai meghatározzák a felszámolási eljárás során a munkavállalók jogi helyzetét.

Pápai Húsgyár, Gyárbezárás


Akik közelebb vannak a tűzhöz

A gyár melletti kocsmába a műszak végével tér be két férfi. "1972. 1972, azóta dolgozom az üzemben" - kezdte az idősebbik. Őket is az információhiány bosszantja a legjobban.

"Ha Orbánék ezt elcseszik, akkor elbúcsúzhatnak a várostól - folytatta. - Nehéz lesz innen szavazatokat szerezniük. Ha ennyi ember utcára kerül, azt nem bocsátják meg az itt lakók."


Ő azonban biztos abban, hogy a kormánynak vagy a gyárat tulajdonló önkormányzatnak van forgatókönyve. "Majd jön a Mészáros Lőrinc, ő szerintem átveheti a céget. Vagy visszajön a korábbi felszámoló, a Varga Jenő. Nekik talán sikerül" - hangzott a bizakodó előrejelzés.


Pápai Húsgyár, Gyárbezárás


Akinek sikerült

Mészáros Lőrinc Felcsút milliárdos polgármestere 2011-ben vett már vágóhidat is, és a húsos cégének üzleti terve szerint az idei bevétel elérheti a 2,7 milliárd forintot. Varga Jenő pedig a magyar felszámolópiac egyik ismert figurája, a milliárdos üzletember a Vectigalis Zrt.-n keresztül számos ismert cég - például a Kanizsa Bútorgyár Rt.-t, a Zalahús Rt.-t, a Styl Ruhagyárt - eljárásában is részt vett, és hozzá köthető az akkor még Pápai Hús Zrt. nevű cég korábbi felszámolási eljárása. A pápai húsüzemet egykor valóban sikerült talpra állítania.

Az idősebb férfi ötvenes éveiben járó kollégája annyit mondott a gyárban uralkodó helyzetről: "A mi főnökünk sem mondott semmit, mert nem tud semmit, hiába kérdeztük. A feleségem többet tud, pedig a város túloldalán eladó egy boltban".


Az azért sokat mond szerinte, hogy a korábbi tempó negyedével megy most a gyár. "Negyedannyi disznó érkezik, mint korábban, tehát negyedannyi a munka. Nekem azt mondták, vegyem ki a szabimat is. Holnap ne jöjjek. Szóval azért vannak arra utaló jelek, hogy valami nagyon nincs rendben" - mondta.

A Pápai Hús 2013 Kft. nettó árbevétele évek óta lassan csökken, 2013-ban és tavaly is 15 milliárd forintos volt. Ehhez képest a kötelezettségek 5,7 milliárd forint tesznek ki, ennek a nagyobb része hosszú lejáratú hitel. A cégadatokból az is kiderül, hogy a személyi jellegű ráfordítások - azaz bérek - 2013-hoz képest 2,6 milliárdról 1,84 milliárdra csökkentek.

A tulajdonos pápai önkormányzat szerint ez kiszervezések miatt van. Ötven munkahely szűnt meg így a gyárban, amikor 2014-ben vállalkozónak adták ki a szállítmányozást és fuvarozást.

A gyárban kapható fizetéseket firtató kérdésünkre kocsmai beszélgetőtársaink azt mondták: vannak, akik tényleg nagyon keveset kapnak, de ők a jobbak közé tartoznak. Mindennel együtt 100-120 ezer forintot visznek haza. "Évekkel ezelőtt, amikor ment a szekér, akkor ennél többet kaptunk. Aztán elvették az ebédjegyet is".

A várost elhagyva, az M1-es sztráda felé vezető út melletti óriásplakát még optimista. A pápai húsüzem webcímével aláírt plakáton ez áll: "Az ízek maradnak".


Nehéz helyzetben a húsipar

A Pápa Hús 1913 Kft. nem az egyetlen húsipari cég, amely az utóbbi években súlyos nehézségekkel küzdött. A kaposvári Kométa, amelyben a kaposvári önkormányzat is tulajdonos, valamint a gyulai húsüzem is komoly bajba került, és ott is szükség volt mentőövre, amelyet a pápai forgatókönyvhöz hasonlóan az önkormányzatokon keresztül kaptak meg a cégek. A húságazat problémáját jelzi az is, hogy az idén csődbe ment az 1992 óta sertésvágással, -feldolgozással foglalkozó törökszentmiklósi Surjány-Hús.

A húsipari cégek gyengélkedésének egyik legfőbb oka, hogy nincsenek kihasználva kapacitásaik. Ennek az egyik oka az, hogy nincs elég feldolgozásra váró sertés az országban. Ezt említi problémaként az agrártárca is, az élelmiszeripar közép-és hosszú távú fejlesztési stratégiáját bemutató - idén tavasszal publikált - anyagában.

"Hozzávetőlegesen 8 millió sertés feldolgozására áll rendelkezésre kapacitás (különböző technológiai színvonalon), 2013-ban Magyarországon ugyanakkor mintegy 3,8 millió sertést vágtak le az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint. A kihasználatlan kapacitások miatt ágazati szinten gyenge a hatékonyság" - áll az anyagban.

A minisztérium szerint további probléma, hogy nincs megfelelő együttműködés, a vállalatvezetői szinten hiányzik a stratégiai gondolkodás, a fizetőképes kereslet szűkülése pedig a rövid távú szemlélet térnyeréséhez vezetett.

Az agrártárca a sertéságazatnak kiemelt szerepet szán, a szektor fejlődése érdekében vezették be az élő és félsertések esetében az 5 százalékos áfát, ráadásul jövőre a kiskereskedelemben árult tőkehúsokra is a kedvezményes forgalmi adó lesz érvényben. A kormány célja az, hogy az utóbbi években jellemző 3 milliós sertésállományt a következő években a duplájára növekedjen.

Van persze prosperáló cég is az ágazatban. Az OTP-t irányító Csányi Sándorhoz tartozó Bonafarm holding is a csőd közeléből rántotta vissza a Pick Szegedet. A cég tavaly 68 milliárd forint feletti árbevétel mellett 2,36 milliárdos üzemi eredményt ért el, és a múlt év végi adatok szerint 2872 embernek adott munkát.

Közvetve Csányi Sándor agrárbirodalmához köthető az az óriási kapacitású vágóhíd, amely 15-16 milliárd forintos zöldmezős beruházással épül Mohácson. A várhatóan jövőre elkészülő üzem évente 1 millió sertés levágására lesz képes, a vágóhíd piacra lépése pedig hozzájárulhat az ágazat fejlődéséhez.