Ha nem cuki, nem érdekes a környezetvédelem

Fotó: MTI/AP / Felipe Dana

-

A lakosság 42 százaléka szolid érdeklődést mutat a zöld témák iránt, és szociális érzékenysége alacsony.


Az elmúlt hat évben jelentősen csökkent a városban élő felnőtt magyar lakosság érdeklődése és érzékenysége a környezetvédelem, a fenntarthatóság iránt – derül ki a WWF Magyarország szeptemberi közvélemény-kutatásából, amely egy 500 fős reprezentatív minta megkérdezése alapján készült.

Leginkább az ivóvizek és a természet védelme érdekli leginkább a 18 és 59 év közöttieket. Ez azonban inkább lokális érdeklődés, illetve az önös érdekek védelme, hiszen a klímaváltozásért már kevesebben aggódnak, mint 2010-ben. Pedig nem javult azóta a helyzet. A lakosság jelentős része, 42 százaléka ugyanis csupán mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony. Vagyis az érdekli, hogy a szomszédban ne vágják ki az erdőt, és ne legyen szennyezett a patak a kert végében, más azonban nem.


A kutyusok fontosabbak, mint a klímaváltozás


Csak a lakosság alig 16 százaléka vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet- és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet. Az állatvédelem iránt további 21 százalék érdeklődik, vagyis például a kiskutyák megmentése érezhetően fontosabb a lakosság számára. A fennmaradó 21 százalékot viszont hidegen hagyják a zöld témák.

A WWF Magyarország szerint bizakodásra adhat okot, hogy 2010-hez képest a lakosság ma inkább fogékony a mindennapi rutinba könnyen illeszthető környezettudatos tettekre, és emelkedett a hajlandóság a helyi előállítású termékek előnyben részesítésére is. Kérdés persze, hogy a takarékoskodás a vízzel, villannyal, illetve az újrahasznosítás a környezettudatosság miatt fontos, vagy szimpla spórolás. Utóbbit erősíti, hogy a civil szervezetek támogatása, valamint az úgy nevezett méltányos kereskedelemből (fair trade) származó termékek iránti érdeklődés továbbra is alacsony a közlemény szerint.