Ha jobbra néznek, az ott a Plútó

Fotó: AFP FILES / BRUCE WEAVER

-

Hatalmas tudományos teljesítmény történik éppen, de túl messze vagyunk ahhoz, hogy élőben nézhessük. Elrepült a Plútó mellett a New Horizons űrszonda.


Veregessék magukat vállon, az emberiség újabb nagy lépésen van túl (a Google napi doodle-lal ünnepelte a történelmi eseményt). Cikkünk megjelenésének pillanataiban repült el a New Horizons űrszonda a Plútó törpebolygó mellett. Az elhaladást sajnos nem lehet valós időben nézni, mert az űreszköz antennája egyrészt nem néz a Föld felé, másrészt ha felénk nézne, akkor is több órába telne, míg megjön a jel. Marad a szívbéli jó érzés, hogy tudjuk, most alig 12 500 kilométerre van a törpebolygótól. És 45 ezer kilométer per órás sebességgel száguld.



A legfrissebb mérésekből már tudjuk, hogy a Plútó nagyobb, mint várták. 2370 kilométer az átmérője, vagyis durván 33 százalékkal kisebb, mint a Hold. Emellett az űrszonda műszerei megerősítették, hogy a Plútó rendelkezik sarki jégsapkával, amely metánt és nitrogént tartalmaz. Az elhaladás után a szonda a Plútó légkörén áthaladó napfényt is meg fogja vizsgálni, ebből pontosan meg lehet majd becsülni a légkör összetételét.

Az is új információ a földi teleszkópoknak már túl távol lévő bolygóról, hogy a Grand Canyonhoz mérhető kráterek és hasadékok vannak rajta. A NASA kutatói arra is kíváncsiak, hogy látszanak-e még azok a kráterek, amelyek a Plútó holdjainak kiszakadásakor jöttek létre. Az újabb részletekre, még közelebbi fotókra egészen szerda délutánig kell várni, akkor fog először új adatokat küldeni a szonda.


Ezért megyünk oda


Az elrepülés nem teljesen veszélytelen. A Plútó körül keringő, a törpebolygó holdjairól származó por károsíthatja a szondát. Egy rizsszemnyi törmelék is elég ahhoz, hogy a New Horizons tönkremenjen. A NASA szerint egy ilyen ütközésnek csak egy a tízezerhez az esélye.

Az elhaladás közben a szonda olyan felbontású képeket fog készíteni, amelyeken a pár száz méternél nagyobb alakzatok már láthatók. Ez jelentősen jobb, mint a bolygó megközelítése közben készített képek, amelyek csak 15 kilométernél nagyobb dolgokat mutattak meg. Az összes adat 16 hónap alatt fog visszajutni a Földre, a tervek szerint a nagybani adatküldést szeptemberben kezdi majd meg a szonda. Az első képeket viszont – mint korábban is említettük – már szerda este meg tudjuk majd nézni.