Ha hasznavehetetlen a diploma, az állam ingyen átképez

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

Már ingyenesen lehet szerezni második szakképesítést is. Megnéztük, ennek mik a feltételei, és milyen lehetőségei vannak az álláskeresőknek.


A foglalkoztatási adatok javulnak, a munkanélküliségi ráta pedig mérséklődik, ám ebben szerepet játszik a közfoglalkoztatás is. Vannak azonban megoldások arra, hogy egy-egy fiatal ne közmunkásként, hanem szakmával a kezében kezdjen dolgozni.


Diplomás villanyszerelő?

Bár a közfoglalkoztatás nagyban meghatározza a magyar munkaerőpiacot, tény, hogy a versenyszférában is jönnek létre új munkahelyek. És az is látható, hogy vannak olyan szakmák, ahol nincs megfelelő számú ember. „A kormány ennek a helyzetnek az orvoslása érdekében lépett, és alakította át a szakképzési rendszert” – mondta a VS.-hu-nak Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

Az egyik legfontosabb lépés, hogy a második OKJ-s szakma megszerzése életkortól függetlenül ingyenes. Az elérhető tanfolyamok listája megyénkénti és szakmánkénti bontásban itt érhető el.

Az is fontos engedmény, hogy akinek felsőoktatási intézményben szerzett diplomája van, és OKJ-s képesítése még nincs, az két OKJ-s tanfolyamot is elvégezhet állami támogatással. A helyettes államtitkár szerint a lehetőséggel megnyílik az út a diplomások számára, hogy hiányszakmát tanuljanak. „Több olyan felsőoktatási képzés van, amelynek elvégzése nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy az egyetem után munkát talál az illető. Miközben például villanyszerelőből kevés van. A számítógép használatának ismerete sem mindennapos, főleg az 50-es korosztályban. Akár ők is megszerezhetik így ezt a hiányzó kompetenciát” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Jelenleg a munkaerőpiaci kínálat nem mindig passzol a kereslethez, a szakképzés átalakítása azonban hosszabb távon megteremtheti az egyensúlyt. „Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem megy egyik napról a másikra” – fogalmazott Odrobina László. A felnőttképzést eddig elsősorban magáncégek koordinálták, az utóbbi évben azonban az állam szerepe nőtt, és szerinte ennek köszönhetően jobban lehet a munkaerőpiaci igényekhez igazítani a rendszert.



Szétszakadt ország

A szakképzési rendszer átalakításának van egy másik indoka: a munkaerőpiacon továbbra is jelentősek az eltérések az egyes országrészek között. Amíg a nyugat-magyarországi országrész több városában mindössze 2-3 százalékos a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által mért munkanélküliségi mutató, a keleti országrészben ez jóval magasabb.

Odrobina László szerint a területi különbségek fennmaradásának két alapvető oka van. Egyfelől a gazdaság szerkezete és a fejlettség is eltérő. Másfelől az elmaradott térségeket a képzettebb munkaerő elvándorlása tovább gyengíti. A közfoglalkoztatás munkaerőpiaci adatokat torzító hatását firtató kérdésekre a helyettes államtitkár azt mondta, hogy a közfoglalkoztatottak és az álláskeresők munkaerő-tartalékot jelentenek. Éppen ezért az alacsonyabb végzettségűek képzését és elhelyezkedését a kormány célzott programokkal segíti.

A hagyományos szakiskolákkal azonban komoly problémák vannak. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének és a Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszékének közös elemzése szerint a pusztán szakiskolát végzettek kétszer akkora eséllyel szorulnak ki a szakmájukból, és kényszerülnek betanított és segédmunkák végzésére, mint a szakközépiskolában vagy gimnáziumban érettségizettek. Az MTA- elemzésből kiderül továbbá, hogy a szorosan a szakmához és csakis ahhoz kötődő tudás gyorsan avul, és ez a kereseteken is meglátszik.



A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alatt működő Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) tavalyi felmérése (pdf) szerint az általános iskolás diákok harmada főiskolai vagy egyetemi diplomát szeretne szerezni. A felmérésen jó eredményt ért el a szakközépiskolai érettségi, erre voksolt a megkérdezett diákok közel ötöde, 18 százaléka. Ugyanennyien szeretnének szakmunkás-bizonyítványt és érettségit szerezni. A megkérdezettek 13 százaléka szakmunkás szeretne lenni. A diákok kevesebb mint hatoda (12 százalék) szeretne gimnáziumi érettségit, 6 százalékuk pedig technikusi végzettségre pályázik. A tanulók mindössze 1 százaléka jelezte, hogy az általános iskola után nem szeretne továbbtanulni. Összefoglalva tehát a megkérdezettek 57 százaléka szakmát és érettségit szeretne.




Akár 50 ezer forint havi jövedelem

A GVI-s kutatók azt állítják, hogy a megfelelő általános képzés fontosságát először azok a családok ismerték fel, amelyek arra ösztönözték gyermekeiket, hogy a szakiskola elvégzése után megszerezzék az érettségit. Odrobina László szerint a kormány éppen ebben az irányban alakította át a szakképzést: minden szakképzős tanuló alap- és felmenő rendszerben szakmát és érettségit is szerez. Az átalakítással megszűnik a korábbi szakiskola „zsákutca” jellege, mivel a leendő szakközépiskolában a hároméves szakmai képzés után a diákok bent maradnak az iskolában, és két év alatt felkészülnek az érettségire.

A szakgimnáziumban az eddigiek szerint szakmát és érettségit is szereznek a 4. és az 5. év végén. Törekednek arra is, hogy erősödjön a duális képzés szerepe. A képzés e formájában a szakképzés bizonyos feladatait (elméleti képzés és a gyakorlati „alapfogások” elsajátíttatása) a szakképző intézmények látják el, a tanulók gyakorlati képzésének jelentősebb része pedig a cégeknél zajlik.

Ha egy tanuló hiány-szakképesítést tanul, akkor tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat is kap. Ha tanulószerződést is köt, akkor juttatást is kap, a kettő együtt akár 50 ezer forintos havi jövedelmet is jelenthet. A 25 év feletti, legfeljebb egy szakképesítéssel rendelkezők számára az iskolai rendszerű felnőttoktatás (esti, levelező képzési forma) nyújt ingyenes lehetőséget szakképesítés megszerzésére – akár duális formában. A 2015 nyarán megalakult új szakképzési centrumokkal számottevően bővült a felnőttek által elérhető ingyenes képzési lehetőségek tára.


Az OKJ-s tanfolyamokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal koordinálja. A szakképzési centrumok listája ezen az oldalon érhető el. További információt pedig a (06 1) 303 9300 telefonszámon, a 1215 melléken lehet szerezni.