Ha ez mind igaz a bevándorlókról, az tényleg durva

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Egy új népvándorlás zajlik éppen, charterjáratokkal küldik vissza Nyugatról a bevándorlók százezreit Magyarországra, elveszik előlünk a munkát. Orbán Viktor, Kósa Lajos és más fideszes politikusok ilyesmikkel érvelnek, amikor a bevándorlás megfékezésének szükségességét hangoztatják. Megnéztük, mennyiben állják meg a helyüket leghatásosabb mondatok.


Menekültek ezreit toloncolják vissza

Kósa Lajos múlt héten kongatta meg a vészharangot, amikor azt mondta: a nyáron charterjáratokkal küldik majd vissza a német, svájci és francia hatóságok azokat az illegális bevándorlókat, akik Magyarországon léptek be az EU területére. A politikus szerint így 160-200 ezer embert kell visszafogadnia Magyarországnak az uniós szabályok, az úgynevezett dublini eljárás miatt. Volt olyan fideszes politikus, aki egy háttérbeszélgetésen több százezres, menekültekkel teli sátorvárosról beszélt, amelyet a kormány lesz kénytelen felhúzni.

A kijelentés nem igaz. Az osztrák kormány április végén valóban elfogadott egy koncepciót, amely július 1-jével jelentősen átalakította volna az ottani menekültügyi eljárásrendet. Eszerint a biztonságos harmadik országokból (pl. Koszovó) érkező menedékkérők esetében lehetővé tették volna a gyorsított, 10 napos menekültügyi vizsgálat lefolytatását. A menekülteket tartományonként kialakított befogadóállomásokon szállásolták volna el, s amennyiben kérelmüket elutasítják, nem kapták volna meg a mostani 20 euró/nap támogatást. A koncepció parlamenti elfogadása azonban egyelőre elakadt.

Az osztrák bevándorlási hivatal vezetője múlt heti sajtótájékoztatóján azt mondta: a jövőben is minden kérelmet egyénileg bírálnak el, és nem fognak tömegesen migránsokat deportálni. Osztrák forrásaink szerint sincs szó ezrek Magyarországra utaztatásáról. Az viszont tény, hogy Ausztria buszokkal, chartergépekkel a jövőben több koszovóit toloncolhat majd haza.

A koszovóiakkal szemben ugyanis Németország és több más tagállam is azt a gyakorlatot követi, hogy közvetlenül Koszovóba küldik őket vissza. Ez olcsóbb, mintha visszautaztatnák őket Magyarországra, ahonnan ismét távozhatnak, és újra felbukkannak Nyugat- vagy Észak-Európában.

A bevándorlási hivatal adatai szerint tavaly mintegy 30 ezer menedékkérő hagyta el Magyarországot, és ment nyugatra, még mielőtt döntés született volna a kérelmükről. Ezek közül nyolcezer esetben ismerte el Magyarország, hogy az uniós szabályok szerint itt kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást. Ehhez képest alig több mint nyolcszáz embert sikerült visszaküldeni Magyarországra. Nem valószínű, hogy egyik évről a másikra ez a szám több százszorosára ugrana.


Ez nem bevándorlás, ez már egy új népvándorlás

„Az európai civilizáció visszafordíthatatlanul megváltozhat, ha nem kezeljük megfelelően a modern kori népvándorlást”, mondta Orbán Viktor bő egy hete egy konferencián. Azóta a CÖF és más fideszes politikus is ugyanezt a kifejezést használta a migrációra.


A kijelentés részben igaz. Arról nincs szó, hogy a klasszikus, történelemből ismert népvándorlásokhoz hasonlóan egész népcsoportok keresnének maguknak új területeket akár harccal is, hogy aztán függetlenítsék magukat a „befogadó” államtól. Az viszont tény, hogy az ENSZ adatai szerint Európában 1990-ben 50, most 72 millió migráns élt illetve él, és a bevándorlók száma évente nagyjából 1,5-2 százalékkal (azaz kb. egymillió emberrel) nő. A növekedés ugyanakkor – ami egyébként a többi kontinenshez képest átlagosnak mondható – 2000 és 2010 között volt a legerősebb. Az EU adatai ezt annyival árnyalják, hogy az egymilliós szám úgy jön össze, hogy évente nagyjából 3 millió bevándorló érkezik Európába, és 2 millióan vándorolnak ki.

Egy 2011-es tanulmánygyűjtemény szerint jelenleg arányában kevesebb bevándorló él a világon, mint a 19. században, és a fejlődő országok egymás közti migrációja jelentősebb, mint a fejlett világba való bevándorlás.


Aki nem áll meg az első biztonságos országban, hanem továbbmegy, az már nem menekült

Kósa Lajos nyilatkozta ezt a VS.hu-nak, és hasonlókat mondott Rogán Antal is a Fidesz-frakcióülésen hétfőn. Ő az ülésen részt vevő forrásaink úgy fogalmazott, hogy „többségük nem a hazájából menekülő, életét féltő szerencsétlen, hanem dörzsölt szerencsecsináló, aki, miután rajtakapták az illegális határátlépésen, háromnyelvű ügyvédi papírt hajtogat elő a zsebéből arról, hogy politikai menekült”.

A kijelentésnek nagy jóhiszeműséggel lehet némi valóságtartalmat tulajdonítani. Egyrészt a statisztikák szerint (lásd részletesebben cikkünk ezzel foglalkozó részét) a menekültkérelmeket beadók 77 százaléka koszovói albán – rájuk lehet azt mondani, hogy nem az életüket mentették azzal, hogy elhagyták hazájukat, de ők jellemző módon nem is hozzánk készülnek, hanem nyugatabbra. A többi 23 százalék zöme része azonban Irakból, Szíriából és Afganisztánból jön – őket azért komoly csúsztatás dörzsölt „szerencsecsináló"nak (értsd: szerencselovag) nevezni.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság alelnöke és Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága magyarországi szakértője is azt mondta, való igaz, hogy az embercsempészek néhány alapvető ismerettel ellátják azokat, akiket Magyarországra hoznak. Például arról, hogy beadhatnak menekültkérelmet, ennek hiányában zárt szállásra kerülhetnek, illetve visszatoloncolhatják őket biztonságosnak tartott harmadik országba. De három nyelvű ügyvédi papírral még egyikük sem találkozott.

A politikusi kijelentések egyébként jogilag értelmetlenek: a menekültekről szóló genfi megállapodás (amihez Magyarország is csatlakozott) egyértelműen megállapítja: mindenkinek jár a méltányos, tisztességes, egyéni elbíráláson alapuló menekültügyi eljárás, aki egy adott országban menekültkérelmet nyújt be. Függetlenül attól, hogy honnan érkezett. Azt pedig az alaptörvény XIV. paragrafusa is kimondja, hogy „Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott”. Ebben sincs szó semmilyen megkülönböztetésről annak tekintetében, hogy honnan érkezett a kérelmet benyújtó. Szerbia egyébként az ENSZ és az EU szerint sem tekinthető biztonságos harmadik országnak.


Elveszik a munkát

A kormány nemzeti konzultációjában és plakát- illetve reklámkampányában is hangsúlyos elem, hogy a migránsok elveszik a munkahelyeket a magyaroktól.


Nem igaz. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2014-ben 4700 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek. Túlnyomó többségében ukránok, kínaiak, japánok és amerikaiak kapták ezeket. Olyan ország, ahonnan a kormány kommunikációja szerint gazdasági bevándorlók érkeznek, csak egy van a listán, mégpedig Koszovó, 254 fővel. Ez aligha befolyásolja érdemben a több mint 400 ezer magyar álláskereső esélyeit.


Mi álljuk a számlát

A kormánypárti politikusok a magyar adófizető érdekeire hivatkozva is érvelnek amellett, hogy miért kéne visszafogni a migrációt. Kósa Lajos múlt héten a Tv2 egyik műsorában azt mondta, az illegális bevándorlók eltartását a magyar költségvetés fedezi, „az Európai Unió erre lényegében semmit” sem ad.

Nem igaz. Az Európai Uniótól Magyarország 2007-2011 között 33,7 millió eurót kapott a Külső Határok Alapból, 3,6 millió eurót a Visszatérési Alapból, 4,1 millió eurót az Európai Menekültügyi Alap, 6,9 millió euró az Európai Integrációs Alapból. Ami az idei évet illeti: 2015-ben a költségvetés a menekültügyre 4,027 milliárd forintot fordít. Ebből 3,546 milliárd forintot az Európai Unió áll, a magyar államtól érkező finanszírozás 481,1 millió forint, vagyis a teljes összeg mindössze 12 százaléka.


Plakátok nélkül is markáns vélemény van Magyarországon a bevándorlókról

Így védte a plakátkampányt Turi-Kovács Béla, és joggal: a Tárki májusban publikált felmérése szerint idén minden korábbinál erősebb lett Magyarországon az idegenellenesség: a válaszadók 46 százaléka nevezhető idegenellenesnek, és csak 9 százalék barátságos. A fennmaradó 45 százalék úgynevezett mérlegelő, vagyis nem utál eleve minden idegent, de például az arabokat 94 százalékuk elutasítja, és 70–80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is (a nem létező, csak a felmérés kedvéért kitalált pirézeket sem látná szívesen a mérlegelők 60 százaléka).


Két év alatt hússzorosára nőtt a bevándorlók száma

Részben igaz, a Magyarországon menedéket kérők száma meredeken emelkedik. Míg 2014 januárja és novembere között 28702 migráns kért menekült státuszt, az év utolsó két hónapjában 14075-en, vagyis tavaly összesen 42777-en voltak. Egy évvel korábban, 2013-ban összesen érkezett 18900 kérelem a hatóságokhoz, 2013-ban pedig mindössze 2104-en. Az ezer főre jutó menedékkérők számában Magyarország 2.9-es értékkel a második, igaz, messze leszakadva a 7.76-os értéket produkáló Svédországtól. (Utánunk Ausztria következik 2.68-al.)


A bevándorlási hivatal adatai szerint június 7-ig idén összesen 52 312 menekültkérelmet adtak be, vagyis a tendencia idén is meredeken emelkedő, mivel heti átlagban 2000-2700 a kérelmek száma. A kérelmet benyújtók 77 százaléka ugyanakkor koszovói állampolgár, ők nem akarnak az országban maradni, hanem megpróbálnak továbbmenni Ausztria, Németország felé (ők azok, akik tavasszal egy ideig a Keleti pályaudvaron csöveztek), onnan viszont jellemzően hazatoloncolják őket.