Gyurmahorrornál nem is kell jobb randifilm

Forrás: Anilogue

-

November 25. és 29. között, három budapesti moziban rendezik meg az Anilogue-ot, az animációs filmek legnagyobb hazai fesztiválját. Az idei nemzetközi felhozatal legmenőbb filmjei közül vetítik majd Charlie Kaufman rendezői visszatérését, az Anomalisát, a legutóbbi animesikereket, de lesz spanyol gyurmahorror és nyomasztó cseh bábjáték is. A legizgalmasabbnak tűnő filmeket ajánljuk.


Kahlil Gibran: A Próféta (The Prophet)

Kahlil Gibran (ejtsd: Halíl Dzsibrán) író, képzőművész és filozófus negyven nyelvre lefordított klasszikusát, A Prófétát dolgozták fel egy egészen hosszú, kétórás animációban. Gibran a 19-20. század fordulóján élt és alkotott, az Oszmán Birodalom alá tartozó Libanon területén született. Írásait kezdetben arabul, amerikai emigrációja idején már angolul írta, többek között a Biblia, William Blake és Nietzsche volt rá nagy hatással.



A Próféta nem feltétlenül számít könnyen befogadható olvasmánynak: a vallási tételeket mellőző „őszinte hitről és a szeretetről szól”, és Gibran a kor romantikájának megfelelően túláradó líraisággal fogalmazta meg gondolatait. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a libanoni szerző volt kora eggyel igényesebb Paolo Coelhója, és a hetvenes évek New Age spirituális mozgalmának egyik gyakran hivatkozott alakja (még John Lennont is megihlette).



Attól viszont remélhetőleg nem kell tartanunk, hogy a papíron erőteljes líraiság túlcsordulna a vásznon is, mivel az animációt kilenc teljesen különböző stílusú és látásmódú rendező jegyzi. A politikai fogoly, Mustafa és a nyolcéves kislány, Almitra barátságának történetét többek között a Disney világából érkező francia Brizzi-ikrek (Goofy, Kacsamesék: Az elveszett lámpa kincse, Babar), a tavalyi Oscar-esélyes Tenger dalának ír rendezője, a vízfestékkel dolgozó Tomm Moore és a talán legismertebb független animációsfilmes, Bill Plympton dolgozták fel.

Vetítik: nov. 25. 19.00 (Uránia), nov. 28. 17.00 (Uránia)


A fiú és a szörnyeteg (Bakemono no ko)

Hoszoda Mamoru korábbi filmjeit csak az Anilogue-on lehetett megnézni Magyarországon. Szerencsére ez a helyzet most változik, a kortárs animáció egyik legnevesebb rendezőjének új filmjét jövőre hagyományos moziforgalmazásban is bemutatják itthon, de ettől még a fesztiválon is érdemes lehet elcsípni.



A Mijazaki örökségét követő, bizonyára szép és humanista történetben egy tokiói kiskamasz ébred rá, hogy az általa ismert hétköznapokon túl létezik egy mágikus bestiák lakta világ is, mikor megismerkedik a címbeli, egyszerre barátságos és ijesztő szörnnyel, és mindenféle varázslatos kalandokba keverednek. Civilizáció és természet, valóság és fantázia, gyerek- és felnőttkor határán játszódó, nívós meseanimét várunk.

Vetítik: nov. 27. 19.00 (Puskin), nov. 29. 19.00 (Uránia)



Fantomfiú (Phantom Boy)

A Fantomfiú egy tizenegy éves New York-i fiúról szól, akinek ritka betegsége egyben a különleges képessége is: bármikor ki tud lépni saját testéből, szellemként képes lebegni a város felett, és minden probléma nélkül át tud kúszni a falakon.


fantomfiú


Amerika új hőse azonban nem Marvel-képregényekből született CGI-animált figura, hanem a titkon rablásokhoz asszisztáló macska történetét, a korábban Oscarra jelölt Egy macska kettős életét jegyző francia szerzőpáros új rajzfilmje. A sztori szerint Leo összebarátkozik egy kerekesszékbe kényszerült, de bevállalós zsaruval, és együtt mentik meg New Yorkot a város áramszolgáltatásának megszüntetésével fenyegetőző főgonosztól.



Jean-Loup Felicioli és Alain Gagnol munkája elsősorban a fiatalabb közönségnek szól, de a film noiros hangulat és a Törött arcú férfi névre hallgató gonosz kubista arcberendezése miatt megéri felnőtt fejjel is beülni rá.

Vetítik: november 28. 15.00, nov. 29. 11.00 (Uránia)


Megszállva (Pos eso)

A tavalyi év spanyol animációs sikerében az ünnepelt flamencotáncosnő, Trini feje fölött egyszer csak összecsapnak a hullámok: váratlanul megözvegyül, ráadásul kisfia, Damien is egyre furcsábban kezd viselkedni. Mivel az orvosok tehetetlenek, Trini kétségbeesésében egy Lenin atya nevű paphoz fordul, aki szerint a fiúcskát megszállhatta az ördög.



Sam Ortí gyurmafilmje előszeretettel játssza újra és parodizálja a leghíresebb horrorok kliséit, csak az előzetesben megidézi Az ördögűzőt, a Hellblazert, az Alient és az Óment. Kellemes, önfeledt szórakozásra számítunk, váratlan ötletekkel, sötét és gonosz humorral, és mindenféle gusztustalan módon szörnyet haló gyurmafigurákkal.

Vetítik: nov. 28. 19.30 (Art+ Cinema), nov. 29. 19.00 (Puskin)


megszállva


Anomalisa

Charlie Kaufman nem rendezett filmet a halk szavú és érzékeny Kis-nagy világ óta, így talán az ő visszatérését várjuk a leginkább a fesztiválon. Igaz, most nem egyedül dolgozott, hanem egy stop-motion animátorral, Duke Johnsonnal közösen jegyzi a Velencében a zsűri nagydíjával jutalmazott Anomalisát, de biztosak lehetünk benne, hogy a végeredmény illik majd Kaufman nyomasztó és depressziós, de finom és intelligens történetei közé.


anomalisa


A forgatókönyvet Kaufman saját rádiójátékából írta, de az alapötlet állítólag filmen is működőképes – a főhős ugyanis a paranoiás depressziónak egy olyan változatában szenved, amikor a környezetében mindenkit ugyanannak az egy embernek vél, és ugyanazon a hangon is szólnak hozzá.



Johnson groteszk bábfiguráit nézve és a klasszikus Embervadász paraarcának, Tom Noonannak a hangját hallgatva (ő szinkronizálja a két főhősön kívül az összes többi szereplőt) nyilván bárki átérzi Michael Stone-nak az életuntságát. A népszerű önsegélyező könyveket író Stone életének egyformaságát egy nő betoppanása töri meg, de nem vennénk rá mérget, hogy Kaufman happy enddel jutalmazza majd a nézőt.

Vetítik: nov. 28. 19.00, nov. 29. 15.00 (Uránia)


Candide kalandjai

Ha valaki még nem látta volna, az most az Anilogue-on végre megnézheti Bera Nándor Candide-ját. A Voltaire-regény adaptációjában Candide egy huszonegyedik századi, később pedig egy jövőben élő fiatal, aki hol elveszíti, hol megszerzi a szép Kunigunda kegyeit, és aki elvakult rajongással igyekszik betartani tanítómestere, Pangloss életvezetési tanácsait. A leprától rothadó lábú és arcú mester, aki az eredeti műben a tudományokat is barokkos terjedelmig fokozza (metafizikával vegyes teológiát és kozmológiával kapcsolatos cretinológiát tanít) a mai kontextusba átültetve nem is lehetne más, mint egy sikerkönyv szerzője; guru, aki megmutatja az utat a boldogság felé.



candide


A röhejessé tett optimizmus és a filozofáló süketelés a boldogságkeresésről nagyon is aktuálissá teszi a jó kis műanyag szintizenével aláfestett Candide kalandjait, amit ráadásul Bera nagy sikerű diplomafilmjéhez, az abszurd Fákhoz hasonlóan szintén remek szinkronnal támogattak meg. Panglossnak Kulka János, Kunigundának Jordán Adél, Candide-nak pedig Rajkai Zoltán kölcsönözte a hangját.

Vetítik: november 26., a Visegrád Rallye szekcióban (Art+Cinema)



April és az ál-világ (Avril et le monde truqué)

A steampunk egyre népszerűbbé válik az utóbbi években, filmen (Sky Kapitány és a holnap világa), könyvben (Scott Westerfield Leviatán-sorozata) és rajzfilmben (Gőzfiú) is. Azokról az alternatív, sosemvolt múltban játszódó történetekről van szó, amelyekben a technológiai fejlődés alapját a gőzgépek jelentik, a kitalált világok így nosztalgikus retróhangulatot árasztanak, miközben megmaradnak futurisztikus sci-finek.


april és az ál-világ


A Franciaországban idén tavasszal bemutatott April és az ál-világ a francia képregény élő legendája, Jacques Tardi képregényén alapul, és a címszereplő kislány kalandjait meséli el, aki elveszett szüleit szeretné felkutatni. 1941-ben járunk, de szó sincs nácikról, ebben a valóságban V. Napóleon ül Franciaország trónján. A nyugalmat az bolygatja meg, hogy egyre-másra tűnnek el megbecsült tudósok, a hősnő is emiatt kezd el nyomozni. Két társa is van, egy Darwin nevű beszélő macska és egy utcagyerek, Julius.



Ezt az aprólékosan kidolgozott, egyedi látványvilágú, sodró lendületű sci-fi rajzfilmet annyira fontos bemutatónak tartották a franciák, hogy egy jövő tavaszig látható kiállítást is nyitottak a párizsi Iparművészeti Múzeumban, a film honlapján pedig egy jópofa játékon keresztül lehet megismerkedni a sztorival és a figurákkal.

Vetítik: nov. 28. 13.00 (Uránia), nov. 29. (17.00)


A halbolt hercegnője (Malá z rybárny)

A cseh Jan Balej stop-motion animációja Hans Christian Andersen Kis Hableányának laza átirata. Az eredeti meséhez képest Balej története jóval elégikusabb, az emberek világa pedig sokkal kiábrándítóbb.


A halbolt hercegnője


Az alkotók nem a kincsekkel teli vízalatti világot szemelték ki helyszínül, hanem száműzték onnan a tengerek urának családját, és egy forgalmas kikötő szolgál a cselekmény háttereként. Balej a mesét a mai világ morális kérdéseinek megválaszolására használja fel: a tenger mélye például zavaros a rengeteg algától, szennyezett a vízben úszó roncsdaraboktól és szeméttől. A szárazföldre kényszerített kékvérű család pedig a sors kegyetlen humorának köszönhetően éppen egy halboltot kénytelen üzemeltetni.



Innen szökik meg a boldogtalan és naiv főhős, a Little-nek nevezett hableány, aki - ahogy az meg van írva – azonnal beleszeret egy hús-vér emberbe. Balej feldolgozásában azonban a hercegnek köze sincs a tündérmesékhez, a pasi egy nightclub tulajdonosa, aki Little érzéseit kihasználva lábakra cseréli a lány uszonyát, és befogja dolgozni a pult mögé.

Vetítik: nov. 27. 19.30 (Art+Cinema), nov. 28. 16.00 (Puskin)


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!