Gyurcsány testét akarták a börtönben, de ő nem adhatta könnyen

Fotó: MTI / Ujvári Sándor

-

Az Orbán-ellenes könyveiről ismert Debreczeni József kiadóként debütált, az úgynevezett Sukoró-ügy egyik elítéltjének börtönnaplóját jelentette meg. Az üzenet egyszerű: diktatúra van, ami koncepciós perekkel Gyurcsány vérét akarja. De megtudtuk azt is, mit ajándékoz Hunvald karácsonyra a börtönben, és mi az az egyetlen dolog, ami szándékosan kimaradt a könyvből.


„Ha Magyarországon koncepciós perek vannak, az igazságszolgáltatás politikai megbízásra cselekszik, és önt akarják lecsukni, akkor hogyhogy még vádat sem emeltek egyetlen ügyben sem?” – ez volt az a kérdésem Gyurcsány Ferenchez, ami után pár pillanattal muszáj volt fejben végigpörgetni, merre tudok menekülni a szakszervezetek Benczúr utcai székházának harmadik emeleti, folyosó végi kis terméből, mielőtt széttépnek a hirtelen egyszerre felmorajló és felém forduló DK-s szimpatizánsok.

Pedig félórával ezelőtt olyan vidám volt a hangulat. „Szűk itt a hely, mint a cellában; mondjuk, nem én voltam börtönben”, indít jókedvűen a DK-s Debreczeni József. Előtte halmokban áll Az Orbán-rezsim börtönében című könyv, jobbra mellette Gyurcsány Ferenc, balra a szerző, Császy Zsolt, akiről eddig csak a hardcore hírfogyasztók hallottak, de megelőlegezzük, hogy hamarosan a baloldal hősévé lép elő, mert a most megjelent börtönnaplójában első kézből számol be az „Orbán-rezsim sötét diktatúrákat idéző koncepciós pereiről”. Őt ugyanis „politikai utasításra azzal a céllal helyezték előzetesbe, hogy Gyurcsányra valljon”, teszi magasra a lécet még a sajtótájékoztató elején a könyvet kiadó és szerkesztő Debreczeni.



Császyt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori értékesítési igazgatóját a Sukoró-perben ítélték el nem jogerősen három és fél évre, az eljárásban 3,5 hónapot volt előzetesben, „ez kimondva nem sok, de én egy hetet sem szeretnék börtönben lenni, ráadásul nem tudhatta, mennyit lesz bent”, teszi hozzá az adat ismertetésekor gyorsan Debreczeni, mintha az erős bevezetője után hirtelen azt érezné, kicsit megbicsaklott a szándék, hogy a Rákosi-korszak hangulatát idézze meg a Benczúr utcai teremben.

De azért nem adja fel: „nem hit kérdése, hogy vannak a mai Magyarországon koncepciós perek”, „2006 óta Gyurcsányt akarják börtönbe juttatni”, „először az ügyészségre, majd a bírósági szervezetre is ráterpeszkedett a Fidesz”, „szisztematikus pszichés nyomásgyakorlást alkalmaznak, hogy eljussanak a célszemélyhez”, sorakoznak az állítások.

Amikor Császy szót kap, veselerúgós, elsötétített autós, családdal zsarolós, egzisztenciálisan ellehetlenülős történetekre számítunk, de meglep minket: könnyedebb vonalra vált, sorakoznak a jobbnál jobb mondatok. Kiderül, hogy a vele egy cellában ülő Hunvald György őt húzta karácsonyra, és egy orosz nyelvű Hodorkovszkij-börtönkönyvet kapott tőle. „Nézegettem a képeket, mert oroszul nem tudok”, mondta Császy a hasznos ajándékról.

„Az amerikai imperializmus ügynökeként kerültem börtönbe, majd kiderült, hogy szovjetbarát vagyok”, utal a moszkvai kereskedelmi központ ügyére Császy, aki a médiabarát látványkörítéssel sem áll rosszul: a háta mögött a magyar zászló lógott a szekrényen – „ilyet kértem október 23-án a cellába, de nem adtak” –, amellett pedig egy mankó árválkodott, „azt jelképezi, hogy a mankómhoz bilincseltek, de bilincset nem tudtunk szerezni”.



A tájékoztatón kiderül, hogy Hunvald mellett Hagyót és Tasnádit is megismerte a börtönben, aztán a kamerák és mikrofonok kereszttüzében okoz kellemetlen pillanatokat valakinek azzal, hogy elmeséli, nem akart neki kellemetlen pillanatokat okozni. „Egyetlen dolgon gondolkodtam, hogy bekerüljön-e a könyvbe: kaptam egy ajánlatot, hogy büntetőeljáráson kívül folytassak egyeztetést az ügyészséggel. Azóta felmondott az ügyészségen az, aki ezt felajánlotta, de nem akartam beleírni a sztorit, mert még mindig az államigazgatásban van.”

Az 1993-ig a Fidesz belső köreihez tartozó Császytól – „Viktor vett fel a Bibóba, Kövér Lászlóval együtt” – is elhangzik persze, hogy koncepciós perről van szó, nem is akárhogyan: azt magyarázza, hogy Debreczeni még mindig MDF-es, csak már nincs MDF, ő maga még mindig fideszes, csak már nincs az a Fidesz. Ők az egykor ifjú baloldali Gyurcsánnyal most azért ülnek itt, mert mind azt akarták, hogy ne legyenek olyan koncepciós perek Magyarországon, mint amelynek ő is áldozata lett.

Az elmondása szerint politikai karrierről nem álmodó Császy azzal adja át Gyurcsánynak a szót, hogy a volt kormányfő nem lett ugyan vádlott, de az aktákban szerepelt és a szelleme ott volt a rácsok között. „Volt, aki a testemet is akarta volna, de azt könnyen nem adhattam” – kezdi a volt miniszterelnök.



A kihagyhatatlan poén után pedig magáról az ügyről kezd beszélni. Hogy Császyt nem ismerte, a Sukoró-tárgyalás sokáig csak egy volt a sok protokolláris megbeszélése között. Visszajönnek a politikai üzenetek is: „nem gondoltam, hogy hazájukat szolgáló emberek folytatnak le politika által vezérelt koncepciós eljárást”; „sok száz ember életét tették tönkre”; „az aktákat az új hatalomnak ki kell nyitni, és akiket meghurcoltak, azoknak kártérítést kell adni”.

„Az előzetes letartóztatást a gyanúba fogottak pszichés megtörésére használják, és úgy látom, a nyomozati bírók ebben együttműködnek”; „nem tudom elhessegetni a gondolatot, hogy Zsoltot és Tátrai Miklóst (a vagyonkezelő ex-vezérigazgatóját - a szerk.) miattam ítélték el, hogy ha engem nem tudtak, ők vigyék el a balhét” – sorolja Gyurcsány. Majd jön a lényeg: a felelősség Orbán Viktoré is mint „a politikai önkény szenvtelen fő végrehajtójáé, kivitelezőjéé, megrendelőjéé”. „Végtelenül sajnálom, hogy ilyen kemény szavakat kell mondjak a mai miniszterelnökről, de nem érdemel ennél kevesebbet.”


A diktatúrák vérlázító szokása


Nem tartanak-e a perektől a könyv állításai, sugalmazásai miatt, illetve van-e konkrét bizonyíték, hogy rá akarták kényszeríteni, valljon Gyurcsányra, kérdezem Császytól. „Nem kellett ezt külön kimondaniuk, vannak kifinomultabb eszközei is ennek. Volt rávezető szándék az ügyészség részéről”, pont erről szól a könyv, mondja Császy. „Egy tisztességes eljárásban állok elébe, hogy megvédjem ezeket az állításokat”, teszi hozzá. Egy érv a sok közül, hogy a magyar hatóság az amerikai félnek eleve „Gyurcsány Ferenc és társai ügye” címmel küldték az iratanyagot, miközben a magyar iratokon nem ez állt.

És hogy most akkor van-e brutális diktatúra és koncepciós perek, ha Gyurcsányhoz ezek nem érnek el, sőt, a sajtótájékoztatón épp a volt kormányfő olvasta az Orbán-kormány fejére, hogy Budai Gyula 1442 ügyet vizsgált, de csak 7 jutott el a vádemelésig, „ez csupán fél százalék”, ítélet pedig mindösszesen 2-ben született?

„A gyanúsítást a nyilvánvalóan koholt vádakról nem merte aláírni az ügyész, ennyi korrektség még volt benne. Ha így vesszük, talpig úriemberek, valóban”, hangzik a válasz.