Gyurcsány szívatása fontosabb a kormánynak, mint az EU kérése

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

-

A 28 tagállam közül csak Magyarország véleménye fog hiányozni az EU egyik fontos felméréséből, ami aztán a pénzosztást is befolyásolja majd. Az ok: az Altus csinálta a munkát, az államigazgatás azonban nem áll szóba Gyurcsány feleségének cégével.


Hogyan megy az uniós pénzosztási folyamat, és min kellene változtatni, hogy a tagállamoknak még jobb legyen? Nagyjából így lehet összefoglalni azt a meglehetősen bonyolult nevű munkát, amit az Altus vezetésével, az Európai Bizottság megbízásából csinált egy 11 tagú nemzetközi konzorcium.

Hivatali nyelven megfogalmazva mindez úgy hangzik, hogy az uniós kohéziós politikáról, az európai strukturális és befektetési alapok fejlesztéséről készítettek átfogó összegzést és értékelést.



Dobrev Klára, az Altus vezére azt mondja, nem a magyar kormány munkájáról, még csak nem is a tagállamokról szól a projekt. Azt elemzi, hogy az Európai Unió által meghatározott tervezési alapelveket hogyan tudták érvényesíteni a támogatások hatékony felhasználásához. „2014 és 2020 közötti időszakról van szó, de mivel még az elején járunk, a konzorciumunk csak a tervezést vizsgálta” - magyarázza.


Arra kíváncsiak Brüsszelben, kell-e változtatni az úgynevezett kohéziós politikán,

ebben a ciklusban ugyanis már hatékonyság a fő szempont.”


Egyetlen válasz

Az Altus vezette FWC konzorcium az operatív programok tervezésével kapcsolatos kérdőívekre, és online interjúkérésekre várt választ a programok vezetőitől. Az illetékes programvezető egy linket kapott, ezen volt a kérdőív, amivel maximum háromnegyed órát kellett tölteni.


Az összegzés elkészítésében csak a magyar kormány nem működött közre. Magyar részről nem kaptak választ a kérdőívekre és nem jöttek létre az interjúk sem. Az Altus annyit tud, hogy a kérdőívet tartalmazó személyes linket, amit egy adatbázis generált, mindegyik magyar vezető megnyitotta, de csak egyikük töltötte ki és küldte el.

Az Altusban úgy tudják, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kiadott egy körlevelet, amelyben megtiltotta az együttműködést. A kormány az Altusszal nem kommunikált, nem válaszoltak egyik levelükre se.

Ez persze nem volt váratlan azok után, hogy Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai államtitkár már tavaly áprilisban kifejezte a kormány ellenérzését az Altus EU-s megbízásával szemben. Az államtitkár szóvá tette, hogy az Altus a kohéziós pénzek felhasználását auditálja, amit aztán Brüsszel cáfolt.


Csepreghy Nándor


Lázár júniusban Brüsszelbe utazott, hogy bizonyítsa a bújtatott pártfinanszírozást - vagyis azt, hogy az EU pénze Gyurcsány Ferencen keresztül a DK-ba áramlanak. 2016 év elején a kormány uniós csalásügyi hivatalnál, az OLAF-nál kért vizsgálatot az Altus Zrt.-nek nyújtott támogatás ügyében.

Dobrev azt mondja, 2014 őszén nyerték a tendert, az első kifizetés 2015 áprilisában volt, azóta egy fillér osztalékot nem vettek ki az Altusból. „Tehát Európai Unióból származó pénzből az Altus nem fizetett a DK kasszájába, még egy vajas kenyeret se vettem a férjemnek.”



Dobrev szerint nekik semmilyen kárt nem okozott ezzel a magyar kormány, csak önmagának.


Amit elveszítettünk ebben az anyagban, az a magyar vélemény. Nem kap majd akkora hangsúlyt a kohéziós politika kialakításában, mint a szlovákok, a dánok vagy a németek véleménye.

A VS.hu az ügyben kereste a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, mi történt, de egy hónapja semmilyen választ nem kapunk.


pedig a Fidesz is elismeri az egyik társcéget

Az ügy érdekessége, hogy az Altus-konzorciumnak tagja a a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a az IFUA Horváth and Partners Kft. is. Az Orbán-kormány, valamint államigazgatási szervek, egészségügyi, felsőoktatási intézmények 2010 óta több százmillió forint értékben adtak megrendelést az IFUÁ-nak. Hasonlóképpen, mint korábban a Bajnai és a Gyurcsány kormányok, amelyek alatt szintén számos állami és önkormányzati megbízáshoz jutott a cég.

Tavaly februárban Áder János köztársasági elnök a magyarországi közgazdaságtudományi kutatás és oktatás, a magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlesztése, és a magyar kultúra németországi terjesztése érdekében végzett tevékenységének elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztjét adományozta Horváth Péternek a Stuttgarti Egyetem professzorának, a Horváth AG felügyelő bizottsága elnökének, az IFUA Horváth & Partners alapítójának.

Az IFUA Horváth and Partnersről Dobrev Klára azt mondta a VS.hu-nak, alvó, passzív konzorciumi tagról van szó, akik nagyon leépítették a szakértőiket az utóbbi években. Ebben a projektben nem is vesznek részt. A konzorcium 11 tagja mindig arra a területre jelentkezik be, ami hozzá legközelebb áll. Az IFUA a pályázatírásban részt vett.