Gyorsan kellene sok lakást építeni, de nincs kivel

Fotó: MTI / Németh György

-

A szakmai szervezetek kivétel nélkül üdvözölték a lakásáfa 27-ről 5 százalékra csökkentését. Új lakások építésére mindenki szerint szükség van, és ehhez az áfacsökkentés jó eszköz, csakhogy hiányoznak a szakemberek, akik fel is tudnak húzni évente több ezer lakást. Építési vállalkozók szerint, ha más nem lesz, németországi és ausztriai fizetéseket kell nekik ígérni, hogy hazajöjjenek.


- Kárpáti úr, dolgoznak még, léteznek még? – egymás után hárman is hívták a nyíregyházi vállalkozót, hogy segítsen nekik házat építeni. Egyikük még 2011-ben felvette a kapcsolatot Kárpáti József készházakat építő cégével, de a munkából akkor nem lett semmi, most újból próbálkozik.

A vállalkozó azt mondja, karácsony óta nőtt meg nála az érdeklődés, azóta csörög egyfolytában a telefonja. Ennek valószínűleg köze van ahhoz is, hogy a kormány akkor jelentette be: 2016. január 1-jétől 2019. december 31-ig 27 helyett 5 százalék lesz az új lakások áfája, és a vásárláshoz vagy az építkezéshez igénybe vehető támogatott lakáshitel (CSOK) feltételeit is kedvezőbbé tették.

„Van olyan kolléga, aki már szeptembernél tart a naptárban, korábbra nem vállal megrendelést, mert úgysem tudná teljesíteni” – hadarja a vállalkozó. Még így sem lesz könnyű dolguk, mert a 2008-ban kezdődött válság miatt komplett szerelőcsapatok hagyták el Magyarországot, és vállaltak munkát Németországban vagy Ausztriában az itthoni fizetésük sokszorosáért, átlagosan havi 1500-2000 euróért. Kárpáti József tud olyan innsbrucki építkezésről, ahol tömegével dolgoznak magyarok, miközben a beruházók újabb szakmunkásokért könyörögnek, de nincs már kit küldeni.


Aki itthon maradt, az nyugdíjas vagy alkoholista

– magyarázza a vállalkozó, és fogja a fejét, mert az igazi építkezési láz még csak most kezdődik. Kivétel nélkül ezt jósolják a szakemberek.



Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke jelentős megrendelésre számít az építőiparban. Úgy számol, hogy az áfacsökkentés éves szinten 4-6 ezres bővülést is hozhat, 2019 végére pedig az áhított évi 40 ezer lakásból jó eséllyel megépülhet 30 ezer. „Hogy utána mi fog történni, az más kérdés” – mondja Takács Ernő, aki maga is az egyik ingatlanfejlesztő holding alapító tagja és vezetője. Elképzelhetőnek tartja, hogy az 5 százalékra csökkentett áfát a kormány 2019 után kivezeti a rendszerből, „volt, nincs”, és két lépcsőben vagy akár egyben ismét 27 százalékra ugrik az adó, „ez a kormány döntésén múlik” – magyarázza. Az üzletember szerint nagyjából 1-1,5 éves felfutási időszak után zömmel Budapesten és környékén, majd a nagyobb megyei városokban kezdődhetnek építkezések.

Az egyesületnek nem kisebb cégek a tagjai, mint Csányi Sándor, Demján Sándor vagy Futó Péter érdekeltségei. Utóbbi, a Futureal ötezer lakást épített már Romániában, Lengyelországban és Magyarországon, a többi között a Corvin sétányon. A VS.hu úgy tudja, eddig is jól mentek a cég lakásai, mégis több projekt terve az íróasztalfiókban hever, indulásra készen. Forrásunk szerint ha ezeket most előveszik, akkor az kapásból 3-4 ezres bővülést hozhat a budapesti lakáspiacon.


Lakások a Corvin sétányon


A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint Magyarországon alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi hiány van lakásokból, sok esetben a felújítás sem segít, új lakásokat kell építeni. Ezért is üdvözölték az áfacsökkentést. Párdi Zsófia projektvezető szerint más kérdés, hogy mennyire gyorsan tud felfutni az építkezés. „Ha hirtelen rengeteg lakás kezd el épülni, gond lehet, hogy nincs elég szakmunkás. Hazacsábítani nem lesz könnyű őket, ahhoz az ottani béreket kellene produkálni.” Az egyesületnél is nagyjából úgy számolnak, mint az ingatlanfejlesztőknél: az évek során egyre több lakás fog épülni, nagyjából 5-7 ezerrel több. A bűvös határidőre, 2019 végére azonban örülnének, ha meglenne az évi 20 ezer új lakás, az ideális 40 ezerről álmodni sem mernek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium évente 10 ezerrel több új lakás építésével és 200-240 milliárd forintnyi beruházással számol. A tárca közleményében azt írja, ez a GDP-ben 0,4-0,5 százalékponttal magasabb növekedést eredményezhet, valamint 14-16 ezer fővel közvetlenül növelné a foglalkoztatást.


Építési vállalkozók jönnek-mennek

Legutóbb a 2000-es évek elején volt boom a lakáspiacon: az akkori lakástámogatási rendszer és a devizahitelezés miatt ugrott meg az új építésű lakások száma. Míg 1999-ben 19 287 új lakás épült, addig 2004-ben már valamivel több mint a duplája, 43 913, ezt követte a drámai visszaesés.



Az egyesület szerint ahhoz, hogy a valamivel több mint 4 milliós, teljes hazai lakásállomány megújuljon, évente 43 ezer új lakást kellene felépíteni. Kérdés, hogy milyen színvonalon sikerülne ezt az eredményt elérni.

Dél-Pesten, a XVIII. kerületben például 2005-ben, éppen a lakóparkok virágzása idején adtak át egy olyan több lakásos társasházat, amelyre azóta is sok a panasz. Az egyik lakó azt mesélte, elsők között költözött a lakóparkba, amennyire tudta, végigkísérte az építkezést, és meglepődve tapasztalta, hogy télvíz idején rabok alapoztak. Meg is lett az eredménye: az épület homlokzata penészes, a falak repedeznek, a parketta gyűrődik, a csempe potyog. De ennél rémisztőbb sztorikat is hallani a hazai újlakás-piacról: a lakók fordítva bekötött vízcsapokra, leszakadó kilincsekre, hatalmas beázásokra panaszkodnak, ezt hozta a gyors munkatempó és a szakemberek hiánya. Az internetes fórumok tele vannak reklamálókkal:


A mi műszaki leírásunkban az szerepelt, hogy a gázóra nem a lakásban lesz. Ennek ellenére ott pompázik az étkezőben:-(

A termosztátot úgy sikerült felszerelni a falra, hogy az elemet az ajtófélfától nem lehet kicserélni.

Az eső 5 cm vastagon áll az udvaron/kocsibehajtó, mindenen, lassan jöhetnek a vadkacsák :((((

Kárpáti József, aki nemcsak cégvezető, hanem az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke is, most is tart hasonló „malőröktől”. Azt mondja, „gátlástalan vállalkozók mindig voltak és mindig is lesznek”. Példaként említette a taktaközi szocpol csalás néven elhíresült ügyet, amelynek 199 vádlottja volt, ők sokgyermekes, többségében halmozottan hátrányos helyzetű családokat kerestek, felajánlották nekik, hogy ha igénylik a nekik járó milliós nagyságrendű szocpolt, kapnak belőle néhány százezer forintot.

Az építkezések elkezdődtek, a kifizetések után azonban visszabontották azt, ami elkészült, és egy másik helyen ismét felhasználták az építőanyagot. Kárpáti József szerint ehhez hasonló csalásnak most is megvan a veszélye. Ahogyan annak is, hogy sokan ki akarják majd használni a könnyű jövedelemszerzési lehetőséget, építőipari vállalkozóként fel-, majd eltűnnek.

Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 2015 novemberében 557 építőipari vállalkozás szűnt meg Magyarországon, miközben nagyjából 600 új alakult. Utóbbi 2013 előtt még bőven ennek a duplája volt. Pertics Richárd, az Opten igazgatója úgy nyilatkozott, hogy „a vállalkozók jelenleg nem látnak perspektívát az építőiparban, ám ha beindul a lakásépítés, ismét levegőhöz juthatnak a kisebb, mozgékony vállalkozások, és ez fokozhatja a cégalapítási kedvet is”. A nagy kérdés Pertics Richárd szerint az, hogy sikerül-e saját lábra állnia a szektornak, egészséges versenypiaci kereslet nélkül ugyanis a központi rendelkezések nem tudják hosszú távon fejlődő pályán tartani az ágazatot.


Ha más nem, a piac kikényszeríti a béremelést az építőiparban

Szakemberek szerint azok a cégek lesznek előnyben a versenyben, amelyek a válság idején is a piacon tudtak maradni, és most nem kell a nulláról kezdeniük. Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint az új lakások nem lesznek feltétlenül olcsóbbak, sőt, lassú ütemű áremelkedésre számít az Otthon Centrum is, mert viszonylag sokat kell majd várni arra, hogy az új lakások elkészüljenek. A beruházók számíthatnak ugyan az eddiginél nagyobb nyereségre, csakhogy amit nyernek az áfacsökkentésen, azt elveszítik a magasabb béreken - nyilatkozta Balogh László. A fizetésemelés ugyanis szerinte nem várhat az építőiparban.

Az ingatlanfejlesztő Takács Ernő szerint annyi lesz a megrendelés, hogy senki sem akar majd kimaradni, inkább megfizeti az emberek munkáját. „Nem ugyanazt a bért keresik majd meg természetesen, mint amit Németországban, de annyit igen, amiért megéri hazajönni a családhoz.” Ellenkező esetben oda a megbízás.

Kárpáti József nem ilyen optimista, úgy véli, a piac fogja eldönteni, hogy lehet-e magasabb fizetést adni vagy sem, noha azok többsége, akik külföldre mentek dolgozni, egészen biztosan nem akarnak Németországban vagy Ausztriában letelepedni. „300 ezer nettóért hazajönnének, mert külföldön a megélhetés is nagyon drága” – magyarázza a cégvezető.


kőműves; szakmunka; szakmunkás; szakiskola; képzés; illusztráció


Addig is a Magyarországon maradt betanított munkásokra hárul több feladat. Több vállalkozó azt tervezi, hogy közmunkásokat vesz fel betanított munkásnak, akikből később még akár szakmunkások is válhatnak. A szakképzés ugyanis továbbra sem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt. Az ÉVOSZ egyik felmérése szerint a kezdő szakmunkások gyakorlati tudását és önálló munkavégzését gyengének tartják a cégek, elméleti tudásukat pedig közepes szintűnek. A fiatalok motiváltsága igen alacsony, ami részben az alacsony bérekkel magyarázható.


Ha nem vagy jó semmire, menj el kőművesnek vagy gipszkartonozónak

– hirdetik az oktatásban az ÉVOSZ-os Kárpáti József szerint. „Ezt ki is használják a vállalkozók, méltatlanul alacsonyan tartják a fizetéseket” – teszi hozzá. Az átlagbér Magyarországon 170 ezer forint körül van az építőiparban, külföldön a többszörösét fizetik. Ez nem túl vonzó ajánlat a fiataloknak, kevesen szeretnének szakmunkások lenni, miközben nincs elég villanyszerelő, gépkezelő és vízvezeték-szerelő. Hiányszakma a kőműves, az ács, a bádogos, az asztalos, a vasbetonszerelő és a központifűtés-szerelő is. „Burkoló nagyon hiányzik, gépészekkel se vagyunk nagyon ellátva” – panaszolja a vállalkozó, aki megkongatja a vészharangot:


a helyzet annyira rossz, hogy nem maradt más lehetőség, haza kell csábítani a külföldre szakadt szerelőcsapatokat.

Viszont valakit addig is találni kell a munkára, Kárpáti szerint „ha jön a megrendelő, a vállalkozó nem fogja elengedni, inkább akit csak talál, azt munkára fogja majd”. Már csak azért is, mert egy uniós jogi szakértő december végén a Népszabadságnak arról beszélt, hogy a kormány előzetesen nem egyeztetett Brüsszellel, így könnyen elbukhat az új lakások áfacsökkentése. Az építési vállalkozók ezért - Kárpáti szerint - úgy vannak vele, hogy „most gyorsan csináljuk meg azt, amit lehet, a többit meg majd meglátjuk.”