Gyömrő: Egy település nyerhet is a jelentős lakosságnövekedéssel

HÁTTÉR

VS.hu

Két alappillére van annak, hogy egy főváros melletti peremtelepülés profitálni tudjon a kiköltözési hullámból. Az egyik, hogy a település milyen kapcsolódó úthálózattal és tömegközlekedéssel rendelkezik a főváros irányába, a másik, ami legalább ilyen fontos, hogy a lakosság lélekben kész-e nyitni új emberek felé, kellően befogadóak-e, nem kell-e egy új beköltözőnek élete végéig „gyüttmentnek” érezni magát otthonában, akin csak rosszallóan átnéznek az őslakosok.


Gyömrőn mindkét alapfeltétel pozitív volt.

A város mellett futó 4. és 31. számú főutak, valamint a megépült M0 körgyűrű közelsége jó közlekedési kapcsolatot jelentett Budapesthez, vonattal pedig 40 perc alatt elérhető Gyömrőről a Keleti pályaudvar, tehát a fővárosi metrókapcsolat. Reggel és este a közlekedés ugyan lelassul, de messze nem kell akkora torlódásokkal számolni, mint a budai oldalon.

A lakosság összetétele szintén alkalmassá tette a városkát a fejlesztésre, hiszen nyitott, befogadó emberek alkották a helyiek zömét. Ezek figyelembevételével döntött úgy a 2002-től regnáló és mind a mai napig nagyjából ugyanazokból álló képviselő-testület, hogy teret ad az akkor 13 ezer főből álló lakosság létszámemelésének.

Legelső lépésként Gyömrő addigi 6 aszfaltos és 73 murvázott utcából álló teljes úthálózatát leaszfaltozták, százszázalékossá tették a csatornázottságot, bővítették a helyi szennyvíztisztító-művet a megfelelő közműkapacitás eléréséhez.

Következő lépésként az intézményi infrastruktúra bővítése történt meg. Új bölcsőde, felújított, jelentősen bővített óvodák, iskolák, háziorvosi rendelők készültek el, miközben a városvezetés kijelölte és belterületbe vonta azokat a területeket, ahova lakóparkokat engedett építeni.

A lakóparki területek megnyitásával egy időben korlátoztuk a város belső részein társasházak építését a foghíjtelkeken, és megszüntettük a nyeles telkek kialakításának lehetőségét. Ma már a főutakon és a kijelölt lakóparkokon kívül kettőnél több lakásos társasházat nem lehet építeni.

A lakóparkfejlesztő vállalkozókkal településfejlesztési szerződést kötött az önkormányzat, amelynek keretében előírták, hogy a lakóparkok utcáit teljes egészében szilárd burkolattal kell ellátni, minden közműnek, beleértve a közvilágítást és a digitális kábelszolgáltatásokat is, a föld alatt kell mennie. A településfejlesztési szerződésekből befolyó pénzekből finanszírozta a város több intézménybővítő beruházását is.

A gyömrői városvezetésnek elsőként sikerült elérnie a MÁV-nál, hogy a romos, szinte használhatatlan vasútállomást átadják a település kezelésébe. Ezután a vasútállomás teljes felújításon esett át önkormányzati finanszírozásból. Ma már a térség legszebb és leghasználhatóbb megállója ez, ahonnan több mint ötezer helybeli indul útnak és érkezik ide nap mint nap.

Az elmúlt évtizedben 12 ezer főről 18 ezer főre nőtt a lélekszám Gyömrőn, de infrastruktúráját tekintve 25 ezer lakosra lett méretezve a kisváros az új beruházásoknak köszönhetően. A beköltözők új lendületet adtak a város fejlődésének.

Elsősorban jelentősen nőtt a szolgáltató szektor. Éttermek, cukrászdák, szépségszalonok, fitness termek, családi butikok, üzletek nyíltak. Új közértek épültek, valamint néhány nagyobb élelmiszerlánc betelepült szupermarketje biztosítja az élelmiszer-ellátást.

A város két főútja mentén mára szinte már csak üzleteket, szolgáltatókat lehet találni. Külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy élő, pezsgő várossá váljon Gyömrő, ne csak egy alvótelepülés maradjon. Ennek érdekében szinte egymást érik a zömmel ingyenes kisebb-nagyobb rendezvények, a város évente közel 50 kulturális és sporteseménynek, fesztiválnak ad helyet. Néhány éve új művészeti központ is épült, ahol saját társulat, a GyömrőSzínház mutat be rendszeresen darabokat. Rendbe hozattuk a városközpontban lévő 100 hektáros parkot és a benne található két tavat is. A 2004-ben újranyitott gyömrői Tófürdő 50-60 ezer vendéget fogad egy-egy nyári szezonban. A helyi három sportegyesület 18 szakosztályában közel kétezren sportolnak aktívan.

A siker titkát polgármesterként abban látom, hogy az új beköltözőket a színvonalas intézményi kiszolgáláson és a rengeteg színes programon keresztül gyorsan sikerült beilleszteni a városka közösségi életébe, és így legalább olyan öntudatos, településükre büszke gyömrőiekké váltak, mint a korábban itt élők.

A következő nagy kihívásnak azt érezzük, hogy olyan vállalkozásokat csábítsunk a városba, amelyek sok embernek tudnak helyben munkát biztosítani, így az ingázók száma is csökkenhet.

Gyenes Levente, polgármester


A hozzászólás előzményei

Nemrég jelent meg VS.hu-n az Érdi pokol című multimédiás nagyriportunk, ahol Érd példáján keresztül bemutattuk milyen kihívásokkal szembesült az elmúlt években az agglomeráció. Ebben a Versusban pedig szakértők, érintettek és döntéshozók segítségével folytatjuk a vitát arról, mennyiben fenntartható az elővárosok fejlődése és az agglomerációban élők ingázó életmódja.



Fejlődik vagy visszafejlődik-e az agglomeráció?


Érdemes odaköltözni
Ott kell hagyni

SZAVAZAT UTÁN