Gyilkos amőbaként terjeszkedik az Iszlám Állam

-

Tunézia, Kuvait, Franciaország, Törökország – az elmúlt hetekben a világ számos pontján követtek el véres támadásokat az alapvetően Irakban és Szíriában aktív Iszlám Állam nevében. A kalifátus álmát dédelgető dzsihádista szervezet egyre jobban széttárja csápjait: ugyan a legtöbb országban magányos merénylőkkel végezteti el a piszkos munkát, több helyen állított már fel provinciáknak nevezett alszervezeteket is. Összeszedtük a legfontosabbakat.


Mikor tavaly júniusban Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta a kalifátust, az általa vezetett Iraki és Levantei Iszlám Államként (ISIL) illetve Iraki és Szíriai Iszlám Államként (ISIS) ismert szervezet nevét lerövidítette Iszlám Államra (IS). Ezzel az önjelölt kalifa nem a betűkön akart spórolni, hanem így jelezte, hogy szervezete nem marad Szíria és Irak határain belül, hanem globális tervei vannak.


Abu Bakr al-Bagdadi


Azóta alig több mint egy év telt el, de a bázisnak számító Irakon és Szírián kívül már 9 országban van hivatalos alszervezete az Iszlám Államnak – ezeket provinciának, vagy arabul wilayatnak hívják –, és számos helyen, például Indiában és Tunéziában, fogadtak már nekik esküt szélsőséges csoportok.

A területi terjeszkedés nemcsak a történelmi kalifátus (azaz az élet minden területét az iszlám erkölcsi és vallási vezérelve, a saría szerint szabályozó birodalom) feltámasztására épülő ideológia miatt fontos az Iszlám Államnak, hanem azért is, mert a szervezet bevételeinek jelentős része köthető a hódításokhoz. Az Egyesült Államok által vezetett koalíció légicsapásait megelőzően az Irakban elfoglalt olajkutak napi 1-2 millió dolláros bevételt jelentettek a dzsihádistáknak, és a leigázott területek lakosságát is keményen megadóztatják. Ehhez még hozzájön, hogy az elfoglalt városok műkincseit is gyakran pénzzé teszik, az előlük menekülő helyi katonaság fegyvereit pedig zsákmányként megtartják.

Az Iszlám Állam terjeszkedésének fontosabb állomásait végignézve kiderül, hogy a terrorszervezet legtöbbször már meglévő konfliktusokat használ ki, hogy gyökeret verhessen, ám a legtöbb országban a kormányerők és a rivális iszlamista milíciák kemény ellenállást tanúsítanak az Iszlám Állam előrenyomulásával szemben.



Líbia

Akárcsak Irakban és Szíriában, az Iszlám Állam Líbiában is a hatalmi vákuumban kialakult zűrzavart használta ki, hogy megvethesse a lábát. Mióta 2011-ben a NATO támogatását élvező felkelés megdöntötte Moammer Kadhafi diktatórikus hatalmát, az észak-afrikai országban nem erősödött meg új központi hatalom. Két rivalizáló kormány próbálja megszerezni az irányítást – az egyik nyugaton,Tripoliban székel, a másik keleten, Tobrukban –, így a káosz közepette a forradalom idején létrejött iszlamista milíciák máig szabadon működnek, gyakran valamelyik kormány szövetségeseként.


Líbia legvallásosabb városában, Dernában az iszlám radikalizmus nem éppen új keletű dolog: az Amerikai egységek már 2007-ben is számos innen jött fegyveressel akadtak össze az iraki bevetéseik során, és méretéhez képest Derna az a közel-keleti város, amely a legtöbb harcost adta az al-Kaidának. Nem meglepő tehát, hogy az Iszlám Állam is itt verte fel a bázisát, amikor 2014 októberében Wilayat Barqa – azaz Cyrenaica provincia – néven megalakult a líbiai szárnya. Ezzel a lépéssel Derna volt az első város, amely Szíria és Irak területén kívül az Iszlám Állam uralma alá került.



Az új csoport nem volt tétlen, és hamar hozzákezdett az anyaszervezet korábbi videóiból ismert véres kivégzésekhez. Hozzájuk köthető annak a 21 egyiptomi kopt kereszténynek a brutális kivégzése is, akiknek a halálára Egyiptom Derna bombázásával válaszolt. Feltételezések szerint a merénylőt, aki június 26-án 38 turistával végzett egy tunéziai szállodában szintén Líbiában képezték ki, csak úgy, mint azt a csapatot, amely a Bardo múzeumban 21 embert ölt meg márciusban.

Az Iszlám Állam azonban elkövette azt a hibát, hogy június 9-én megölték az al-Kaidához köthető Abu Salim Mártírjai Brigád egyik vezetőjét, ami nyílt fegyveres összecsapáshoz vezetett a két dzsihadista szervezet között. A napokig tartó véres küzdelem végére az Abu Salim Brigád kiűzte az Iszlám Állam egységeit Dernából, akik kénytelenek voltak a hegyek közé menekülni. Helyi szakértők szerint ezzel véget ért az Iszlám Állam pályafutása Kelet-Líbiában. Hacsak nem tudnak a hegyek között ismét megerősödni és visszatámadni, feltehetően az ország egy másik pontján kell új bázist találniuk. Nem kizárt, hogy ez Kadhafi szülővárosa, az északi Szirt lesz, ami már most a szélsőségesek befolyása alatt áll és nagyjából 2 ezer harcosuk állomásozik ott.

A dernai csata külön érdekessége, hogy az al-Kaida alszervezetének a sikerét Tripoli saját sikerként könyvelte el, ugyanis az Iszlám Állam ellen összefogott erők szövetségben állnak a kormányerőkkel és az őket támogató milíciákkal.


Oroszország

Az Iszlám Állam júniusban jelentette be a legújabb alszervezetének megalakulását, méghozzá az Oroszország területén fekvő Észak-Kaukázusban. A régióban élő muzulmán kisebbségek, elsősorban a csecsenek, már hosszú évek óta végeznek különböző militáns és terrorista tevékenységeket.



A bejelentést megelőzően már számos, a térségben működő iszlamista szervezet esküt fogadott az Iszlám Államnak, több kaukázusi milícia pedig már decemberben jelezte a csatlakozási szándékukat, ám az Iszlám Állam kivárt addig, amíg az egyik legerősebb helyi szervezet – a Kaukázusi Iszlám Emirátus – is átpártolt az al-Kaidától. Ahhoz ugyanis, hogy az Iszlám Állam hivatalos tartományaként ismerjen el egy külföldi alszervezetet, igen szigorú kritériumoknak kell annak megfelelnie: egységes vezetőséggel és jelentős mennyiségű harcossal kell rendelkeznie, valamint magának is számos alszervezetet kell a saját irányítása alá vonnia.

Az Iszlám Állam jellemzően olyan területekre szeret terjeszkedni, ahol már komoly konfliktusok gyengítik a központi hatalmat, a szunniták kisebbségben vannak, és ahonnan korábban sok harcost sikerült verbuválni. Az Észak-Kaukázus ragyogóan megfelel ezeknek a követelményeknek, hiszen a szunnita csecsenek kisebb nagyobb megszakításokkal, de évtizedek óta konfrontálódnak az oroszokkal és rengeteg katonát delegáltak az Iszlám Állam iraki és szíriai küzdelmeihez.



Hogy hány harcosa van a dzsihádistáknak a Kaukázusban, azt csak találgatni lehet, de Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint jelenleg mintegy 2 ezer orosz állampolgár harcol az Iszlám Állam oldalán Irakban és Szíriában.

A dzsihadisták Furat Media néven indítottak orosz nyelvű propagandacsatornát, amellyel még több követőt igyekeznek maguknak toborozni. Biztonsági szakértők szerint a Wilayat Qawqaz néven létrehozott új alegység nem jelent közvetlen veszélyt Oroszországra, sokkal inkább a közel-keleti frontot akarja a Kaukázusról ellátni az Iszlám Állam.


Furat


Egyiptom

Ugyan líbiai volt az első város, amely Szírián és Irakon kívül az Iszlám Állam uralma alá került, az első hivatalos alszervezetet – vagy provinciát – Egyiptomban kiáltották ki Wilayat Sinai néven, mikor a korábban Ansar Bayt al-Maqdisnak hívott csoport esküt fogadott al-Bagdadi „kalifátusának”. Ugyan az esküt már valamikor 2014 nyarán letették a csoport vezetői, nyilvánosan csak november elején jelentették be a provincia megszületését.



Jelenleg az egyiptomi lakosság két tűz közé van szorítva, hiszen keleten a Sínai-félszigeten tábort vert Wilayat Sinai, nyugaton pedig az Iszlám Állam líbiai szárnya keríti be őket, miközben a kormány még az ugyan mérsékeltebb, de sokak által szintén terroristának tartott Muzulmán Testvériséggel is folyamatos küzdelemben áll.

A Wilayat Sinai idén júliusban minden erejét összeszedve átfogó támadást indított több egyiptomi katonai állás ellen, mikor megpróbálta átvenni a hatalmat a Sheikh Zuweid nevű stratégiai fontosságú határváros felett. Az al-monitor belső forrásokra hivatkozva azt írta, hogy al-Bagdadi parancsára a Wilayat Sinai az összes – becslések szerint 2-300 – harcosát bevetette a hadműveletben, ám csúfos vereséget szenvedtek a kormányerőktől.



A polgári lakóépületek között megbújó terroristák ugyanis nem gondolták, hogy az egyiptomi légierő F-16-osai tüzet fognak rájuk nyitni, ám nem jött be a számításuk. Különböző források a dzsihadisták veszteségeit 50 és 100 közé teszik, ami a szervezet viszonylag kis mérete miatt súlyos csapásnak számít. Szakértők szerint hónapokba is telhet, mire a Wilayat Sinai rendezni tudja a sorait.


Nigéria

Mikor márciusban a Nigériában működő Boko Haram is esküt fogadott a „kalifátusnak”, az Iszlám Állam hatásköre elérte a Szubszaharai Afrikát is. A 2002-ben alapított, de katonailag csak 2009 óta aktív Boko Haram más csoportokhoz hasonlóan szintén az al-Kaidától pártolt át az Iszlám Államhoz. Az Iszlám Állam már októberben elismerte, hogy a fiatal jazidi lányok elrablásának az ötletét a Boko Haramtól vették, amikor azok több mint 200 lányt raboltak el egy iskolából.



Az afrikai szervezet provinciává válása nem volt váratlan, hiszen a Boko Haram hónapokon át igyekezett az Iszlám Államéhoz minél hasonlóbb videókat készíteni és közzétenni az interneten. Már a hivatalos csatlakozás előtt is ellátták a propagandafilmjeiket az ISIS fekete zászlajával és a rájuk jellemző kántálással. Feltételezések szerint a dzsihádisták médiaszakértőket küldtek Nigériába, hogy segítsenek a Boko Haramnak prezentálható minőségű videókat gyártani, amit aztán a Twitteren szórhattak szét.

Az eredetileg a nyugatias oktatás ellen alakult Boko Haram (maga a név is azt jelenti, hogy „tilos a nyugati oktatás”), akkor keményített be, amikor a hatóságok 2009-ben letartóztatták és kivégezték az akkori vezetőjét, a szintén egy iszlám állam létrehozásáról álmodó Mohammed Jusufot. A Boko Haram azóta a világ egyik legvéresebb terrorszervezetévé vált, harcosai kezéhez több tízezer ember vére tapad.


Nigeria-unrest-Islamists


Akcióikat elsősorban Nigéria elmaradott, északi részére összpontosították, ám mostanra már a környező Kamerun, Csád és Niger határ menti települései sincsenek tőlük biztonságban. Ugyan a Boko Haram hosszú évekig relatíve zavartalanul fejlődhetett az inkompetens nigériai hadsereg orra előtt és a szomszédos országokkal való rideg viszony miatt, az utóbbi hónapokban ezeknek az országoknak a közös, szervezett katonai fellépésével jelentős területeket sikerült visszafoglalni az iszlamistáktól.

Bár a nigériai kormány szinte már győzelemről beszél, a szakértők óvatosságra intenek: egyrészt úgy tudni, hogy a Boko Haram vezetősége többnyire sértetlen maradt, ami nagyban megkönnyíti a szervezetnek a gyors újraszerveződést, másrészt becslések szerint még mindig több ezer harcossal rendelkeznek az iszlamisták. Hogy bosszút álljon és megmutassa, koránt sem húzták még ki a méregfogát, a Boko Haram számos véres merényletet hajtott végre az utóbbi hetekben Nigéria és Csád területén.



Amíg Nigéria elmaradott részein nem javulnak valamelyest a mélyszegénységben élő, írástudatlan emberek körülményei, a környék mindig jó terepet fog nyújtani a szélsőségeseknek, hogy könnyen radikalizálható harcosokat találjanak.