Kiderült, mit akarnak a görögöktől

-

Kiszivárgott, és már az interneten is hozzáférhető az a négyoldalas dokumentum, amelyet az eurózóna pénzügyminiszterei hoztak össze vasárnap, és amelyről az övezet állam- és kormányfői tárgyalnak Brüsszelben.


A dokumentumot Ed Conway, a Sky News szerkesztője tette fel a Twitterre


Az Eurócsoport pénzügyminisztereinek összefoglalója szerint Görögországnak 82-86 milliárd euróra lenne szüksége.

A dokumentum kitér arra, hogy kétséges, hogy fenntartható-e a görög adósság törlesztése. Ha az euróövezet vezetői megegyeznek egy új mentőcsomagról – írják –, akkor a görög kormánynak minden, a megállapodás teljesítéséhez szükséges jogi aktusba bele kell egyeznie, mielőtt a kérdést a parlament elé vinné, vagy nyilvános konzultációra bocsátaná.

A dokumentum végén pedig az szerepel, hogy ha nem lehet elérni a megállapodást, Görögországnak fel kell ajánlani a tárgyalásokat az euróövezetből való távozás időpontjáról és ezzel párhuzamosan a hitel lehetséges átütemezéséről.

Ciprasz kormánya elfogadta, amit a tagok egy része követelt, nevezetesen, hogy a Görögország által ajánlott reformok egy részét már szerdáig megszavazza a parlament. Ez tucatnyi intézkedést jelent, köztük van a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, a polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpraállítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, , döntés a nem teljesítő hitelek terén, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett nemzetközi intézmények visszatérése Athénba.

A görög miniszterelnök külön is tárgyalt a német kancellárral, valamint a francia elnökkel. A Guardian egy neve mellőzését kérő forrásra hivatkozva arról számolt be, Cipraszt azzal szembesítették: két lehetőség közül választhat. A gyors reformok végrehajtásával gyakorlatilag uniós gyámság alá helyezi országát, vagy kilép az eurózónából, és szembenéz a pénzügyi rendszer összeomlásával.

A jelenleg zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét egyelőre az Európai Központi Bank (EKB) tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezd, amivel de facto kilépne az eurózónából.