Göncz Árpádot Kádárnál is jobban kedveljük, október 23. nem népszerű

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A Publicus Intézet felmérése szerint Göncz Árpád nem csak a rendszerváltás óta megválasztott köztársasági elnökök között messze a legkedveltebb. Október 23., a forradalom évfordulója azonban máig nem esik egyértelmű megítélés alá.


A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából október 9. és 15. között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta október 23. mint nemzeti ünnep és Göncz Árpád nemrég elhunyt, valamit Áder János aktív köztársasági elnökök megítélését. A Publicus nemzeti ünnepeink megítélését is vizsgálta. Eszerint október 23. továbbra is a legkevésbé fontos nemzeti ünnepnek számít, megosztó jellege miatt a megkérdezettek mindössze egytizede sorolja az első helyre.

A felmérésről kiadott sajtóközlemény szerint Göncz Árpádot nemcsak október 23-a hősének, hanem messze a legjobb köztársasági elnöknek is gondolják a magyarok: a megkérdezettek kétharmadának ez a véleménye. Áder János elnöki-politikai tevékenysége viszont „korántsem ennyire egyértelmű, a válaszadók lényegében fele-fele arányban gondolják megosztónak és egységet teremtőnek”.


Ezrek várakoztak arra, hogy leróhassák kegyeletüket Göncz Árpád előtt


Október 23., a „legfrissebb” nemzeti ünnepünk egyben a legkevésbé fontos is a megkérdezettek számára, tízből mindössze egy (11 százalék) sorolta az első helyre. Ebben az összevetésben augusztus 20. (41 százalék), de március 15. (33 százalék) is megelőzi. Az okokat keresve láthatjuk, hogy az 1956-os forradalom és a köztársaság 1989-es kikiáltásának az ünnepe számít a leginkább megosztónak, illetve ez az az ünnep, amellyel a legkevesebben tudnak feltétel nélkül azonosulni – írják az intézet munkatársai.

„A 2008-ban végzett kutatásunkhoz hasonlítva a friss eredményeken az látszik, hogy míg augusztus 20. és október 23. megítélése érdemben nem változott, addig március 15-e elvesztette első helyét az ünnepek között. Az elmúlt hét évben ezen ünnep fontossága kis mértékben minden választói csoportban csökkent, de leginkább a Fidesz szavazói között” – áll a közleményben.


Áder Jánost megosztónak tartják


A nemrég elhunyt Göncz Árpád október 23-ához nemcsak 1956-os szerepvállalása okán, hanem az 1989-ben aznap kikiáltott köztársaság első elnökeként is kötődik. Olyannyira, hogy a válaszadók elsöprő többsége (66 százalék) szerint Göncz volt a legjobb köztársasági elnök eddig. A második helyen, messze lemaradva (9 százalék), Áder János található, majd Sólyom László (4 százalék), Mádl Ferenc és Schmitt Pál zárja a sort.

„Az eredmény visszaigazolni látszik azt a közvélekedést, hogy Göncz Árpád volt az a köztársasági elnök, aki az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően személyében »kifejezi a nemzet egységét«. Ez abban is látszik, hogy minden párt szavazói szerint egyértelműen ő volt a legjobb köztársasági elnök” – állítja a Publicus. Leginkább az MSZP (78 százalék) és a Fidesz (63 százalék) szavazói gondolják így, míg legkevésbé a jobbikosok (54 százalék). Az MSZP és a Jobbik szavazói esetében azonban nem Áder, hanem Sólyom van a második helyen, 5, illetve 7 százalékkal.


Október 23. megítélése sem egyértelmű


Göncz Árpádot a rendszerváltás előtti és utáni szerepe a kiemelkedően fontos személyiségek körébe emeli. A megkérdezettek Széchenyi István és Kossuth Lajos után a harmadik leginkább olyan személyiségnek gondolják, aki emlékében is képes megtestesíteni a nemzet egységét. A válaszadók 19%-a emelte a történelmi személyiségek körébe Göncz Árpádot, aki ezzel Deák Ferenc és Kádár János elé is került.

Göncz ilyetén megítélésében nincs komoly eltérés az egyes pártok szavazói között, bár némileg kedvezőbb a baloldali szavazók körében. Fontos észrevenni azt is, hogy az idősebb és a fiatalabb válaszadók – tehát, akik még látták, és akik már nem látták aktívan politizálni – is hasonlóan gondolkodnak történelmi szerepéről.

Göncznél sokkal megosztóbb köztársasági elnök Áder János. A friss adatok azt mutatják, hogy tízből négy megkérdezett (41 százalék) gondolja Ádert inkább megosztónak, míg kicsivel többen (46 százalék) érzik úgy, hogy egységet teremtő személyiség. Ezzel „némileg kevésbé megosztó elnök, mint Sólyom László volt egy 2008-ban készült kutatásunk szerint. Azonban ha megnézzük azt, hogy az egyes pártok szavazói mit gondolnak erről, némileg árnyaltabb képet kapunk.”

Áder elsősorban a Fidesz-szavazók körében számít kevésbé megosztónak. Így az összességében kedvezőbb megítélését elsősorban annak köszönheti, hogy a Fidesz-szavazók 30 százalékponttal kevésbé gondolják megosztónak, mint Sólyom Lászlót.