Globális versenyképesség: Magyarország rosszabbul teljesít

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

HÁTTÉR


A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum - WEF) legfrissebb versenyképességi rangsorában 3 helyet rontva Magyarország a 63. helyet foglalja el, ezzel a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb országa Ciprus, Szlovákia, Horvátország és Görögország előtt.


Davos, Világgazdasági Fórum

A WEF 2003 óta teszi közzé éves globális versenyképességi indexét, amely a világ legtöbb – idén 141 –országát magában foglalja, és ezzel a legkiterjedtebb versenyképességi rangsor a világon.

A felmérés készítésében régóta közreműködő Kopint-Tárki összefoglalója felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unió versenyképessége is tovább romlott a 2014-es 4,74-es átlagpontszámról 4,63 pontra, nagyrészt a máltai, ciprusi és horvát visszaesésnek köszönhetően. Az EU két legfőbb versenytársával szembeni lemaradás továbbra is igen tetemes; a 28 tagállam átlagos pontszáma csak egy pillérben jobb, mint Japáné (makrogazdasági mutatók) és csak kettőben előzi meg az USA-t (makrogazdasági mutatók és egészségügy+alapoktatás).


A kutatás 3 fő versenyképességi terület 12 alkategóriájában mérte fel az államokat:
  • Fundamentumok: intézményi háttér, infrastruktúra, makroökonómiai környezet, egészségügy és alapoktatás
  • Hatékonyságnövelő tényezők: felsőoktatás és szakképzés, árupiaci hatékonyság, munkaerő-piaci hatékonyság, pénz- és tőkepiacok fejlettsége, technológiai háttér, piacméret
  • Innováció és komplexitás: üzleti-gazdasági komplexitás, innováció

Az Európai Unióhoz 2004-ben, illetve később csatlakozott tagállamok csak egy versenyképességi pillérben érik el az EU28 átlagát, ez pedig a makrogazdasági mutatók terén látható. A kelet-európai országok makromutatói korábban is jobbak voltak, mint a régi tagállamoké; a GDP-arányos államadósság jellemzően alacsonyabb a térségben, elsősorban a Balti-államoknak köszönhetően. Bár a kamatok átlagban magasabbak, több tagállam adósbesorolása jobb, mint néhány (jellemzően dél-európai) régi tagállamé, és a GDP-arányos költségvetési hiányok is a legtöbb új tagállamban alacsonyabbak. Ennek ellenére számos területen még jelentős a régió lemaradása, különösen az innovációs képesség, az üzleti komplexitás és az intézményi háttér terén. Összehasonlítva a régi tagállamokkal, az újakban kevés a kutató, alacsony a vállalkozási hajlandóság, továbbra is gyenge a közbiztonság, magas a korrupció és gyenge az érdekvédelem.


A Magyarországot érintő legfőbb megállapítások

  • 4 éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik.
  • Évek óta probléma a gazdaságpolitikai instabilitás, a korrupció és a túlzott bürokrácia.
  • Gondok vannak a kormányzati transzparenciával, a Kohéziós Alapokból származó támogatások elosztásával, ami jelentősen csökkenti a politikába és a gazdaságba vetett bizalmat.
  • Az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától.
  • Az adóterhek világszintű összehasonlításban is magasak.
  • Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek.
  • Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, így továbbra is nehéz a hitelhez való hozzájutás, kockázatitőke-befektetések pedig szinte alig léteznek.
  • A 100%-ban hazai vállalatok aránya a nagy hozzáadott értéket előállító cégek körében csekély mértékű, az ország leginkább munkaerejével vesz részt a globális termelési láncokban.


Az alábbi grafikából pedig az látszik, hogy Magyarország még az új EU-tagállamok között is az átlagnál fejletlenebb és a kevésbé versenyképes: