Génmódosított embriókon kutatják a vetélést a britek

Fotó: Phanie / BURGER

-

Ahhoz képest, hogy mennyire gyakori, semmit sem tudunk a vetélésről és a meddőség okairól. A Francis Crick Intézet ezen tervez változtatni.


Megkapta az engedélyt az embriókon végzett kutatásokra a londoni Francis Crick Intézet a HFEA nevű szakhatóságtól. A megtermékenyítést követő hét napban fogják vizsgálni az osztódásba kezdő petesejteket. A vizsgálattól azt remélik, hogy a vetélések és a meddőség okaira derítenek fényt.

A génmódosított petesejteket hét napon keresztül vizsgálják, utána elpusztítják őket. A hét nap alatt a sejt osztódni kezd, barázdálódik, előbb a szedercsíra állapotot éri el, majd a 2-300 sejtből álló hólyagcsíra állapotot. Az embriókat természetesen nem ültetik be - mondta a Telegraphnak Kathy Niakan, a kutatócsoport vezetője.

Az egészségügyi minisztériumhoz tartozó Human Fertilisation and Embryology Authority (HFEA) szabályozza a mesterséges megtermékenyítést, sperma és petesejt tárolását végző intézményeket. Illetve ez a szervezet engedélyezi az embriókutatás programokat is. A mostani az első alkalom, hogy egy nemzeti szabályozó ilyen jellegű kutatást engedélyez - írja a Nature.

A Kathy Niakan vezette csoportnak már korábban is volt engedélye egészséges, termékenységi klinikák páciensei által adományozott embriókon végzett vizsgálatokra. A mostani engedéllyel viszont az egészséges embriók génjeinek módosítását is elvégezhetik.


Azért kértem a kutatási engedélyt, mert a vetélés és a meddőség is nagyon gyakori, de nem nagyon értjük a jelenséget

- mondta Niakan a BBC-nek.


Meg tudja-e mondani, mi történik a képen?


Minden száz megtermékenyített petesejtből csak ötven éri el a hólyagcsíra állapotot - a zigóta osztódásának lépéseinek itt olvashat utána -, csak 25 ágyazódik be, és csupán 13 fejlődik túl 3 hónapon.


Előkerül a svájci bicska

A Francis Crick Intézetbeli program a CRISPR-Cas9 nevű génszerkesztési módszert fogja használni, ami a genetika copy-paste eszköze lehet. A hosszú névből a CRISPR az információt szállító RNS, ami a bemásolást hajtja végre, a Cas9 pedig a vágást végző enzim. A kettő együtt lehetővé teszi, hogy a kutatók pontosan szerkeszthessék a DNS-t.

Kínai kutatók öt hónapja jelentették be, hogy a CRISPR-Cas9 módszerrel életképtelen embriók génjeit módosították. A kutatócsoport a veleszületett vérszegénység megelőzésére próbált módszert találni, de csak nagyon kis százalékban értek el sikert.


Niakan csoportja pár héten belül elkezdheti a munkát


Kapaszkodjanak, most jön a vita!

A CRISPR-Cas9 módszer eleve hordoz magában feszültségeket. Használatával olyan módosításokat lehet elvégezni a DNS-en, amelyek öröklődnek. A technológia azt ígéri, hogy idővel korábban gyógyíthatatlan betegségeket tüntethet el az emberiség. A kínai kutatócsoport azonban olyan mutációkat is talált a vizsgálatuk során, amelyeket nem ők idéztek elő, így pedig akár új betegségek is létrejöhetnek. Még ha az ilyen mutációkat ki is lehet iktatni a jövőben, az embriók nem kutatási célú módosítása komoly kérdéseket vet fel a jövőben. A kérdést a legszélsőségesebben leegyszerűsítve így lehet megfogalmazni:


akarunk-e dizájner csecsemőket vagy hagyjuk a kérdést a természetre?

A technológia egyelőre nincs azon a szinten, hogy a fenti kérdésre választ tudjunk adni, még senki nem mehet be úgy egy termékenységi klinikára, hogy zöld szemű, szuperintelligens gyereket kérjen.

Kathy Niakan azt nyilatkozta, hogy heteken belül elindulhatnak a meddőséget és a vetélést vizsgáló kísérletek. Mielőtt azonban egy genetikus is vizsgálatokba kezd, a Francis Crick Intézet etikai bizottságának még engedélyeznie kell a harminc embriót és 120 gén vizsgálatát javasló kutatási tervet.