Garay Klára: Maradjon meg közparknak a Városliget!

HÁTTÉR

Garay Klára

a Városliget barátai facebook oldal szerkesztője, biológia tanár

Miért maradjon meg közparknak? Azért, amiért létrehozták itt 200 évvel ezelőtt. Azaz a zsúfolt városi utcák, házak lakói számára pihenés, kikapcsolódás, szórakozás, természet közeli élmény. Felfogja a port, a zajt, lehetővé teszi a város átszellőzését. Felfogja az esővizet, majd fáival lassan visszapárásítja azt a sivatag szárazságú városi levegőbe.


A városlakók életét megkeserítő, betegségeket okozó, stresszt előidéző káros környezeti hatások 200 év alatt megsokszorozódtak, ezzel arányosan kellett volna/kellene megsokszorozni az ellensúlyozására alkalmas zöld felületet is, nem pedig lecsökkenteni. Száz évvel ezelőtt századennyi autó sem volt a főváros útjain, a lakosság lélekszáma is jóval alacsonyabb volt. Milyen ép ésszel felfogható okunk lenne a Városliget területét beépíteni? Régen elmúlt már az idő, amikor ezt felelőtlenül meg lehetett tenni. Ma már a város élhetősége a tét.


Miért nem igaz, hogy megújul a Városliget? Miért helyes a „beépül” kifejezést használni?

2013. december 19., a Városliget törvény elfogadása óta a Városliget építészeti státusza megváltozott. NEM beépíthető területről BEÉPÍTÉSRE szánt területre váltott, ami lehetővé teszi új épületek emelését. A jelenleg még álló hungexpos épületek elbontásával szabályszerű közparki beépítettséget, 3%-t lehetne elérni. A múzeum negyed felépítésével a beépítettség 7% közelébe emelkedik. De nemcsak az épületek alapterületét korlátoznák az építészeti szabályok, hanem a használatuk módját és a magasságát is. Előbbi csak a parkfenntartás és a látogató forgalom kiszolgálását biztosító építményeket jelenti, a magasságuk pedig 7,5 méter lehetne.

Ehelyett 5 új múzeum és 4 ezer négyzetméter térszín alatti bővítmény épül 25 és 40 méter közötti magassággal. Ez az abszurd helyzet úgy állt elő, hogy a Városliget 1 négyzetkilométerét kivették az építészeti szabályozás alól. (!) Most, amikor a beépítők a zöld felület növekedéséről beszélnek, már nem „közpark”ról beszélnek, hanem beépített intézményi területről. Na, ahhoz képest valóban zöldebb lesz a Liget maradéka. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy kórház vagy a Nemzeti Múzeum kertjéhez hasonló területen sétálhatunk majd.

Ez a szép zöld intézményi terület lesz majd lezárható időszakosan a nagy rendezvények miatt. Így ott is sérülnek a közparki funkciók, mert a közpark kifejezés szabadon, bárki által ingyenesen látogatható területet jelent. Hiába lesz zöld egy múzeum tetőterasza, ha oda csak azok léphetnek be, akik ott fogyasztanak. És mit jelent az időben korlátozott lezárás? Április elejétől október elejéig vannak nagy rendezvények a Ligetben. Azután már csak az adventi vásár miatt zárják majd el előlünk.

A Városligetet beépítőkre nem vonatkozik az sem, hogy minden új létesítmény köré a várható látogató számnak megfelelő parkolót kell építeni. Teljesen szabálytalan módon lehetőséget kaptak a fele parkolóhely megépítésére, holott a duplázására lenne szükség, hogy a helyi lakosság és a jelenlegi látogatottság igényeit kielégítse. Ezen az 1 négyzetkilométeren ennyi intézmény számára elegendő parkolóhely egyszerűen nem fér el.. De a környéken sem.
A turista buszok parkolása most sem megoldott, majd a beépítés után sokszorosan megoldatlan lesz.
Mélygarázsok: hiába nevezték el zöld felületnek a gyeptéglarácsban élő füvet, ha a túlzott autós terheléstől annak esélye sincs a folyamatos életre. Ilyen módon a parkolókban is kötelező fa-mennyiség is feleződik. Egyre jobban kirajzolódik a szemünk előtt egy túlzsúfolt, térkövezett, felforrósodott térkő-sivatag képe.

A projekt legjobb, egyetlen szerethető eleme, hogy a Kós Károly sétányon megszűnik az autósforgalom. Addig nem kaphat használatba vételi engedélyt a sok múzeum, amíg ezt a kérdést nem oldották meg.
És nem oldották meg, még tervek sincsenek erre, de a költségét sem kalkulálták bele. Holott az M3-as átépítésének, a környező utcák becsatlakoztatásának (Legalább a Nagy Lajos király útig) becsült költsége megközelíti a teljes múzeum negyed építési költségét.
Az elkerülő utakat jóval korábban, már a múzeumok építése ELŐTT meg kellene építeni , hogy a forgalom zavartalanul haladhasson.


Nem szabad, hogy egy terület kijelölése úgy történjen, hogy valaki rábök a térképre és ott lesz

A Városliget beépítése, illetve bármely ekkora beruházás tervezése és megvalósítása a teljes fővárosban való gondolkodást feltételezi. A városépítészet (urbanisztika) egy nagyon összetett szakma. Hosszú távú gondolkodást, előre látást, számtalan szakma együttműködését feltételezi, vagy katasztrófa építészet következik és egy nem élhető város. A jövő városát urbanisták képesek megálmodni, a Liget felújítása a tájépítészek kompetenciája.
2011-re elkészült egy minden részletre kiterjedő, hosszú távú főváros fejlesztési terv, melyet a fővárosi közgyűlés egyhangúlag elfogadott.
A Városliget beépítése ennek a tervnek a figyelmen kívül hagyásával történhet meg.

A hosszú távú tervek szerint a turistákat vonzó területeket a városban lehetőleg egyenletesen kell elosztani, hogy ne legyenek elhagyott és túlzsúfolt területek.
Fejlesztésnél előnyben kell részesíteni a rozsdaövezeteket.
A Nemzeti Közgyűjteményi Épület Együttesnek a Ligetbe építése egyenesen szembe megy ezzel a nagyon is logikus koncepcióval.

Röviden összefoglalva: A múzeum-koncentrátummal rengeteg pénzért elpusztítunk egy óriási , hasznos, zöld területet, de legalább nem kapunk érte mást, csak károkat.
Mert nincs az a megátalkodott turista, aki képes és hajlandó a városban töltött 2-3 napja alatt 6 múzeumot meglátogatni, majd boldogan hazautazik. Miközben Budapest csodálatos épületeiből, más helyen lévő múzeumaiból semmit nem látott, nem ült be a belvárosi szórakozó helyekre, nem ment el színházba, moziba, koncertre, mert azt gondolják, hogy a Ligetben felépítendő 9 vendéglátó helyen ez is megoldható.

Különösen torz gondolkodásnak tartom, hogy miközben értéknek tartjuk és bemutatásra méltónak nagymamáink hímzett rokolyáit, étkészleteit, nagypapáink motorkerékpárját, a gőzmozdonyokat, nem tartjuk értéknek a 200 éves parkot, a 200 éves fáival. Pedig a fákra is igaz, ami az emberre: soha még egy ugyanolyan nem születik a világon mint az, aki meghalt. Mert „ilyen az ember, (és a fa) egyedüli példány”!

Van tehát okunk méltóképpen gondoskodni a múzeumi anyagokról és a Városligetről. De nem egymás rovására, hanem azonos mértékkel mérve, körültekintően, szakemberekkel és a lakossággal konzultálva, tiszteletben tartva a természeti törvényeket és az ember alkotta jogszabályokat.


Vélemények:

Baán László: Minden elemében többet és jobbat nyújt majd a Városliget
Várnai László, CivilZugló: Már mindenki mondja, hogy nem jó, tessék végre meghallani!
MUT: Mindent a maga helyén - A projekt felfüggesztését javasolják
Garay Klára: Maradjon meg közparknak a Városliget!
Építészfórum: Több ezer aláíró tiltakozott az új múzeumok ellen
Erick van Egeraat: Zöldfelületet a legnehezebb építeni
Puckó László: A Liget külföldön is jegyzett hellyé, új vonzerővé válhat
Nagy Béla: A Városligetből meg kell alkotni a XXI: század közparkját
Bardóczi Sándor: A Városligetet tehermentesíteni kell!
Vitaindító: Lesz-e haszna az új múzeumi negyednek?

Háttér:
Városligeti Építési Szabályzat, rendelet, 2014 július
Városligeti Építési Szabályzat, részletes, letölthető térkép
KPMG hatástanulmány - a projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a gazdaságra

VS-összefoglalók:
Liget Budapest az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatának eredményhirdetése után
Liget Budapest, 2014 június

Liget Budapest: Lesz-e haszna az új múzeumi negyednek?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN