Furcsán apad a vagyon az egyik leginkább elhallgatott brókerügyben

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

A Hungária Értékpapír a mai napig fizeti brókereit, miközben a törvényi előírás ellenére az ügyfelek nem jutnak hozzá fellelt befektetésükhöz. A legkevesebbet a másodikként kirobbant brókerügyről lehet hallani, pedig a Hungária Értékpapír tulajdonosai a gyanú szerint mindazt a jogsértést elkövették, amit a másik három befektetési csalás szereplői. Az értékpapírszámlákról lenyúltak az ügyfelek pénzéből, nem tudják törleszteni vállalati kötvényeiket, ráadásul szűkebb hazájukban, Cegléden piramisjátékot is űztek.


A VS.hu információi szerint a Hungária Értékpapír Zrt.-nél dolgozó brókerek maguk tették fel a kérdést a felügyeleti biztosnak, miért nem bocsátják el őket. Ha ezt ők maguk furcsállják, akkor nem csoda, hogy a károsult ügyfeleket felettébb bosszantja. Mint az egyikük felháborodottan mesélte lapunknak: a cég dolgozói, 80-90 ember, akik a botrány kirobbanása óta nem is mennek be munkahelyükre, „otthon malmoznak, tartják az ügyfelekkel a kapcsolatot, meg az ügyfelekben a lelket”, tovább kapják a fizetésüket.


Tetszik érteni? A felszámoló, akinek az ügyfelek vagyonát kellene védeni, humanitárius okokból nem mond fel a vaskos bérért (nem is) dolgozó munkatársaknak – hadd csökkentse a számukra a Hungária vagyonából kifizetett bér is azt az alapot, amiből egy esetleges kártalanítás majd megtörténhet!

Az információt a Hungária Értékpapír egyik vezető brókere is megerősítette a VS.hu-nak. De ez az intézkedés akár érthető is: a Hungáriánál a bíróság még nem rendelte el a felszámolást (a cég tevékenységi engedélyét is csak április 20-án vonták vissza, a Magyar Nemzeti Bank aznap kezdeményezte a felszámolást), és a nyomozóhatóság sem vette zár alá a vagyont. Ám az már kevésbé érthető, hogy noha az ügyfelek egy részével már megtörtént az egyeztetés a követelésekről, és az adatok stimmeltek, vagyis a felügyeleti biztos ugyanazt az összeget találta a számlákon, mint amennyiről az ügyfelek beszámoltak, a vagyont mégsem adták ki.


A felügyeleti biztos, Szabó Tamás állítólag azt közölte a brókerek állománygyűlésén, hogy „ő azt teszi, amit az MNB mond”, amikor megkapja a felhatalmazást, akkor lépni fog. Pedig a befektetési vállalkozásokról szóló törvény egyértelműen fogalmaz:


Az eszközök kiadása iránt a befektetési vállalkozás – a felszámoló hozzájárulása mellett – a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.

Megkérdeztük magát a felügyeleti biztost és az MNB-t is, válasz egyelőre nem érkezett. A központi értéktári funkciókat ellátó Kelertől azonban kaptunk némi információt: a részben az MNB tulajdonában lévő cég nyilvántartásában az szerepel, hogy milyen hazai értékpapírok szunnyadnak a bankok és brókercégek számláin, vagyis az ügyfélszámlákra az intézmény nem lát rá. Ugyanakkor már ez az adat is sokat segíthet annak felmérésében, hogy mi van meg a fizetésképtelenné vált szolgáltatóknál, és mi tűnt el.


A Keler állítása szerint „szoros munkakapcsolatban” van mindegyik érintett brókercég felügyeleti biztosával, akiknek a lehető legrövidebb időn belül átadja a kért adatokat, és felhívja a figyelmet azokra a tranzakciókra, amelyek folyamatban vannak, de később fognak teljesülni. A jelek szerint azonban ez még nem elég ahhoz, hogy a törvény idézett passzusa megvalósuljon.


A Hungária Értékpapír Zsigmond téri székháza


Három az egyben

A károsultak mindenesetre nem reménykedhetnek túl sok fellelhető vagyonban. Már csak azért sem, mert itt nemcsak az értékpapírszámlákról tűnt el pénz, hanem a vállalati kötvények mögött sincs fedezet. Ráadásul a tulajdonosok extra hozamra betéteket is gyűjtöttek, ami a piramisjátékok szokásos természetrajza alapján előbb-utóbb maga alá temeti a „rabszolgák” hadát, és persze valószínűleg az előzetesben lévő tulajdonosokat, Seres Istvánt és Kecskés Lászlónét is.


Buda Cash

Összeérő brókerszálak

A VS.hu úgy tudja, a Hungária Értékpapír és a Buda-Cash Brókerház között egyfajta meg nem támadási egyezség működött. Az erről beszámoló érintettek úgy fogalmaztak, hogy nem lőttek egymás ügyfelére, és a jó brókereket sem halászták el egymás elől. Ennek okát azonban nem tudták.

Az azonban tény, hogy a két befektetési szolgáltató tulajdonosi gyökereiben vannak átfedések.

A kötvénykibocsátásra használt Hungária Gold tulajdonosa volt 2007 és 2010 között az a brit bejegyzésű East West Technology LLP, amely a Buda-Cash-tulajdonosok érdekeltségébe tartozó Phylaxia Pharma részvényesei között is szerepelt azokban az években.

Ahogy a ma már „malmozó” brókerek egyike a VS.hu-nak elmesélte, úgy tűnt, az alapvető befektetés-közvetítői tevékenység a legnagyobb rendben megy.

Kifejezetten nagy létszámmal működő ellenőrzési csoport működött a Hungária Értékpapírnál és az előírt adminisztráció annyira szigorú volt, hogy alkalmanként még a brókeri tevékenységet is akadályozta.

Amikor pedig a tulajdonosok 2012-ben a vállalati kötvénykibocsátásról döntöttek, akkor azzal érveltek az új cégek, a Hungária Gold, a Hungária Diamond és a Hungária Ingatlanhasznosító alapítása mellett, hogy a Hungária Értékpapír nem foglalkozhat ingatlanokkal.

Márpedig a kötvényeket megvásárló befektetők abból jutnak hozzá a 10 százalék körülire ígért hozamhoz, hogy az új cégek ingatlan-adásvétellel, -forgalmazással, -bérbeadással fognak foglalkozni, egyebek között a Zsigmond téri irodaházat is meg fogják vásárolni.

Mára azonban úgy tűnik, mindez csak ígéret maradt. Már az év elején akadozni kezdett a lejárt kötvények kifizetése, a legutóbbi márciusi lejárat pedig már teljesen feledésbe merült. A hatmilliárdos kötvényüzletből egyébként elsősorban három önkormányzat részesült, a fóti és az alsónémedi egy-egymilliárd forinttal, a százhalombattai pedig egymaga 2 milliárddal. A fóti esetben ráadásul a második félmilliárdról már felhatalmazás nélkül rendelkeztek a fideszes városvezetők, úgyhogy a helyi Jobbik már feljelentést is tett az ügyben.


Minden városnak megvan a maga Bróker Marcsija?

Ha pedig mindez nem lett volna elég, a Hungária Értékpapír tulajdonosai a jelenlegi információk szerint engedély nélküli pénzügyi tevékenységet is folytattak szűkebb pátriájukban, Cegléden a Biztonság-Trade nevű cégükkel. Ahogy az utazásszervező Kun-Mediátor tulajdonosai, köztük a most körözés alatt álló Dobrai Sándorné (Marcsi), köztiszteletben álló polgárok voltak Karcagon, úgy a Hungária Értékpapír ötvenes éveit taposó tulajdonosaiban, Seres Istvánban és Kecskés Lászlónéban is mindenki megbízott az alföldi kisvárosban. (Korábban az év vállalkozója címet is kiérdemelték.)


A VS.hu-nak nyilatkozó bróker azt mondta, az illegális pénzgyűjtésről már ők sem tudtak. De nem is értik, mi vitte rá a tulajdonosokat, mert a befektetési tevékenység önmagában is fialni kezdett. Úgy tűnik azonban, hogy amikor már nem tudták finanszírozni a 20 százalékos vagy még annál is magasabb kamatokat, akkor nyúltak a Hungária Értékpapír ügyfélszámláihoz. Állítólag 300 millió forintot emeltek el. Csakhogy a brókerek beszámolói szerint az MNB 2013-ban átfogó vizsgálatot tartott a Hungáriánál, amelynek éppen tavaly volt az utóvizsgálata, mégsem látszott semmi a sikkasztásból. A jegybank csak a közelmúltban tette fel a figyelmeztetést honlapjára.


Az MNB figyelmeztetése a fogyasztók részére engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók tevékenységével kapcsolatban


Eltérő bánásmód

A piramisjátékosok bottal üthetik a pénzük nyomát, aligha találnak annyi vagyont a tulajdonosoknál, amennyiből kamatostul visszakaphatnák a pénzüket. A vállalati kötvények lejegyzői nem jogosultak a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanítására; az önkormányzatok pedig eleve nem kaphatnak kártalanítást a Bevától.


Egy széles kör tehát eleve kiesik a kártalanításból, és tulajdonképpen csak azok reménykedhetnek abban, hogy valamennyit viszontlátnak a pénzükből, akik a hagyományos brókeri szolgáltatással élve ügyfélszámlát vezettek a Hungária Értékpapírnál. Az ügyfelek ez utóbbi köréből azok, akiknek a befektetéseit, értékpapírjait vagy a pénzét megtalálják, előbb-utóbb fellélegezhetnek. Mert bár nem a jogszabály által előírt gyorsasággal, de bizonyára visszakapják a pénzüket. Akiknél viszont hiányt találnak, ott a Beva kártalanít. A jelenlegi szabályok szerint legfeljebb 20 ezer euróig (nagyjából 6 millió forintig), de a matematikai esély még megvan arra, hogy ennél jobban járjanak.

A parlament előtt van már ugyanis az a törvényjavaslat, amely a kártalanítási plafont 100 ezer euróra, vagyis mintegy 30 millió forintra emeli. Ha ez előbb emelkedik jogerőre, minthogy a Hungária Értékpapír felszámolását elrendelné a bíróság, akkor a hungáriásokra is vonatkozna a magasabb értékhatár. A károsultak sorsa tehát az országgyűlés és a bíróság kezében van. A parlament legközelebb április 27-én ülésezik, a bíróság pedig elvileg már bármikor elrendelheti a felszámolást, hiszen az MNB hétfőn visszavonta a cég tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte a felszámolást. A hungáriás befektetők akkor járnának a legjobban, ha a Beva-törvényt minél gyorsabban elfogadnák a képviselők, a bíróság pedig csak ezt követően lépne.

Akárhogy is lesz, annyira jól azonban ekkor sem járhatnak, mint a quaestorosok, arra ugyanis egyelőre nem számíthatnak, hogy a Hungária-kötvényesekre is kiterjesszék a Quaestor-törvényt. Legfeljebb akkor, ha az Alkotmánybíróság utóbb indokolatlannak ítéli a különböző brókerbotrányok eltérő kártalanítási szabályait. Erről viszont még jó ideig biztosan nem lesz döntés.