Füllentős volt, Adyt utánozta, és nem járt az idegenlégióban

-

Rejtő Jenő életéről nem könnyű hiteles információkat közölni. Egy muzeológus megpróbálta.


Egy muzeológus ráfrissített Rejtő Jenő szócikkére a Wikipédián, persze így is maradtak nagyobb fehér foltok: amikor 22 évesen Rejtő riporteri állásért folyamodott, beadott életrajza számos csúsztatást tartalmazott – pl. idősebbnek füllentette magát –, azt pedig máig nem tudjuk, mi történt vele 1924–27 között, valószínűleg csavargott, és a szülei tartották el.


Rejtő Jenő-szócikk – újraírva aprólékosan,
1 hónapnyi munkám van benne

– írta Thuróczy Gergely a wikipédiás frissítéséről, amelyet a hosszú évek kutatási munkáját összegző Az ellopott tragédia címmel megjelent emlékkötet szerkesztőjeként jegyzett.

Thuróczy az író munkásságának kutatója, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa, sok részletet átvett a 2015-ben megjelent emlékkötetből. Munkájából megtudhatjuk, hogy Rejtő fordított, színdarabot és filmet is írt. Az Úri lány szobát keres című, nagy sikerű film főszereplőinek névsora valóságos sztárparádé.


Adyt utánozta

Ifjúkori, érzelgős, Adyra hajazó verseit meg sem próbálta publikálni Rejtő, és ezt bölcsen tette:


Az új dalok fülembe csengenek
Már nem hallom a régi éneket
Az új dalokban száz
vágy muzsikál
Az új dalok termője a halál.

Az „új dalok” nyilvánvaló utalás a nagy példakép 1906-os Új versek című kötetére.

Rejtő színésznek készült, de mint sok másba, ebbe is beletörött a bicskája. 1927–30 között Nyugat-Európában (Bécsben, Berlinben, Svájcban, Németországban) csavargott, alkalmi munkákból élt. „Önként vállalt »nyomorkörút« ez. Az élet teljességét, mélységét, az emberi természet kendőzetlen megnyilvánulásait akarja megismerni” – írja a Wikipédia.


Rejtő (jobbra) baráti viszonyban volt Karinthyval (balról a második). Az 1938-ban Siófokon készült képen Salamon Béla is látható. Neki is sok szöveget írt Rejtő


Elvetődött pár napra Észak-Afrikába is – ez akkoriban francia gyarmati terület volt –, de a közhiedelemmel ellentétben sem itt, sem másutt nem lépett be az idegenlégióba.

Visszatérve nyugati körútjáról, megjelentette a Nagykörut című bulvárlapot, amely egy számot élt meg. A kiadvány gyenge kivitelű, hevenyészett szerkesztésű volt (az oldalszámozás például teljesen hiányzott belőle), főképp Nádasdi Lászlóval, a későbbi kabarészerzőtárssal írták tele.

1932-től Rejtő kabarészerzőként tűnt föl Budapesten. Egyik legsikeresebb művét, az Aki mer, az nyer című „nyári operettet” csak Pesten mintegy százötven alkalommal adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével.


Rejtő (középen) és első felesége, Rózsika barátaikkal


A szócikk foglalkozik viharos magánéletével, házasságaival – mind a két felesége a gépírónője volt –, ponyváival keresett pengőtízezreinek elherdálásával és azzal, hogy egy szélsőjobboldali lap cikkének megjelenése után kapta meg a munkaszolgálati behívót. A cikkíró azt nehezményezte, hogy az író zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja regényeit a kávéházban.


Rejtő Jenő Csontbrigád

A Csontbrigád (1940) egyik űrlapjának kefelevonata a szerző javításaival: Rejtőnek még a tipográfiára is volt gondja


Rejtő Jenő a keleti fronton veszett oda 1943 elején, az embertelen körülmények hamar felőrölték a szervezetét. Pontosabban eltűnt, mert a korabeli katonai gyakorlat szerint halottnak csak azt lehetett tekinteni, akiről ezt három tanú igazolta jegyzőkönyvben.