Freedom House: Magyarország kiesett a stabil demokráciák közül

Fotó: Zagyi Tibor

-

A nemzetközi szervezet jelentése szerint tíz év alatt olyan nagyot romlott a magyar demokrácia helyzete, hogy már a balkáni országokkal vagyunk egy ligában. A folyamat nem 2010-ben kezdődött, de ilyen sokat csak Oroszország rontott a demokrácián.


Több, a demokrácia szempontjából fontos mutató is jelentősen romlott Magyarországon az utóbbi tíz évben – olvasható a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet közép- és kelet-európai, valamint posztszovjet államokat értékelő éves jelentésében. A szervezet hétpontos értékelési skáláján Magyarország 3,18-as pontszámot kapott, amivel kicsúszott az úgynevezett konszolidált demokráciák köréből, és a „részben konszolidált demokráciák” közé került.

A Freedom House értékelése alapján a térség mintaállama Szlovénia (1,93-as értékkel), a stabil demokráciák közt van még a három balti állam, Lengyelország, Csehország és Szlovákia. Magyarország ugyanakkor megelőzi a szintén „részben konszolidált” Bulgáriát, Romániát, Szerbiát és Horvátországot. A lista legvégén olyan államok kullognak, mint Azerbajdzsán (6,75 pont), Üzbegisztán és Türkmenisztán (mindkettő 6,93 ponttal).



Magyarország 2006-ban még 2 pontot kapott, az azóta eltelt tíz évben sok területen rontott jelentősen. 2010-re 2,39-re emelkedett a pontszám (tehát a folyamat már jóval a jelenlegi kormány hatalomra kerülése előtt megkezdődött), 2014-re 2,96-ra romlott az érték, azóta pedig át is csúszott az ország az eggyel rosszabb kategóriába. Ekkora visszaesést csak Oroszországban tapasztaltak a kutatók.

A szervezet által használt mutatók közül leginkább a média függetlensége, a demokratikus kormányzás és a korrupció húzza le a pontszámot, mindhárom területre 3,75 pontot kapott Magyarország. Tízéves távlatban ugyanakkor sokat romlott a választási eljárás megítélése (1,25-ről 2,75-re), illetve civil társadalom helyzete (1,25-ről 2,5-re). A jelentés kiemeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök maga minősítette illiberális demokráciának a rendszerét, hogy különadót vetettek ki a médiacégekre, illetve azt is, hogy a politikai támadások érnek civil szervezeteket.


A kormány a cikk megjelenése után, délután közleményt adott ki. Azt írták, valótlan képet fest a magyar demokráciáról a jelentés. A kormány álláspontja szerint


  • az elmúlt egy év választásai igazolták, hogy választási rendszerünk megfelelően működik: egyértelműen tükrözi a választói akaratot. A több választási rendszerben tartott választások 2014-ben igazolták, hogy nem a rendszer alakítja ki az eredményt, hanem a választók. Ugyanezt erősítették meg az időközi választások is - írja az Igazságügyi Minisztérium az ellenzéki győzelmekre (Veszprém, Tapolca, Újpest) utalva.
  • A bírósági rendszerről a kormány „a Freedom House figyelmébe ajánlja” az Európai Bíróság által 2015 márciusában közzétett, az igazságszolgáltatás hatékonyságát, minőségét és függetlenségét bemutató igazságügyi eredménytáblát, amely – európai összehasonlításban –egészen más előjelű véleményt mutat.
  • A médiaszabályozás kapcsán közölték: egyetlen ügy sem került az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, és mind Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára, mind a Velencei Bizottság elismerte a magyar médiaszabályozás területén elért fejlődést.
  • A Freedom House állításával szemben a Kormány érzékeli és hatékonyan fellép a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítése érdekében, ennek fő eszközei a gazdasági növekedés beindítása, a pénzromlás megállítása, a munkahelyteremtés, valamint a gyermek-közétkeztetés, írták.

Emellett bíráják az értékelést amiatt, hogy a pontszámok alapján az elmúlt tíz év csúcsának demokratikus szempontból 2006, „amikor a rendőrség tömegesen alkalmazott törvénytelen erőszakot ellenzéki tüntetők ellen, 2007-ben és 2008-ban is megismételve ezt”.

„A törvénytelen rendőri akciók miatt számos rendőrt ítéltek el, parancsnokaik ellen jelenleg is büntetőeljárás folyik, miközben az akkori kormányzat dicséretben részesítette, a fővárosi önkormányzat pedig kitüntette őket.

Magyarország Kormánya kész és nyitott arra, hogy bármely demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos kérdést megvitasson, és így hozzájáruljon egy, az országról alkotott valós kép kialakításához” - írták.