Sikerült, ott leszünk végre az Eb-n!

Fotó: AFP / FERENC ISZA

-

A magyar válogatott 2-1-re legyőzte Norvégiát a pótselejtező visszavágóján, így kettős győzelemmel kivívta a részvételt a jövő évi Európa-bajnokságon. A fiúk jól játszottak, a kapitány jól taktikázott, a közönség fantasztikusan szurkolt. Újra ott vagyunk a futballvilág térképén.


Eb-pótselejtező, visszavágó:
Magyarország - Norvégia 2-1 (1-0)
Budapest, Groupama Aréna, 26 186 néző, vezeti: Carlos Velasco Carballo (spanyol)
Magyarország: Király - Fiola, Guzmics, Lang, Kádár - Lovrencsics, Elek (Pintér, 46.), Kleinheisler (Németh K., 75.), Nagy Á., Dzsudzsák - Priskin (Böde, 60.)
Norvégia: Nyland - Elabdellaoui, Forren, Hovland, Aleesami - Skjelbred, Johansen, Tettey, Ödegaard (Helland, 46.), Elyounoussi (Pedersen, 46.) - Henriksen
gól: Priskin (13.), Nyland (öngól, 82.), illetve Henriksen (87.)
sárga lap: Nagy Á. (72.), Böde (81.), illetve Johansen (12.), Forren (65.)
Az első mérkőzésen 1-0-ra nyert Magyarország.


Generációk óta ilyen focimámorra vártunk - képgaléria a meccsről

1972 után harcoltuk ki újra az Európa-bajnoki részvételt, és 1986 után leszünk újra világverseny résztvevői. És egyáltalán nem érdemtelenül, miután oda-vissza megvertük az előzetesen esélyesebbnek, önmaguk által pedig sokkal esélyesebbnek tartott norvégokat.

Az első találkozót rendkívül fegyelmezett játékkal, abszolút célfutballal, és a cilinderből előhúzott nyerőemberrel, Kleinheisler Lászlóval nyertük meg, amivel megteremtettük a lehetőségét egy olyan visszavágónak, amelyen az első perctől kezdve a norvégokon volt a nagyobb nyomás.



A norvégoknak egyetlen céljuk lehetett a kezdés pillanatában, gólt kellett lőniük ahhoz, hogy bármilyen esélyük is legyen a továbbjutásra. Az eltiltott Gera helyén Elek kezdett, aki Oslóban a csapat egyik legjobbja volt egy sorral előrébb játszva. A magyar felállás érdekessége volt még, hogy a ballábas, és alapvetően balszélső Dzsudzsák Balázs a jobb, míg a szakmája szerint jobbszélső Lovrencsics Gergő a bal oldalon kezdett – azaz a terveink között szerepelt, hogy a szélsőink majd befelé cselezve vagy helyzetbe kerülnek a lövő lábukra, vagy (esetleg és) helyzetet csinálnak a mögöttük felfutó hátvédeknek.

A norvég felállásban csak a drukkereik által valósággal a csapatba parancsolt Martin Ödegaard szerepeltetése okozott némi meglepetést.



Az első percben máris működött a Storck által kieszelt taktika, hiszen Dzsudzsák máris lövőhelyzetbe került, igaz, a labda éppen elgurult Nyland kapujáig.

A meccs innentől kezdve pont olyan képet mutatott, mint három nappal korábban, azaz a norvégok már a magyar térfél közepén letámadtak, mi pedig igyekeztünk felívelni a labdákat. És működött! Bernd Storck megint óriásit húzott Priskin beállításával, ugyanis Kádár egyik előre lőtt labdájára ráindult a csatár, aki sokkal gyorsabb volt a védőjénél, a tizenhatosra érve csinált egy visszacselt, majd 15 méterről jobbal a kapu bal oldalába tekert.


Priskin gólja


A vezető gólunk, ha nem is bénította meg a norvégokat, de azért egy kicsit a kedvüket szegte, aminek enyhébb letámadás és több egymást követő, nem is veszélytelen magyar támadás lett az eredménye. Dzsudzsák jól mozgott a jobb oldalon – most láttuk hasznát, hogy annak idején a Dinamo Moszkvában többször is szerepelt ezen a poszton. Húsz perc után 3:0 volt a kapura lövések aránya a magyarok javára, Högmo kapitány most nem mondhatta, hogy gusztustalanul játszunk.

A 28. percben jött az első igazi norvég helyzet, amikor egy kényszerítő után kerültek helyzetbe a vendégek, de Aleesami lövése elakadt a 101. válogatottságát ünneplő Király Gábor legendás mackóalsójában.



A norvégok is rájöhettek, hogy lendületből, gyors passzokkal játszva mi is vagyunk olyan jók, mint ők, amit egy Kleinheisler-beadást követő Lovrencsics-fejes nyomatékosított a 36. percben. A félidő vége felé a középpályán is kiegyenlítettük a viszonyokat, miután többször is sikerült megtartanunk és megjátszanunk a labdákat, amiben komoly szerepe volt a bátran, aktívan és pontosan játszó Nagy Ádámnak.

A félidőt a 44. percben egy szöglet utáni norvég kapufa (Hovland válláról csorgott le a labda) zárta, de valójában kidolgozott helyzetből nem voltak veszélyesek a vendégek. A kérdés inkább az volt, hogy bírni fogjuk-e erővel, hiszen a kezdő tizenegy nagy része szinte végig pályán volt Oslóban is.


A második félidő három cserével kezdődött: az első 45 percben látványosan elfáradó (mindkét meccsen nagyon sokat dolgozó) Elek Ákos helyére nálunk Pintér, a vendégeknél pedig a valóban semmit sem mutató Ödegaard, valamint Elyanoussi helyére érkezett Helland és Pedersen.

A norvégok alaposan nekidurálták magukat, és átköltöztek a magyar térfélre, védekezésre kényszerítve és rendre labdavesztésbe hajszolva bennünket a kapunktól 30-40 méterre. És még az oldalról érkező beadásaik is veszélyesebbek lettek, de a kritikus első tíz percet átvészeltük.


A második


Az 58. percben aztán Dzsudzsák – szinte ugyanolyan helyzetből, mint Priskin – a felső lécre tekert, amiben szerepe volt egy norvég lábnak is. Négy perccel később Storck újra cserélt, és ahogy már megszokhattuk tőle, nem a biztonsági játékot választotta: Priskin helyére behozta Böde Dánielt, aki pár perccel később már érkezett is beadásra, mint egy tank. És később is megtartotta a labdákat, aminek köszönhetően újra tudtunk veszélyes akciókat gyártani. Ahogy tettük a 71. percben is, amikor Dzsudzsák alakított ki magának remek cselek után egy lövőhelyzetet, de Nyland ezúttal óriási vetődéssel leért a bal alsó sarokra tartó lövésre. Hátul pedig Kádár Tamás tartott tanszékfoglalót védekezésből, a norvégok képtelenek voltak átjutni rajta.


A norvégok egyetlen öröme


Storck a 76. percben húzta meg a harmadik cseréjét: az erejével teljesen elkészült Kleinheisler helyére Németh Krisztián érkezett, azaz továbbra is jeleztük, hogy nem vonulunk vissza a falaink mögé. Ahol Király volt a király, aki óriás bravúrral állta útját a nem kis szerencsével helyzetbe kerülő Pedersen lövésének. Elöl pedig Böde mutatta meg, hogy ki az úr az Üllői úton: előbb földhöz vágta Hovlandot, majd egy szögletnél a kapura fejelt labdájába Henriksen olyan ügyetlenül kapott bele, hogy a kapufáról Nyland kezére pattanó labda végül a hálóban kötött ki. Ekkor pedig már nagyon-nagyon-nagyon közel volt a cél...


Eb-pótselejtező - Magyarország-Norvégia


A 87. percben Henriksen Király egy újabb bravúros védése után csak belőtt a kapuba egy kipattanót. Ettől fogva egyetlen forgatókönyv létezett: ömlöttek a tizenhatosunkra a beadások, a védelem pedig takarított megállás nélkül. A hosszabbítás három percére aztán elfogyott a norvégok lendülete és önbizalma is, Böde pedig minden labdát kíméletlenül megtartott a norvég térfél valamelyik sarkában – egészen addig, amíg Carlos Velasco Carballo játékvezető le nem fújta a meccset. Jelezve ezzel, hogy Magyarország Európa-bajnoki résztvevő!


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!