Francia választások: Le Penék csak harmadikok, de senki nem nyert

Fotó: MTI/AP / Laurent Cipriani

-

Bár a szélsőjobboldali Nemzeti Front vérmes reményei ellenére egyetlen régióban sem tudott győzni, mégsem veszített: a voksok csaknem 28 százalékával minden eddigi eredményét felülmúlta. Harmadik helye csak első fordulós első helyezéséhez képest visszaesés, ami elemzők szerint egyszerre köszönhető

  • a második fordulóra megugró részvételnek;
  • annak, hogy a szocialisták két régióban is visszavonták a saját listájukat, illetve
  • a két forduló között felerősödő bal- és jobboldali szélsőjobbellenes kampánynak.
A kormányzó szocialistákat legyőzte a jobbközép, de Sarkozyék öröme sem felhőtlen.


Papíron a Köztársaságiak nyerték ugyan a francia regionális választást, de a párt alelnöke, Nathalie Kosciusko-Morizet pirruszi győzelemről beszélt, és nyíltan bírálta a Nicolas Sarkozy pártelnököt, amiért nem lépett szövetségre a kormányzó szocialistákkal és hozzájuk hasonlóan nem léptette vissza az első fordulóban harmadik helyen végzett jelöltjeit azokban a régiókban, ahol a Nemzeti Front végzett az élen. Kosciusko-Morizet-nek ez a véleménye a tisztségébe kerül, mert a pártvezetés bejelentette, hogy januártól megújul és Kosciusko-Morizet akkortól nem lesz alelnök.

A katolikus La Croix című lap is úgy értékelt, hogy ez a választás mindenkinek vereséget hozott, és bár nagy a megkönnyebbülés a mérsékelt választók között Le Penék szereplése nyomán, csak rövid távon múlt el az azonnali veszély, a végső játszma azonban még hátravan.

A baloldali Libération is hasonlóan látja a helyzetet, ezt jelzi hétfői címlapján a „Megkönnyebbültek, de” felirat. A lap szerkesztőségi cikke szerint itt az idő offenzívába kapcsolni”, mert a választók mobilizációja a két forduló között nem a baloldal programjának, hanem a Nemzeti Front miatti félelemnek tudható be.

A jobboldali Le Figaro szerkesztőségi írása megjegyezte, hogy a baloldal sokkal jobban teljesített a vártnál, de most valamennyi hagyományos pártnak az a feladata, hogy megszolgálja azt a bizalmat, amit a választók adtak nekik a Nemzeti Fronttal szemben – hangsúlyozta a lap, amely szerint “a baloldal és a jobboldal nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna” az első fordulóban.

A vezető gazdasági napilap, a Les Échos viszont kevésbé aggódik. A korábbi és a mostani választások tanulságai összevetve arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor jelentős a részvétel, a Nemzeti Front nem tud győzni: „Marine Le Pen pártjának elutasítottsága még mindig többséget élvez az országban és a választókat mobilizálásra készteti, amikor a veszély feltűnik”.


A kormánypárt veresége nem meglepetés

Franciaországban a szocialisták kormányoznak, egy kivétellel a szocialisták nyerték a legutóbbi regionális választásokat 2010-ben, ennek ellenére a mostani választások első fordulójában csak a harmadik, a másodikban pedig – néhol súlyos kompromisszumok árán – a második helyen végeztek, mellesleg elvesztették a régiók közül a legnagyobbat, a Párizs központú Ile-de-France-t is.


Franciaország, választás

Franciaország három vezető politikai ereje

1: Republikánusok (Köztársaságiak) - Les Républicains, RS (2015-ig Union Pour Un Mouvement Populaire, UMP), vezeti Nicolas Sarkozy

2: Szocialista Párt - Parti Socialiste, PS, a jelenlegi kormányzó párt, és az elnök, Francois Hollande pártja is

3: Nemzeti Front - Front National, FN, vezeti Marine Le Pen

A szocialista vereség elemzők szerint nem volt váratlan, mivel a párt a márciusi helyhatósági választásokon már a negyedik választási vereségét szenvedte el egy éven belül: bukott az önkormányzati, az európai parlamenti és a szenátusi voksoláson is. Ugyanezek a választások a szélsőjobb látványos megerősödését mutatták.

Ezen túl a Szocialista Párt a novemberi 13-i, 130 halálos áldozatot követelő terrortámadások után is veszített népszerűségéből, míg a jobboldal – mind a Nicolas Sarkozy volt elnökhöz köthető jobbközép, mind a Marine le Pen vezette szélsőjobboldali Front National (FN) – erősödött.

Ráadásul a párizsi merényletek után az amúgy is megosztott szocialistáknak nem sikerült választási szövetséget kötniük, míg Sarkozy-féle Köztársaságiak széleskörű együttműködésben állapodott meg a kisebb konzervatív és a centrista jobboldali erőkkel.


Innen indultak

A decemberi választások előtti közvélemény-kutatások is a 13 régió közül legalább 7-ben jósolták a jobbközép győzelmét. Ennél nagyobb figyelmet keltett azonban az, hogy az Ipsos/Sopera november 22-én azt jelezte, hogy a FN elnöke, a pártalapító Jean-Marie Le Pen lánya, Marine Le Pen lehet a befutó az északi Nord-Pas-de-Calais-Picardie régióban, míg unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen a déli Provence-Alpes-Côte d’Azur-on. Ez az FN történetének első regionális győzelmét jelentette volna.

Ehhez képest a december 6-án tartott első fordulóban az FN hat régióban állt az első helyen, a kormányzó szocialista párt három régióban, míg a Köztársaságiak és szövetségeseik négy régióban győztek.

A második fordulóban, egy olyan kampány után, amelynek középpontjában az FN győzelmének megakadályozása állt, sikerült fordítani: 7 régióban a jobbközép, 6-ban a szocialisták kapták a szavazatok többségét, míg az FN-nek sehol sem sikerült győznie.

A végeredmény szerint a jobbközép 40,24%-ot, a baloldal 28,86%-ot, míg az FN 27,10%-ot szerzett. Szavazatokra lefordítva a jobboldal mintegy 10 millió, a baloldal 7,2 millió, míg a szélsőjobb 6,8 millió voksot kapott, ami az utóbbi esetében rekordnak számít.



aztán jött a 2. forduló

A második fordulóban a jobbközép és a baloldal egyaránt 3-3 régiót hódított el a szélsőjobbtól. Mindegyikben erősen megugrott a választási részvétel az első fordulóhoz képest, ami szemlátomást sehol sem az FN-nek kedvezett.


Az első forduló az FN-é, a második a szocialistáké – három régió:

Languedoc-Roussillon, Midi-Pyrenees-ben első körben a Front National nyert, a másodikban azonban a szocialisták 590 ezerrel több szavazatot kaptak. A jobbközép mindkétszer a 3. helyen végzett. A szocialisták minden bizonnyal megszerezték azt a mintegy 18 százaléknyi szavazatot is, amit az első körben más baloldali pártok kaptak.

Centre Val de Loire-ban és Bourgogne, Franche-Comté-ban az első és a harmadik helyezett cserélt helyet, mivel a jobbközép jelöltje mindkét régióban mindkétszer a második helyen végzett, miután Nicolas Sarkozy pártja nem léptette vissza a jelöltjeit. A szocialistáknak ennek ellenére úgy tűnik, sikerült megszerezniük a zöldek és a baloldali pártok első körben kapott szavazatait is.

Az első kör az FN-é, második a jobbközépé – három régió:

Nord-Pas-de-Calais-Picardie és Provence-Alpes-Côte d'Azur két olyan régió, ahol a szocialista listát visszavonták a köztársaságiak javára.

Alsace, Champagne-Ardenne, Lorraine régióban ugyanez csak azért nem történt meg, mert a baloldali jelölt annak ellenére elindult a másodszor is, hogy a szocialisták vissza akarták léptetni.

Mindhárom régióban jelentős volt a részvételi arány növekedése az első fordulóhoz képest, ami itt sem a szélsőjobbnak kedvezett.



A régiók és a regionális választások

A francia régiók feladata a helyi kis- és középvállalkozások támogatása, és a fenntartható fejlődés biztosítása, amelybe beletartozik a városfejlesztés, a környezetszennyezés kezelése, a zöld energia, és a hulladékgazdálkodás is. A régiók ellenőrzik a területi közoktatást és felsőoktatást, valamint a tömegközlekedést.

Ennek ellenére elemzők szerint a legtöbb jelölt nem helyi programmal indult a választásokon, hanem országos politikai kérdésekkel foglalkozott. “Kevés kivétellel a választási listák tele vannak jelöltekkel, akiknek alig van programjuk, vagy nincs is egyáltalán”, mondta Thomas Guénolé, a párizsi politikatudományi intézet, a Science Po professzora a France 24 televíziós csatornának, még a választások előtt.

A decemberi választás jelentősége elsősorban abban áll, hogy ez volt az első országos választás a párizsi terrortámadások után – egyben az utolsó a 2017-es elnökválasztás, illetve parlamenti választás előtt.

Ez az első választás azóta, hogy tavaly átszabták a régiókat: 22 helyett már csak 13 van, miközben a körzetek – és a megyei tanácsok – száma továbbra is 101, a betölthető tanácsnoki helyek száma (1671) pedig nem változott.