Fontos módosításokkal nyúlnak bele a brókerügyek kártalanításába

Fotó: Zagyi Tibor

-

Végre a parlament előtt van az a jogszabály-módosítás, amelynek alapján kiadhatják a befektetőknek a tutira beazonosítható értékpapírjaikat. A letéti számlákon lévő pénz viszont nem tartozik ebbe a kategóriába. Ha ez a törvénymódosítás átmegy, egyszeriben sok milliárd forintnyi befektetés mozdulhat meg a piacon. Egy másik módosítás szerint viszont a gyorsaságra hivatkozva zárt körben passzolhatják el a brókercégek vagyonát.


A bedőlt brókercégek ügyfelei hetek óta döbbenten nézik, hogy bár a felügyeleti és felszámolóbiztosok visszaigazolják, valóban annyi értékpapírt találtak a számlájukon, amennyivel maguk is számoltak, mégsem jutnak hozzá jogos vagyonukhoz. Az ő problémájukon igyekszik most segíteni a fideszes Bánki Erik módosító javaslata. Ezt ahhoz a törvényjavaslathoz csatolta, amelyet még április közepén nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében.


Eszerint a felszámoló a kétséget kizáróan egyedileg azonosítható pénzügyi vagy árutőzsdei eszközt köteles kiadni annak tulajdonosának. Ez azt jelenti, hogy megkaphatják a gyakorlatilag névre szóló részvényeiket és más értékpapírjaikat. Nem tartozik ide azonban a számlájukon veszteglő pénz, akár forint, akár deviza.


Mi történik, ha nem beazonosítható az értékpapír?

Az indítvány indoklásából az is kiderül, hogy a befektetővédelmet szolgáló törvény eddig nem szabott kellően éles határt a felszámolási és a felszámoláson kívüli vagyon közé. Ezért a felszámoló, ha felelősen akart eljárni – magyarázza Bánki Erik –, csak a fellelt értékpapírok és egyéb vagyontárgyak igen limitált körét adhatta ki

A képviselő azzal érvel, hogy az óvatosság elvét kell követni. Ha ugyanis téves jogértelmezés következtében adnának ki vagyont, az már nehezen lenne visszaszerezhető, illetve azért a felszámoló felelősségre vonható. Így elsőként azt a vagyont, jelen esetben az értékpapírokat adnák ki, amelyeket sikerült beazonosítani. Az előterjesztő a tulajdon elvére hivatkozik.

Azoknak az értékpapíroknak az esetében, amelyek nem egyértelműen köthetők egy-egy befektető személyéhez, homogén csoportokat képeznének (például Mol-részvényesek), és nekik úgy lehetne kiadni a rendelkezésre álló értékpapírokat, hogy a kártyaleosztás vagy a követelés arányos felosztásának elvét alkalmaznák. Az ezek után is fennmaradó vagy bármely okból ki nem adható értékpapírok a felszámolási vagyonba kerülnének, ahol már a kockázatközösség elve érvényesülne.

A javaslat arról is gondoskodik, hogy az új szabályozás már a folyamatban lévő ügyekre is érvényes legyen. Márpedig a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor ügyfelei is attól szenvednek, hogy még ahhoz sem jutnak hozzá, ami biztosan megvan. A Quaestor felszámolója még tegnap is egy olyan tartalmú közleményt adott ki, amely a nyomozók által elrendelt zár alá vétellel magyarázza, miért nem adja ki az értékpapírszámlákon bizonyosan meglévő vagyonokat. Bár a mostani módosító javaslat erre, mármint a zárolásra nem tér ki, de talán éppen azáltal, mert egyértelműen kimondja, hogy ezek az értékpapírok nem tartoznak a felszámolási vagyonba, a bűnüldözők is leveszik róluk a kezüket.


Zárt körben passzolhatják el a brókercégek vagyonát

Bánki Erik figyelme arra is kiterjedt, hogy mennyire gyorsan juthatnak pénzükhöz azok, akiket sem a Quaestor-törvény, sem a Befektetővédelmi Alap, sem az imént említett eljárás nem kártalanít. Ők csak abban reménykedhetnek, hogy a felszámolás folyamatában a vagyon értékesítéséből befolyt pénzből kapnak némi enyhítést a veszteségeikre. (A felszámolók nem véletlenül javasolják minden károsultnak, hogy jelentkezzen be a felszámolási eljárásba hitelezőként, bármennyire is biztosítottnak látja a brókercégeknél ragadt pénzének megtérülését.)


Csakhogy ezek a felszámolási eljárások még egy átlagos cég esetében is sok-sok évbe telnek, nemhogy a több tízezer ügyfelet kezelő brókercégek történetében. Ezért a fideszes képviselő gyorsítósávot ajánl fel. Abban az esetben, ha egy felszámoló valamely befektetési szolgáltató vagyonát értékesíti, akkor ezentúl zárt körben is megteheti azt, feltéve, hogy a nyílt értékesítés elhúzódna, vagy a vagyontárgy állaga túlságosan romlana. Ilyenkor azonban legalább három független értékbecslőtől kell vagyonértékelést kérni, és az értékesítést követő 5 munkanapon belül a Cégközlönyben kell közzétenni a vételárat.

A felszámoló maga választhatja meg a nem nyilvános értékesítés módját (zártkörű pályázat, közvetlen tárgyalás). A felszámoló a nem nyilvános értékesítésről szóló döntéséről és a nem nyilvános értékesítés módjáról előzetesen nem köteles tájékoztatni a hitelezőket, de a pályázati ajánlatokat és az ártárgyalást közjegyző jelenlétében kell lefolytatnia.

Ezzel azonban meglehetősen nagy mozgásteret engednek át a felszámolónak, hiszen maga dönthet arról, kit érdemesít egyáltalán arra, hogy tárgyaljon vele.