Fontos kérdésekről döntött a héten a kormány

Fotó: MTI / Mohai Balázs

-

A héten kiderült, hogy a kormány nagyon szeretne egy új Malévot, kidolgozta a csok részleteit, és a taxisok, illetve az Uber harcában egyértelműen az előbbiek mellé állt.


Fontos eseménnyel indult a hét, hétfőn jelentette be a kormány, hogy egyeztetéseket kezdett az orosz Szuhoj repülőgyártóval egy új, nemzeti légitársaság létrehozásáról. Az első hírek szerint a magyar bruttó hazai terméknek (GDP) évente 110 millió eurós (34 milliárd forint) hasznot termelne egy nemzeti légitársaság létrehozása, míg a Szuhojnak és a Superjet 100-as gépüknek kiváló ugródeszka lenne a magyar nemzeti légitársaság.

Ugyanakkor a GDP-re gyakorolt hatás nehezen értelmezhető, hiszen nem tudni, hogy azt milyen forgalomra és mekkora flottára alapozzák. Ráadásul az orosz cég repülőiért nem is tolonganak a légitársaságok, így Turi Ferenc légi közlekedési szakértő szerint elképzelhető, hogy az egész csak a Szuhoj marketingakciója volt, de felmerült egy olyan verzió is, miszerint az orosz fél így hajthatná be a Malév bezárása után elveszni látszó kintlévőségeit. Turi szerinte egyébként sincs jelenleg gazdasági racionalitása egy piaci alapon működő nemzeti légitársaság létrehozásának, hiszen a jobb útvonalakat a Malév 2012-es csődje után már elvitték a fapados társaságok.

A kormány nemcsak így pörgetné a magyar gazdaságot, hanem az ipari termelés arányát is növelnék a GDP-n belül, mégpedig egy úgynevezett iparstratégiával. A magyar kormány a tervek szerint a zöldgazdaságban, a járműgyártásban, a feldolgozóiparban és a gyógyszergyártásban is támogatásokkal, ösztönzőkkel segítené a szektor teljesítményének növelését.

A pénteki előzetes adatok szerint a a vártnál gyorsabban, 2,9 százalékkal nőtt a GDP 2015-ben. Idén könnyen lehet, hogy lassulás vár a magyar gazdaságra, az uniós források ugyanis kevésbé járulhatnak hozzá a növekedéshez, mint eddig. A jegybank szakértői a decemberben megjelent inflációs jelentésükben például 2,5 százalékos növekedést vártak, míg Brüsszel 2,1 százalékról írt legutóbbi prognózisában.


Végre kiderültek a csokos részletek

Pontosította a kormány a csok szabályait, megjelent a régóta várt rendelet is. Eszerint a szabályok inkább enyhébbek, mint szigorúbbak lettek, például új és a használt lakások vásárlására, építkezésre, bővítésre is jár a csok.

Most már biztos, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál 1 gyermeknél 600 ezer, két gyereknél, 2,6 millió, három gyereknél pedig 10 millió forint. Használt lakások esetén 1 gyerekre 600 ezer forintot fizet az állam, kettőre 1,43 milliót, háromra 2,2 milliót, négy vagy több gyerekre pedig 2,75 millió vissza nem térítendő támogatást nyújt. A részleges szabályokról itt írunk bővebben.

A csok megjelenése a lakásárakra is hatással volt, Győrben például máris 10 százalékkal lettek drágábbak a használt lakások, de az országos átlagban is 2 százalékos emelkedést mért az ingatlan.com. Van is kit kiszolgálni, hiszen egy felmérés szerint a következő egy évben biztosan lakást vásárolni vagy építeni akaró háztartások száma 41 százalékkal nőtt a tavaly októberi adatokhoz képest.


Amiért kevesebbet kell fizetni

A héten kétszer is csökkent a benzin ára: először szerdán 8, majd pénteken újabb hat forinttal, így a benzin átlagára 300-301 forintra csökkent, míg a gázolajé 299-300 forint maradt. A benzinár egyébként 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.


Sok mindent vinne a kormány

A kormány megszerezné a Hungexpót, ehhez pedig egy külön kormányrendeletet is írtak. Eszerint az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették, így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. könnyedén megszeretheti a Foncière Polygone Hungária Kft. 99,9934169 százalékos társasági részesedését. A cég 2010 és 2014 között évente 1-1,1 milliárd forintos nettó árbevétel mellett több száz millió forintos nyereséget ért el.

Lázár János azt is bejelentette, hogy a közétkeztetést is állami kézben szeretnék látni. A VS.hu utánajárt, a területen dolgozó cégeket meglepte a szándék, hiszen a témában egyeztetés sem volt. Az érintettek egyelőre nem is tudnak mit kezdeni a tervvel, szerintük ebből a területből tényleg nem lehet nagy hasznot húzni.


Az Uber és a gyermekpornográfia

Szerdán jelentette be Fónagy János parlamenti államtitkár, hogy „a kormány elkötelezett amellett, hogy szigorúan fellépjen a jogellenesen, a magyar jogszabályokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó, adót nem fizető Uber ellen”.

A tervek szerint az uberezésen kapott sofőröknek már a helyszínen levennék a rendszámát a rendőrök, de közel egymillió forintos bírságot is kilátásba helyeztek, sőt, Fónagy állítása szerint ez utóbbival már éltek is a rendőrök. A kormány lépéseire válaszul az Uber online petíciót indított, ahol minden egyes aláírás automatikusan üzenetet generál Seszták Miklós fejlesztési miniszternek és Fónagy Jánosnak.

A taxisok azonban Fónagy szerint nem elégedtek meg ennyivel sem, többen kérték magának a mobilalkalmazásnak a letiltását, mondván ez „ugyanolyan illegális tevékenység, mint a gyermekpornográfia vagy a tiltott online szerencsejáték”.

A lapunknak nyilatkozó taxisok többsége azt mondta, bár elégedettek azzal, hogy végre látnak valami eredményt, a lépések mértékét kevesellték. Ők az applikáció bezárása mellett azt kérték leginkább, hogy növeljék az uberesekkel szembeni ellenőrzések számát is. Információink szerint egyébként a kormány sem egységes a kérdésben, a fiatalabb generáció, a Lázár–Rogán–Tuzson-vonal szerint nem kellene betiltani egy ilyen 21. századi megoldást, hiszen a fejlődést nem lehet megállítani.

Végül kiderült, hogy bár Fónagy a céget az együttműködés teljes hiányával vádolta, az Uber még január végén levelet írt Seszták Miklós fejlesztési miniszternek, melyben segítségüket ajánlották fel többek közt egy online jövedelembevallási rendszer kifejlesztésére, illetve ígéretet tettek arra, hogy nemcsak az adózási előírásokat, hanem minden más szabályt, így a gépjármű- és személyszállítási vizsgát is betartatják a sofőrjeikkel.


Kína vs. India

A jelek szerint az indiai gazdaság megelőzte a kínait, már ami a leggyorsabban növekvő gazdaságokat rangsorát jelenti. Ennek előzménye, hogy kínai gazdaság az utóbbi 25 év leggyengébb évét produkálva „mindössze” 6,9 százalékkal nőtt 2015-ben, míg India a hivatalos adatok szerint 7,5 százalékkal.

Ugyanakkor az adatokat nem árt más szemmel is megnézni: számos közgazdász szerint sehogy sem jönnek ki az indiai kormány számai, és bár senki sem kételkedik a növekedésben, annak mértékében már igen. Eközben, bár a lassuló gazdasága miatt mindenki Kínának a világra gyakorolt hatása miatt aggódik, annyira nem nagy a baj, hogy ne tudná az ország zsebre vágni az európai focit, dollárszázmilliókat költve sztárok megszerzésére.

Persze nem mindenki a gazdasági növekedés nagysága miatt aggódik, van, aki a világgazdaság összeomlása miatt rágja a körmét. Egyesek szerint ugyanis a helyzet most sem sokkal jobb, mint a 2008-as válság idején volt. Hat konkrét veszélyt azonosítottak: a hitel-, az adósság-, az olaj- és az euróválságot, valamint a felelőtlen engedékenységet.

A negatív hangulatot erősíti, hogy esett az ifo gazdaságkutató intézet első negyedévi világgazdasági (World Economic Survey – WES) hangulatindexe: a 2015. negyedik negyedévi 89,6 pontról 87,8 pontra esett vissza az index, még jobban eltávolodva a 96,1 pontos hosszú távú átlagtól. A múlt év második negyedében 99,5 ponton, az elsőben 95,9 ponton állt a mutató.