Fojtogatják a szoftverek, de még él az intuíció a sportelemzésben

-

Hogyan tudja kiváltani az emberi tevékenységet, a mozdulatok kézzel történő jegyzetelését egy számítógépes szoftver? Miben segíthet egy vízilabdacsapatot, ha körbekamerázzák a medencét? A videoanalízis már évek óta ott van a sportban, mostanában azonban új utak nyílnak meg a szakma előtt, az elemzéseket teljes mértékben a számítógépre bízva. Az ezzel foglalkozó magyar U1 Research nevű cég ügyvezető igazgatója, Kardkovács Zsolt segített betekinteni a színfalak mögé.


Nagyon sok sportág nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, ami nem független a sportolókat, illetve az edzői stábot és az orvosokat segítő adatelemzés fejődésétől. A kettő szoros kapcsolatban van, és barátságuk messzire tekint vissza. Az első lépésekig egészen az 1930-as évekig kell visszanyúlnunk, igaz, ekkor még nem videós elemzések voltak – hiszen nem volt tévéközvetítés és az adásrögzítés lehetősége sem volt adott – de az amerikai profi baseball ligában ekkor kezdték nézni az adatokat, hogy ki hogy teljesített, milyen erővel, hová dobott vagy ütött. Ezeket az adatokat természetesen kézzel vitték föl papírra, majd ebből vont le messzemenő következtetéseket az edzői stáb.


Kardkovács Zsolt


Komolyra fordul

„Angliában notation analysis néven az 1990-es évek elején indult el az állandó jellegű, profi elemzés, továbbra is kézi adatbevitellel. Ez túlnyomórészt a mai napig így van egyébként: az elemző vagy ott ül a mérkőzésen, vagy nézi utólag a videofelvételt, és kézzel strigulázza a fontosnak vélt jeleneteket” – mondja Kardkovács Zsolt. „A legtöbb sportágban most már elemzői csapat dolgozik: végignézik a felvételeket, beindexelik, hogy egy-egy esemény mikor és hol történt. Például a brazil vízilabdacsapat elemzői csak a leúszásokat nézik végig, ha csak erre kíváncsiak, majd kijegyzetelik, hogyan álltak föl a játékosok, hogy oldották meg ezeket a szituációkat, ezzel segítve az edzők munkáját.”


England v Uruguay - Group A: Rugby World Cup 2015

Egy nagyon jó példa az adatelemzésre az angol rögbiválogatott, amely állandó rivalizálásban van a franciákkal. Egy időben a franciák látványosan elhúztak tőlük, sorra nyerték ellenük a meccseket. Ekkor elkezdték kielemezni a mérkőzéseik felvételeit, és kiderült, hogy a franciák azért eredményesek, mert többet futnak. Folyamatosan mozgásban vannak, amivel rendre teret nyernek a pályán, ráadásul kevesebb volt náluk a sérülés is. Az angolok is kiadták a parancsot: tessék futni! Nem történt taktikai változás, de rövid időn belül újra fel tudták venni a versenyt a franciákkal.

Az évtized végén, illetve a 2000-es évek elején kialakuló irányzat már azzal foglalkozott, hogyan lehet a mozgásokat ergonomikussá tenni. Ez elsősorban az úszásban és az atlétikában nyert teret, és a teljesítmény növelése volt az elsődleges szempont. Ez már az adatelemzés sportorvosi célú felhasználása, mely során szenzoros eszközökkel mérik a sportoló teljesítményét, állóképességét, biometriai jeleit (EKG, szívritmus, pulzus, légzés stb.), de soha nem a mérkőzésen, mindig azon kívül. „Ezeknek a méréseknek a pontossága azért még mindig nem az igazi, de egy jó arányszámot mutat, ahogy a kézzel felvitt statisztikai értékek is, tehát jól mutatja, melyik játékos futott többet, de nem mutatja, hogy mennyivel többet.”

A fitnesz, azaz erőnléti oldalon két fontos paramétert figyelnek a szakemberek: a túl- és az aluledzettséget próbálják elkerülni, azaz az optimális edzettségi állapotot igyekeznek elérni, minimálisra csökkentve ezzel a sérülésveszélyt. Meglepő módon ennek az irányzatnak a cirkusz a csúcsa, ahol naponta kell belőni a tökéletes állapotot, míg például a hazai labdarúgásban ezt elég heti egy alkalommal megtenni, az európai topkluboknál pedig heti kétszer, a bajnoki és a kupameccsek miatt. Ezekből a felmérésekből is kiderül, hogy milyen oka lehet két csapat teljesítménye közötti különbségeknek.


„A futballban ma használt adatelemzés elsősorban a közvetítések, azaz a televízió és a szurkolók igényeinek kiszolgálását célozza. A ProZone, InStat és hasonló rendszerek által számolt statisztikáknál – amelyek azt mutatják, hogy mondjuk Steven Gerrard hány métert futott és mennyit passzolt – ugyanis az edzők jóval bőségesebb adathalmazt kapnak.

A legfejlettebb szoftverek ma már azt is mérik, hogy egy-egy játékos tétmérkőzésen, stressz-szituációban hogyan viselkedik. Ha például a közelében van az ellenfél játékosa, milyen gyorsan dönt, milyen minőségű döntést hoz, kinek passzol, merre passzol legszívesebben. Ezeket döntően még mindig kézzel rögzítik, de már megjelent a gépi segítség is.


Futball-követés: játékosok követése és jelenlegi pozíciója a pályán automatikusan számolva (minden képkockára). A képen látható az összes jelentős probléma, ami a mérést nehezíti: takarások, játékosok árnyékai (amelyeket a gép néha inkább lát játékosnak), épület árnyéka, szembefény.


Mérési problémák

Hogyan mérhetjük a távolságot, amit egy játékos megtesz a pályán? Mit mérjünk: a feje, a csípője, vagy a lába legyen a meghatározó? Már ebből is hatalmas eltérések adódhatnak. A videofelvételek elemzésénél is vannak problémák. „Például egy ultra HD felvétel esetében a 120 méter hosszú pálya nagyjából 4000 pixel egy irányban, ami azt jelenti, hogy akár 30 centimétert is lehet tévedni, ha csak egyetlen pixellel többet vagy kevesebbet számolunk egy-egy mozgási fázishoz. És akkor csak egy játékosról és egy sprintről beszéltünk.”


A játékosok, csapatok és edzők értékelése ma – legalábbis Európában – leginkább intuíción, a mérőszámok szubjektív megítélésén alapul. A tengerentúli ligákban azonban ma már általános módszer a költséghatékonyság-elemzés: mennyit kell befektetni egy-egy játékosba, hogy megkapják tőle a csapatnak szükséges teljesítményt?


Vízilabda-követés: játékosok követése kezdő időponttól és aktuálisan mért sebességük


Érzékelni a különbséget

De mi is a tulajdonképpeni cél? Optikai megfigyeléssel kinyerhető adatok, a hely- és mozgásinformációk rögzítése, majd egy olyan kivonat készítése, amiből az edzők minden szempontra kiterjedően értékelhetik a csapat, illetve az egyes játékosok teljesítményét. Hogy lehet megfigyelni játékosokat, csapatokat viszonylag egyszerű eszközökkel olyan körülmények között, amikor szabadon játszanak, de nem feltétlenül tétmérkőzésen? „Vagy edzésen követjük a normál működést, vagy az utánpótlás jöhet szóba. Mindkét esetben anélkül, hogy szenzorokkal aggatnánk tele a sportolókat, vagy a horribilis árú videoelemző szoftvereket használnánk. Fontos, hogy optikai úton gyűjtsük be az információkat, minimálisra csökkentve a kézi adatbevitelt.”


videoanalizis

Vízilabda-háttér: a háttér automatikus leválasztása - ez az U1 legjelentősebb áttörése: a folyamatosan mozgó, változó, csillogó vizet sikerült kivenni; ezen a képen dolgozik a játékoskövető algoritmus


Kezdetben a focival próbálkoztak, aminek keretében egy sikeres tesztet zártak le a Debreceni Egyetemmel együttműködve, de végül be kellett látniuk, hogy az ott előállított munka piaci viszonyok között nem értékesíthető. Ekkor fordultak a vízilabda felé, és 2014 októbere óta a BVSC-vel működnek együtt. A Szőnyi úti uszodában kiépített rendszer első éles tesztje a februári Volvo-kupa volt.


Míg fociban a pálya mérete, itt a mozgó víz okoz problémát, de ebben már hatalmasat léptünk előre.

Tovább bonyolítja a helyzetet annak meghatározása, hogy a pályán hol tartózkodik az adott játékos. „Ezt a sportágak többségében az x és y koordinátákkal tudjuk leírni, a vízilabdában azonban nagyon fontos a vertikális, z koordináta is, hogy mérni tudjuk egy-egy játékos kiemelkedését vagy a lábmunka minőségét. Az x,y koordinátákból sebességet, helyezkedést, látásmódot és a passzokra vonatkozó adatokat tudunk kinyerni.” Ez nem csak pusztán a teljesítmény minőségét mutatja meg, hanem azt, hogy mennyire magas egy adott játékos játékintelligenciája, hogy helyezkedik, passzol. Az edzések folyamatos figyelésével naplózhatóak ezek a teljesítmények, azaz nyomon követhető egy-egy játékos fejlődése.



„Amivel sajnálatosan le vagyunk maradva, az az adatfeldolgozás sebessége. Az ideális az lenne, ha meccsről meccsre, edzésről edzésre tudnánk szolgáltatni a legfrissebb mérési adatokat. Előrelépés már történt ebben, de még nem sikerült megoldani, a cél, hogy a 2017-es vizes világbajnokságra már működjön a rendszer.


Ára van

A BVSC-vel kötött megállapodás értelmében, amíg a kísérleti fázis le nem zajlik, addig minden költséget az U1 fizet. A nagyjából 10 millió forintos beruházás jelenti az uszodában elhelyezett valamennyi kamerát, a szerelési költségeket, a szoftveres hátteret és egyéb ráfordításokat. „Ha most átmennénk egy másik uszodába, akkor szerintem, egy 4-5 milliós költséggel kellene kalkulálni – sokat tanultunk az eddigiekből, hogy mit csináltunk jól, rosszul.” A Teniszakadémia pályáján nem csak kamerákat vesznek igénybe, hanem lézeres méréseket is végeznek a nagyobb pontosság érdekében. Az Akadémián kiépített technika ára nagyjából 6-7 millió forint.

A fociban a legnagyobb gond a pálya mérete. A 105x70 méteres pálya körbekamerázása megfelelő eszközökkel irtózatosan sokba kerülne. Vagy nagyon sok nagyon fókuszált kamerával dolgozunk, ami a költségek miatt nem vállalható, vagy kevesebb kamerát használunk, amelyek nagyobb területet fognak be, ebben az esetben viszont a mérések lesznek pontatlanabbak. A 3D-be való átalakítás során ezek a pontatlanságok még össze is adódnak.

Vízilabda, kis pálya, könnyen körbekamerázható, a felülnézet is megoldható. A Szőnyi úti uszodában 11 kamera van kint, ezek közül most hetet használnak, ezek teljes egészében lefedik a medencét. Másodperces pontossággal meg tudjuk mondani, hogy mi történik a vízben, elemzéseket tudunk végezni, az edző pedig egy adatsort kap, amelyből döntéseket tud hozni. „Mi nem minősítünk, mi csak az adatokat szolgáltatjuk, a többi az edzők, szakemberek dolga.”


Csak hasonló

A Magyar Labdarúgó-szövetség telki edzőközpontjában is van lehetőség videós elemzésre, illetve egy ezzel foglalkozó szakember dolgozik is a válogatottak mellett. „Ez is videoelemzés, de nagyban különbözik attól, amit mi elképzeltünk, és amit szeretnénk megvalósítani. Telkiben is kézzel indexelik a felvételeket, majd összevágnak egy anyagot, ami az edzők munkáját segíti. A munka nagy része ebből az indexálásból és a vágásból áll. A MLSZ-nek dolgozó szakember végignézi a felvételeket, majd a saját tapasztalataira hagyatkozva kiválasztja azokat a részeket, amelyeket fontosnak tart szakmai szempontból – nem véletlen, hogy ezt a munkát egy volt focista végzi. Amit mi ebben módosítani szeretnénk, az az, hogy ezeknek a hasznosítható elemeknek a kiválasztása, indexelése automatikus legyen, ne kelljen emberi erőforrást igénybe venni hozzá, vagy csak annyira, hogy meg tudja mondani, mikor melyik játékost követte a kamera, elemezte a szoftver.”


Az U1 Reasearch a BVSC vízilabda csapata mellett kapcsolatban áll a Magyar Teniszszövetséggel is, ahol a Teniszakadémia egyik pályáját kamerázták be. Elsősorban a mozgáselemzésre fókuszálnak, de a kiemelt sportolóknál a taktikai elemek (reakcióidő, ütések ereje, módja) mérése is egyre hangsúlyosabb.


videoanalizis

Vízilabda-lefordulás: a játékosok pozíciója, gépi azonosítója és aktuális sebességük (km/h). (a számok sorrendje: első szám: negyed, második szám: csapat, az utolsó kettő pedig egy azonosítószám)


Phoenix Suns v Denver Nuggets

Mit kaphatnak a szurkolók?

Az NBA statisztikai rendszerét a SportVu üzemelteti. Minden egyes mérkőzésre két embert biztosítanak, és az egész franchise-nak, valamennyi csapatnak ez a cég adja az adatokat. Ugyanezeket az adatokat kivonatolva megkapják a szurkolók is.

Kardkovács Zsolt többször is említette, hogy a szakmai stábok mellett kiemelt fontosságú a szurkolók kiszolgálása. Egyelőre azt tartja elképzelhetőnek, hogy statisztikai adatokat továbbítsanak a szurkolók felé, ami egyébként nem csak a néző számára lehet érdekes, de a játékos brandingje szempontjából is. „Amerikában a sportolók presztízskérdést csinálnak abból, hogy valamilyen statisztikai mutatóban a legjobbak legyenek. Ez növeli a piaci értéküket, sportszakmailag és marketingszempontból is.” Mozgóképek továbbítása is felmerülhet, itt azonban a befogadó technikai háttér (okostelefonok, internetlefedettség) mellett megkerülhetetlen a televíziós közvetítések jogtulajdonosa, hiszen az ő engedélye nélkül az adott mérkőzésről semmilyen kép, felvétel nem továbbítható, pláne nem valós időben. „Az már más kérdés, hogy mi minősül a közvetítés részének? A mi kameráink az elhelyezkedésükből következően mutathatnak olyan képet, ami a tévében nem látható – például felülnézetből, a játékosok helyett csak pontokat mutatva. Felvettük a kapcsolatot sport- és médiajogászokkal, feltettük nekik a kérdéseinket – vakarják a fejüket. Talán a novemberi veszprémi konferencia után okosabbak leszünk.”


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!