Fociedző vagyok, de az iskolai focioktatás így nem fog működni

Fotó: MTI / Pető Zsuzsa

-

Az edzők és a tornatanárok sincsenek elragadtatva az iskolai focioktatás ötletétől. Azt mondják, a megvalósítás rengeteg gyakorlati kérdést felvet, és ebből a legenyhébb, hogy honnan lesz normális kapu meg labda. Az sem tűnik életszerűnek, hogy mindez nem kerül pluszpénzbe az államnak.


Előkészítetlen és eszement, pont, mint a mindennapos testnevelés bevezetése – mondta a VS.hu-nak egy névtelenséget kérő fővárosi tornatanár arra, hogy a heti öt testnevelésóra helyett egyet vagy kettőt ki lehet váltani futballoktatással.

Az erről szóló részletes kerettantervi javaslat elsőre úgy futott végig a médián, hogy kötelezően bevezetendő lesz, aztán kiderült, hogy opcionális. Legalábbis egyelőre. Egyes sajtóinformációk szerint ugyanis egy-két éven belül a minisztérium felülvizsgálhatja, hogy a focioktatás bekerülhet-e a Nemzeti Alaptantervbe, és mikortól lehet kötelezővé tenni.

Ráadásul bár a futball – más sportágakhoz hasonlóan – választható lesz, a döntést az iskola hozza meg, nem pedig a szülő vagy a gyerek. Vagyis ha egy iskola – jó esetben a tanárokkal és szülőkkel egyeztetve – úgy dönt, hogy a tanterv része lesz a focioktatás, akkor azt nemre való tekintet nélkül mindenkinek tanulnia kell, méghozzá elég komoly szinten.

Az előbb idézett tornatanár szerint teljesen felesleges a focit előtérbe helyezni, az semmivel sem jobb, mint a másik négy vagy öt labdasport, amit tanít.

„Nem is fogom bevezetni – mondja. – Elég nevetséges, hogy a kormány dönt olyan dolgokról, amihez semmi köze. A testnevelőknek kellene eldönteniük, mit tanítanak, senki másnak. A gyerekeknek szabad mozgásra van szükségük, ha ennyi óra van egyvalamiből, megunják a játékot. Minél színesebben kell tanítani.”


És ha másban tehetségesebb?

A BVSC egyik utánpótlásedzője, Pataki Attila szerint nem rossz a kezdeményezés, hiszen így egy klubban nem a nulláról kell elkezdeni az oktatást, mégis, egy sportágat kiemelni és kötelezővé tenni szerinte nem annyira jó ötlet. Lehet, hogy egy gyerek más sportban sokkal tehetségesebb lenne, mint fociban.

„Kérdés, mennyire lehet ráerőltetni egy sakkozó gyerekre a focit, és az is, mi lesz a lányokkal meg a kevésbé ügyes gyerekekkel. Nem mindenki születik focistának. Bár az tény, hogy a foci a legnépszerűbb, de az is tény, hogy vízilabdában és kézilabdában sokkal eredményesebbek vagyunk.”

Pataki felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: az is fontos, ki tanítja majd a gyereket, és hogyan. Azt mondja, a labdás foglalkozások az idegrendszer fejlődése szempontjából is fontosak, ennek főleg kiskorban van jelentősége. Azt azonban pontosan tudni kell, mit lehet egy adott korosztálynak megtanítani, mennyire terhelhetőek, hiszen a túlerőltetett edzés deformitást is okozhat.

És az is kérdés, véli, hogy mi lesz azzal a diákkal, aki az általános iskolában nem tanult focizni, a középiskolában viszont focizni kell heti egy vagy két órában. Ő nagyon le lesz maradva: 1-2 év rengeteget számít, szinte behozhatatlan a különbség – mondja az edző.


Ez így kivitelezhetetlen. Hogyan oldják majd meg, hogy az osztály 80 százaléka kapott valamilyen képzést, 20 százalék meg nem?


A testnevelő tanár kevés lesz ehhez

Az új tervezet szerint az iskolai futballoktatás során kezdetben kreatív kisjátékokkal, szerepjátékokkal fejlesztenék a gyerekek mozgáskoordinációját, később viszont nemcsak dekázni, labdát szerezni, védekezni kell tudni, hanem passzolni és támadni különböző alakzatokban (háromszögben és rombuszban), illetve alakzatok bontásával. (Részletesen itt írtunk erről.)

Az Emmi azzal számol: 400 ezer diák tanulhat majd focizni a közoktatásban. Ez elég sok: a 2014-es tanévben – szakiskolásokkal együtt –1,2 millió gyerek járt iskolába. Vagyis a „hatásvizsgálati lap” szerint minden harmadik gyerek részesülne a iskolai futballoktatásban, ami 8 ezer pedagógust érintene.

Őket viszont képezni kell, hogy el tudják látni a munkát. Egy névtelenséget kérő edző szerint a tornatanárok a jelenlegi tudásukkal egy elsős-másodikos gyereket tudnak megtanítani focizni.

„Abban az iskolában, ahol én vagyok, egy idősebb testnevelő tanár dolgozik, aki rutinból egészen biztosan lehoz egy-egy órát, viszont még csak egy hónapja voltam ott, amikor a szülők már jöttek hozzám, hogy a következő focitornára szeretnék, ha már én vinném el a csoportokat, mivel az öreg szerintük nem igazán ért a focihoz. Kétségtelen, hogy nem minden testnevelő tanár tudna fociedzőként is funkcionálni, főleg, ha valóban olyan mélységekben szeretnék tanítani a focit az iskolákban, ahogy az a tervezetben szerepel” – mondja az edző.


A szakszervezet sem repes

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének oktatási szakértője szerint a lényeg az lenne, hogy a gyerekek mozogjanak, és örömüket is leljék benne. Plusz a gyerekek azt szeretik legkevésbé, ami kötelező.

„Szerencsére megdőlt az az állítás, hogy mindenkinek fociznia kell az iskolában, akár akar, akár nem. Ennek ellenére jól jellemző erre a kormányra, hogy mindent központilag akar szabályozni. A testnevelő tanárok megfelelő felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy eldöntsék, milyen ismeretanyag átadásával töltik ki a tanórákat. Amíg nem voltak kötelező kerettantervek, addig is voltak testnevelési órák. Teljesen felesleges ez a gyakorlat, amit a jelenlegi kormány alkalmaz. Miért rosszabb a kézilabda, mint a foci?”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Mendrey László szerint ugyanakkor valószínűleg népszerű lesz a lehetőség.


Nem mindegy, hogy ki ajánlja. Azt meg tudjuk, ki szereti a focit.

Ennek ellenére szerinte ilyen jellegű pozitív diszkrimináció nem indokolt, számtalan más sportág van, amely támogatást érdemelne.



Kizárt, hogy semmibe nem kerül majd

Az Emmi szerint a focioktatás bevezetésének nem lesznek pluszköltségei. Ebben a szakszervezeti nyilatkozóink nem hisznek, és az edző szavaiból sem ez következik. „Itt nem a focizgatásról van szó, meg arról, hogy ha unjátok a saslengést, menjetek kicsit focizni. Komoly felszereltségre és képzettségre van szükség” – mondja Mendrey László.

A futballakadémiákon megvannak a lehetőségek, de a klebelsberges iskolák 20 százalékában nincs még tornaszoba sem, vagyis olyan terem, ahonnan kivitték a padokat, és felszereltek három bordásfalat – folytatja a szakszervezeti vezető. Így lett „elméleti testnevelés”, folyosón futkosós és épületben lépcsőzős tornaóra. Szüdi János is azt mondja, sok iskolában nincs tornaterem vagy tornaudvar. „Remélhetően nem az utcákon kell a gyerekeknek focizniuk.”

Ráadásul, ha komolyan veszik a képzést, a különböző korosztályoknak más-más méretű kapura és labdára, speciális eszközökre van szükségük.

A már idézett, név nélkül nyilatkozó edző egy jól menő budapesti iskolában tanít heti kétszer, különórában, de ott is szembesült néhány problémával. Az első, hogy csak bent tud edzést tartani, a kinti pálya tönkrement.

„Ahol én vagyok, az tényleg egy viszonylag jól felszerelt iskola, jelzőtrikókkal, bójákkal, pionokkal, labdákkal, mégis azonnal be kellett még rendelnem labdákat, és csupán két kapunk van, mindkettőnek a hálója szanaszét szakadva, ami rendkívül balesetveszélyes. Teljesen nyilvánvaló, hogy az iskolák nem rendelkeznek ilyen eszközökkel, és akkor még a koordinációs létráról vagy a szlalomrúdról nem is beszéltünk. A foci pedig főleg szabadban űzhető sport, nemhogy az iskoláknak, de még a kluboknak is komoly problémát okoz, hogy az utánpótláscsapataiknak megfelelő mennyiségű és minőségű műfüves pályájuk legyen, szóval egészen biztosan kellene pályákat építeni ahhoz, hogy minőségi fociedzéseket lehessen tartani az iskolákban is.”

Ráadásul már a képzés is pénzbe kerül: az MLSZ-nél például van egy 66 órás tanfolyam 25-38 ezerért, amelynek elvégzése után a 7–14 éveseket lehet tanítani. A tanfolyamon átveszik a különböző korosztályok biológiai, élettani, pszichológiai tulajdonságait, beszélnek a táplálkozásról, tanulnak elsősegélynyújtást, edzésgyakorlatokat állítanak össze, edzéseket vezetnek le, majd a végén az egészből levizsgáznak.


Nem utánpótlás-nevelés

Nem az a cél, hogy az órán eldöntsék, a 6 éves kisfiú tud-e egyesületben focizni, hanem hogy minél többen megismerjék és megszeressék a focit – mondja Molnár László, a kerettanterv kidolgozásában részt vevő Magyar Diáksport Szövetség szakmai igazgatója.

Az is kiderült, honnan jött az ötlet: „Másfél évvel ezelőtt keresett meg minket a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal, hogy szeretne egy élményszerű, játékos labdarúgóprogramot elindítani, amely megfelel a nemzetközi trendeknek.”

Több más csapatsporttal együtt focizni már most is tanulnak a gyerekek tornaórán, hiszen a foci a testnevelés és sport műveltségi terület általános kerettanterveinek már évek óta része – hívta fel a figyelmet Molnár László. Most annyi történt, hogy elkészült egy részletes leírása is annak, hogyan kellene focit tanítani a különböző évfolyamokon, egy választható kerettanterv részeként.

Az MLSZ Grassroots igazgatója, Kovács Szilveszter tavaly januárban beszélt arról, el szeretnék érni, hogy a labdarúgás is bekerüljön a mindennapos testnevelés tantervébe.


Grassroots

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2010-ben csatlakozott az UEFA Grassroots Chartához – derül ki a szervezet honlapjáról. A program azt jelzi, hogy a foci ugyanannyira az amatőröké, mint a profiké, a szabadidősport egyenlő szinten van a professzionális futballal, gyerekek, felnőttek, veteránok, fogyatékkal élők és nők játéka is belefér a Grassroots fogalmába.


A totálsport.hu szerint Kovács akkor azt mondta, a legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy az országban minden gyermek átélhesse a futball élményét. „Belőlük később profik válhatnak, de a cél megtartani a sportágban azokat is, akiknek ez nem jön össze, hiszen belőlük lehetnek később a futballistapalánták szülei, a szurkolók vagy éppen a klubok, egyesületek mecénásai.”

A kerettantervben nem határozták meg, hogy a focit milyen képesítéssel lehet tanítani – mondja Molnár László, aki szerint ennek nem is ott van a helye, abban csak azt rögzítik, mit kell megtanítani a diákoknak, a tanulási eredményen van a hangsúly.


Nem edzők tanítják majd a focit, hanem pedagógusok, akiket erre egy továbbképzéssen fel kell készíteni.

Országosan 30 ezer testnevelést tanító pedagógustanító és testnevelő tanár – van, az Emmi 8 ezer tanár részvételével számol.

Molnár László szerint az MLSZ beszállhat a finanszírozásba, ám Sipos Jenő MLSZ-szóvivő ennek ellenkezőjét nyilatkozta. „A focioktatás nem kötelező, csak lehetőség, ott lesz ilyen, ahol a feltételek adottak, és az iskola úgy dönt, hogy bevezeti.” Az MLSZ a tanárok képzésében részt vesz: Sipos Jenő elárulta, jövőre indul egy 30 órás tanfolyam, de még nem tudni, hogy ennek milyen költségei lesznek.