Finoman, de határozottan beszóltak a vállalkozók a kormánynak

-

Fontos jelzésnek tartják, hogy kiegyezés körvonalazódik a kormány és a bankok között, de nem mindegy, hogy ez békeszerződés vagy csak tűzszünet. Szerintük már megint késésben van a kormány az uniós pályázatok kiírásával, pedig ez most már csak a Fidesz-kabineten múlik.


Át kellett írnia eredeti beszédét a kisvállalati hitelezéssel foglalkozó szervezet, a Kavosz vezérigazgatójának, annyira meglepték Lázár János miniszter szavai a Portfólió internetes portál uniós finanszírozásról szóló konferenciáján. Legalábbis ezt állította Krisán László, aki szó szerint úgy fogalmazott: nagyon nagy a baj, ha tényleg úgy van, ahogy a Miniszterelnökség vezetője mondta, és a 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklusban valóban csak 43 ezer vállalkozás részesült az uniós pénzekből.


Összesen ugyanis 590 ezer kis- és középvállalkozás van Magyarországon, így a 43 ezres szám elenyésző. Pedig Lázár János azt mondta, hogy habár a 43 ezer cégnek szétosztott 1620 milliárd forinthoz képest a következő hét évben mintegy 6 ezer milliárd áll rendelkezésre, „lehetnek kételyeink”, hogy lesz-e elegendő innováció ennyi pénz felszívására.

Krisán László azt is kifogásolta, hogy az újabb fejlesztési ciklusból már megint eltelik legalább másfél év, mire bármi történik. A miniszter azt ígérte, hogy már az idén 133 pályázatot hirdetnek meg több mint 2600 milliárd forintra. A Kavosz vezérigazgatója viszont arra helyezte a hangsúlyt, hogy az elmondottak alapján leghamarabb szeptemberben lesznek támogatási szerződések, vagyis megint elvesztegettünk a hétből másfél évet. Holott az utolsó gazdaságfejlesztési programokat már 2012–2013 fordulójára kiírták az előző pályázati ciklusban, így a vállalkozások azóta uniós forrás nélkül tevékenykednek.

A vállalkozói érdekvédelmi szervezetek, vagyis a VOSZ és az iparkamara által alapított Kavosz vezetője azt is felhánytorgatta, hogy a hitelínséghez a kormányzati politika is hozzájárulhatott. Ebből a szempontból viszont „fontos jelzőpontnak” nevezte az EBRD közreműködésével kötött megállapodást, miszerint a hitelezési aktivitás fejében a kormány kész visszakozni a bankadó mértékéből. Hozzátette azonban,


nem mindegy, hogy békeszerződés kötődött, vagy van egy kis tűzszünet a kormány és a bankok között.

Krisán László azt is számon kérte, hogy eddig a vállalkozásoknak kellett a pályázatokhoz igazodniuk fejlesztéseikkel, ahogy fogalmazott, „kamuból kellett átalakítani cégeket”, ami nem életszerű. Ehelyett elvárják, hogy a jövőben a pályázatok igazodjanak a vállalkozások beruházási terveihez.


Mást álmodnak a politikusok és a szakpolitikusok

A konferencián szabályos csörte zajlott le a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár, Csepreghy Nándor és az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere, Chikán Attila között. A Corvinus egyetemi tanára a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát hánytorgatta fel a jelenlegi Orbán-kormánynak. Egy epés megjegyzés is elhangzott Chikántól: nem lehet úgy elvárni az ország iránti bizalom megerősödését, ha „a keleti nyitásról hirtelen a déli nyitásra váltunk”. Mint mondta, ez elbizonytalanítja a befektetőket. (A kormány az elmúlt napokban azzal hozakodott elő, hogy a következő időszakban az afrikai és a dél-amerikai piacok meghódítását is célnak tekinti a déli nyitás keretében.)


Csepreghy azzal válaszolt vissza, hogy a keleti és a déli nyitás kiegészíti egymást, és a fenntartható növekedéshez arra van szükség, hogy az állam az élére álljon az új gazdasági folyamatoknak. Példaként a szállodaipart hozta fel. Mint mondta, manapság már nem feltétlenül kell ingatlantulajdon ahhoz, hogy valaki a szállodaiparban működjön, hiszen a tulajdonmegosztáson alapuló gazdaság már nem erről szól. (A hagyományos szállodaipari szereplők igyekeznek is szigorúbb szabályozást elérni annak érdekében, hogy a határokon átnyúló szobakiadó szolgáltatások ne hasítsanak ki túlságosan nagy részt a piacukból.)

Chikán Attila azonban kitartott véleménye mellett, amelyet azzal illusztrált, hogy idehaza az a jellemző, hogy a politikusok is álmodnak egy Magyarországról, és a szakpolitikusok is álmodnak egy Magyarországról, de ez a két Magyarország nem ugyanaz.


A politikusok zavaró tényezőnek tekintik a szakpolitikusokat, akik csak akadályozzák a világmegváltó gondolataik megvalósítását.

Chikán Attila azt javasolta, hogy a jövőben kölcsönösen próbáljanak meg egy kicsit megértőbbek lenni egymással.