Financial Times: az EU megakadályozza a paksi bővítést

Fotó: MTI/MTVA / Sóki Tamás

-

A Financial Times csütörtök esti jelentése szerint az Európai Unió blokkolta Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal. Ezt Navracsics Tibor is megerősítette az Indexnek, ugyanakkor Giró-Szász András cáfolja az EU-vétót.


„Az EU blokkolta Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal, ami valószínűleg tovább fokozza majd a feszültséget Moszkva és Brüsszel között” – kezdődik a brit üzleti lap saját forrásaira támaszkodó híre. A cikk azt is megjegyzi, hogy az Európai Bizottság döntése Orbán Viktor miniszterelnök számára is csapást jelent, a magyar kormányfő ugyanis jó kapcsolatot igyekezett ápolni Moszkvával az ukrán konfliktus közepette.


Magyarország és Oroszország tavaly kötött megállapodást arról, hogy Pakson két, egyenként 1200 megawattos nukleáris blokkot épít az orosz Roszatom. A Financial Times kiemeli, hogy Moszkvának ezzel sikerült komoly üzleti kapcsolatot létesítenie Európa közepén, és a megállapodás kritikusai attól tartanak, hogy a szerződés csak tovább növeli Magyarország energiafüggőségét Oroszországtól. Számos uniós illetékes korábban is úgy vélekedett, hogy Oroszország az energiapolitikát használja fel Európa megosztására és az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politika konszenzusának aláásására.



Hetekig folyt a vita a Roszatom-szerződésekben foglalt technikai, pénzügyi és energetikai kérdésekről, mert minden atomenergetikai szerződést jóvá kell hagynia az Euratom Ellátási Ügynökségnek (ESA). Aztán az Euratom előző héten elutasító döntést hozott az ügyben; azt kifogásolta, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól importált volna nukleáris üzemanyagot.


Magyarország ugyan megfellebbezte a döntést, de a Financial Times három, a tárgyalásokra rálátó forrásától is úgy értesült, hogy az Európai Bizottság az ESA döntésének megtárgyalásakor jóváhagyta a paksi bővítés blokkolását. A lap szerint a bizottság ülésén ott volt mind a 28 EU-s biztos, köztük Navracsics Tibor is. Ha Magyarország nem hagyja annyiban Paks 2 megvétózását, akkor a magyar kormánynak újabb fűtőanyag-megállapodást kell kötnie, vagy jogi lépéseket kell kezdeményeznie a Bizottság döntése ellen.


Jávor Benedeknek, PM-es európai parlamenti képviselőnek két, egymástól független bizottsági forrás is megerősítette, hogy az ügynökség nem fogadta el a vonatkozó szerződésrészt, az ESA jóváhagyása nélkül pedig uniós tagállam nem léptethet hatályba ilyen megállapodást – írja a Nol.hu.


Navracsics is megerősítette

Navracsics Tibor az EU magyar biztosa az Indexnek megerősítette, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és szavazás nélkül jóváhagyta az Euratom javaslatát. Elmondta, hogy az ESA jelentése olyan jellegű dokumentum, amelynél nem volt szükség a bizottság szavazására. A politikus azt is hozzátette, hogy a bizottság megkérdezte a magyar kormányt, hogy nyilvánosságra hozhatják-e a jelentést, de a válaszra rendelkezésre álló idő még nem telt le, most pedig ki is szivárgott a lényeg.



Az államtitkár cáfol, a miniszter nyugtat

Néhány órával a Financial Times cikke után Giró-Szász András cáfolta a lap értesüléseit. Azt mondta: nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks 2 atomerőmű építését. Hozzátette azt is, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodtak a lap szerkesztőségéhez.


Péntek reggel előbb Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról a közrádióban, hogy mindenki számára megnyugtató megoldás készül a fűtőanyag ügyben, később Kovács Zoltán kormányszóvivő olvasott fel egy nyilatkozatot. Utóbbi szerint a a Financial Times információi hamisak, mert szó sincs blokkolásról, viszont „intenzív tárgyalások” folynak az ügyben.


Brüsszel egyik legfőbb kifogása a tenderhiány

A múlt héten héten írtunk arról, hogy az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságát kifejezetten az érdekli a paksi bővítéssel kapcsolatban, hogy miért maradt el a korábban ígért nemzetközi tender a beruházásra. Az uniós stratégia szerint ugyanis nem lehet, hogy egyvalaki építsen, üzemeltessen, és szállítsa is a fűtőanyagot, mint ahogy azt Paks esetében a Roszatom tenné.


Az EU-ban olyan erőművet fogadnak csak el, amelyikbe több cég vagy több ország is szállíthat fűtőanyagot. A VS.hu információi szerint éppen ezért a kormányzatban arra számítanak, hogy az EU által megfogalmazott kifogások utat nyitnak majd annak, hogy nyugati cégek, a többi között az amerikai Westinghouse, illetve a német Siemens részt vegyen az orosz hitelből megvalósuló beruházásban. Ezzel „nemzetköziesítenék” a beruházást.

Jávor Benedek a Nol.hu-t emlékeztette az ESA fűtőanyagpiac-felügyeleti részleg vezetőjének szavaira: ha egy szállító monopolhelyzetbe kerül, akkor könnyen úgy érezheti, hogy „bármit kérhet" a fűtőanyagért, és ezért tekinti nagyon súlyos energiabiztonsági kockázatnak az ügynökség, ha egy erőműnek csak egy beszerzési forrása van. Jávor szerint így a szerződés ebben a formában nem kaphatja meg az uniós jóváhagyást, a feleknek olyan szöveggel kell előrukkolniuk, amely megfelel az EU-szabályoknak. Szerinte politikai patthelyzet alakult ki, amelynek a feloldása az orosz fél jóindulatán múlik.


A Westinghouse-nak viszont nincs megfelelő fűtőanyaga

A Nol.hu az Európai Bizottság illetékes szóvivőjét megkérdezve ír arról is, hogy bár a Roszatomra egyedül nem lehetne alapozni az üzemanyag-beszerzést, a gond az, hogy más cég viszont nem gyárt fűtőelemeket ehhez az erőműtípushoz. A Paksra tervezett reaktor új konstrukció, amely Oroszországon kívül sehol sem üzemel, így a már említett Westinghouse-nak sincs hozzá fűtőanyaga. Ez a tényt Jávor kérdésére az amerikai vállalat illetékese is megerősítette, és azt is kijelentette, hogy nem tárgyalnak és nem állapodtak meg a magyar kormánnyal.


Bár az egyelőre tervezés alatt álló finnországi Fennovoima erőmű is ugyanolyan típusú lesz, mint a Paks 2, de a finnek éveken át egyeztettek az EU-val, és abban állapodtak meg, hogy az első időkben garanciális okokból a Roszatom szállít majd, utána pedig nemzetközi tendert írnak ki a fűtőelem-beszerzésre.