Filló Pál: Erzsébetvárosból az érdi kertvárosba. Versus.

VS.hu

Szeret Érden lakni, de érzi ugyanazokat a gondokat, amelyeket a többi érdi, és amelyeket a többi agglomerációban élő ember is, és amelyeknek az oka jórészt a közlekedés. Filló Pál volt országgyűlési képviselő a VII. kerületet cserélte a kertvárosra.


Úgy tűnik, jogilag zöld utat kap az M7-es érdi lehajtójának átalakítása, illetve egy új építése, amelybe még az Európai Unió is besegít. Nem véletlenül, mert ami reggelente és délutánonként a sztrádakijáratoknál van, az tragikus. A munkaidő végén az M7-es leállósávjában állnak az ingázók autói, hogy lekanyarodhassanak. Aki pedig nem veszi észre, hol a sor vége, az a külső sávból próbál beszúrni egy-egy résbe. Persze ehhez csak annyira lehet lassítani, amennyit az M7-es megenged, egy meg-meginduló sorba százzal bevetődni pedig sosem könnyű.

„Az M7-es lehajtóit leszámítva Érd közúti elérhetősége kitűnő, négy felől is be tudok jönni kocsival” – mondja Filló Pál. Ő nem érdiként híresült el, hanem azzal, hogy 1985-től, egy év kihagyással 2010-ig volt országgyűlési képviselő az MSZMP, majd az MSZP színeiben. Képviselőként a budapesti Erzsébetvárosért dolgozott, tősgyökeres VII. kerületi család az övé, édesapja a Budapesti Keksz- és Ostyagyár művezetője, cukrász, cukorkakészítő kisiparos, nem kisebb dolgokat talált ki, mint a Francia drazsé és a Dunakavics.

Hogyan lesz egy erzsébetvárosi szocialistából érdi kiskertész? Gyál érintésével –nevet Filló Pál. 1998-ban a választások második fordulójában 48 szavazattal kapott ki a fideszes Deutsch Tamástól. Ugyan listán bekerült a parlamentbe, de azon „bepöccent”, hogy saját kerületét bukta el, ezért úgy döntött, ideje kertes házra cserélni a Klauzál teret. „Volt egy hétvégi telkünk Gyálon. Péntek délután kocsiba ültünk és kapáltunk vasárnapig. Azért akartunk saját kertes házat, hogy hétvégente ne kelljen annyit utazni.” A gyáli telek 300 méter hosszú volt, de csak 9 méter széles, nem ideális. Elkezdte járni a család a Budapest környéki településeket, végül Érden volt megfizethető áron telek, rajta egy félkész házzal.

Lett kert, megtanult a család időben kelni, „ha tíz perccel később indulunk, egy órával később érünk be”, különben az életük nem sokat változott. Fillóék továbbra is Budapesten dolgoztak, gyerekeik a VII. kerületi általános iskolájukba jártak továbbra is, vásárláshoz, szórakozáshoz is a főváros kell. Amit még nehézségként említ az a csapadékelvezetés, egy nagyobb eső után tele van hordalékkal az amúgy is hézagos úthálózat. Igaz, a csatornahálózat most bővült, de az átemelők még nincsenek készen. Filló Pálékat sem kerülte el az érdi népbetegség, a betörés. Volt, hogy a garázsból vitték el a családi Daewoot, a kis C3-as Citroent csak azért nem tudták elkötni, mert a kapu azon része, amit nem flexeltek le, beragadt. Egy 64 ezres városban már nem tűnnek fel az idegenek, mert mindenki az.

A nyugdíjas politikusnak Budapesten papagája volt, most tarthat kutyát. Folti és Pötyi társaságában mutat körbe a kertben. Háromszáz négyszögölön metszi a fákat, nyírja a füvet, a paradicsomot is elültette már. Filló Pál szeret Érden lakni, bár a települést már túl nagynak tartja. „Rossz, hogy gyakorlatilag nincs belső közlekedés. Autó nélkül nehéz. Sokáig nagyobb bolt sem volt.”

Erzsébetvárosból csak a barátai hiányoznak, a család viszont élvezi a kertvárosi létet. Gyerekei már önállóan élnek, lánya Érden telepedett le.


Fejlődik vagy visszafejlődik-e az agglomeráció?


Érdemes odaköltözni
Ott kell hagyni

SZAVAZAT UTÁN