Fideszes kontroll alatt, albizottságban vizsgálják a brókerbotrányt

-

A Fidesz javaslata szerint a visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgálnák – de elsősorban a 2010 előtti időszakban és kormánypárti többséggel. Az ellenzék „igazi” vizsgálóbizottságot szeretne, amely a törvényi előírások alapján paritásos összetételű lenne, vagyis egyenlő számban lennének tagjai kormánypárti és ellenzéki képviselők.


A brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására alakult albizottság az Országgyűlés költségvetési bizottsága mellett.

A testület hétfői ülésén a kormánypárti képviselők 9 igen, és az ellenzékiek 4 nem szavazata mellett döntöttek erről. Az albizottság 7 tagból áll - 4 kormánypárti és 3 ellenzéki -, elnöke pedig Szűcs Lajos (Fidesz) lesz.

Szűcs Lajos kifejtette: az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, így például azt, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak, vagy hogy milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között.

Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsanna (független) és Burány Sándor (MSZP) egyaránt úgy vélték, szükség van ugyan vizsgálóbizottság létrehozására a témában, de azt nem egy albizottságként kell "eldugni", hanem az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságként kell felállítani; az ehhez szükséges mennyiségű aláírás már össze is gyűlt - emelték ki.

A parlamenti vizsgálóbizottság kiküldéséről azonban szavazni kell a plenáris ülésen, vagyis ha a Fidesz-KDNP nem akarja, a javaslatból nem lesz semmi. A vizsgálóbizottság és egy bizottsági albizottság között a legfőbb különbség, hogy előbbiben egyenlő számban vannak ellenzéki és kormánypárti tagok, utóbbiban viszont kormánypárti többség van.